Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-277
140 Az országgyűlés képviselőházának 2 szakszerűség" címén benn levő állami tisztviselőket, mint pedig magukat a törvényható- . sági főbb tisztviselőket, ezt nem tartanám helyesnek, mert ez tényleg; nem volna összhangzásban a történelmi fejlődéssel. (Peyer Ka-, roly: Akkor azonban szigorúbban kell megállapítani az összeférhetlenséget!) Strausz István képviselőtársam felszólalására csak annyit kívánok válaszolni, hogy az, hogy ki hivatalból, ki nem hivatalból és ki szakszerűség szerint tagja a törvényhatóságibizottságnak, nem a felelősség szempontjából állíttatott fel, hogy tudniillik valakinek az ő felszólalásában valamely ügyet hivatali kötelességből kell-e megvédenie, vagy pedig másoknak szakszerűségi szempontból kell-e azt megvédenie. Mindegyik, úgy az, aki szakszerűség címen, mint az, aki hivatalból tagja a törvényhatósági bizottságnak, a maga reszortjába tartozó ügvek megvédésére van ott és a szükséges felvilágosításokat, úgy az egyik, mint a másik egyformán lelkiismeretesen köteles megadni. Hogy a vármegyei számvevőségek főnökeit nem lehetett itt a vármegyei tisztviselők kategóriájába n felvenni, erre nézve bátor voltam a megfelelő szakasznál felvilágosítást adni; ez azért nem történhetett meg, mivel a vármegyei számvevőségi tisztviselők állami tisztviselők, a törvényhatósági városoknál pedig* a számvevőség r tisztviselői törvényhatósági tisztviselők, tehát azokat a szakszerűség- alapján, ezeket pedig mint vármegyei hivatalnokokat kellett a törvényjavaslatba felvenni. Ezek után megismétlem azt a kérelmemet, hogy méltóztassék az előadó úr módosító indítványát, Eubinek István képviselőtársam módosító indítványát és Petrovácz képviselőtársam második módosító indítványát, amely a 2. bekezdésre vonatkozik, elfogadni, a többieket pedig* elvetni. Egyúttal kérem, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy Eubinek István képviselőtársam módosításának elfogadása esetén az A) kimutatás 7. és 8. rovata annak megfelelőleg kiigazíttassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 6. §-t bekezdésenként és az 1. bekezdést pontonként fogom szavazásra bocsátani. Az 1. bekezdés A) pontjával szemben áll Rubinek István képviselő úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfog-adni, szemben Rübinek István képviselő úr indítványával, igen vagy nemi (Nem!) Ennélfogva az eredeti szöveg mellőzetvén, Rubinek István képviselő úr indítványa fogadtatott el. (Propper Sándor: Azt sem fogadjuk el!) Csendet kérek, képviselő urak! Ne méltóztassanak az elnöki enunciációkat félbeszakítani! Ennek folytán a 3. § mellékletét képező A) kimutatás is helyesbbíttetni fog, mint ahogy azt a 3. § tárgyalásánál a t. Ház el is határozta, hogy a kimutatás ügyében ennél a szakasznál fog* véglegesen dönteni. Következik az 1. bekezdés A) pontjához Petrovácz Gyula képviselő úr 1. számú indítványa. Petrovácz Gyula: Tiszteleteti kérem, méltóztassék ezt az indítványomat tárgytalannak tekinteni. Elnök: Miután a képviselő úr indítványát visszavonta, az tárgytalanná vált. Következik az 1. bekezdés B) pontja, amelynek eredeti szövegével szemben ,az előadó ár adott be módosító indítványt. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, 77. ülése 1929 április 16-án, kedden. szemben az előadó úr indítványával, igen vag*y nem? (Nem!) Az eredeti szöveg helyett tehát az előadó úr indítványa fogadtatott el. Propper Sándor: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Elnök: A határozat már kimondatott, képviselő úr. Propper Sándor: Akkor a házszabályokhoz kérek szót! Elnök: A szavazást félbeszakítani nem leket. Később megadom a képviselő úrnak a szót, ha kívánja, de most a szavazást félbeszakítani nem lehet. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Miután a B) pontnál az előadó úr módosítása fogadtatott el az eredeti szöveg helyett, ennélfogva a 3. § A) kimutatása is ennek megfelelően helyesbíttetni fog. Következik a 2. bekezdés. Az eredeti szöveggel szemben áll Petrovácz Gyula képviselő úr indítványa, valamint Farkas István és társai képviselő uraknak törlésre vonatkozó indítványa. Felteszem a kérdést. Először az eredetig szöveget állítom szembe a beterjesztett indítványokkal, s amennyiben az nem fogadtatnék el, úgy Petrovácz Gyula képviselő úr indítványát fogom szembeállítani Farkas István és társai képviselő urak indítványával. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben a beterjesztett indítványokkal, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem most már, méltóztatik-e Petrovácz képviselő úr indítványát elfogadni, szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványaival, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom határozatkép, hogy a 2. bekezdés eredeti szövege helyett Petrovácz Gyula képviselő úr indítványát fogadta el a' Ház. Következik a 7. i Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. §-át.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Gr. Hunyady Ferenc: T. Ház! Amikor a törvényjavaslat 7. §-ához beterjesztett módosító indítványom pártolására felszólalok, kiemelem, hogy ezt az indítványomat részletesen megokolni nem kívánom; nem kívánom megokolni azért, mert hiszen maga a módosítás saját ma ; gáért beszél, ezenkívül az általános vita alkalmával elmondott beszédemben is megindokoltam ezt, de megindokolta más is, így például a kormányzópártnak, az egységespártnak részéről, igen kitűnő felszólalásában, Fáy István t. képviselőtársam. Csak rá akarok mutatni tehát arra, hogy az ebben a törvényjavaslatban foglalt 30 éves korhatár a passzív választójognál direkt jogfosztást jelent a multakhoz képest és évtizedeken át gyakorolt jognak elvevését jelenti; de rámutatok arra is, hogy bizonyos esetekben szerzett jogokat fog* megsemmisíteni, mert tudjuk, hogy vannak a törvényhatósági bizottságokban 30 évnél fiatalabb tagok, akik ezen törvényhatósági bizottsági tagsági jogoktól el fognak esni ; el fognak esni annak ellenére, hogy más esetekben — így az analfabéták esetében — a szerzett jogokat respektálni kívánja a kormány, ebben az esetben azonban ettől eltekint. Csak rámutatni akarok arra, hogy világtörténelmi példa nagyon sok akad: sokan voltak, akik szívvel vagy vassal, vérrel vagy arannyal beírták nevüket a világtörténelem lapjaira, a nélkül, hogy a magyar törvény által
