Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.
Ülésnapok - 1927-255
Í8 Àz országgyűlés képviselőházának 255. ülése 1929 február 20-án, szerdán. lésünknek új korszakát nyitja meg 1 . (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 Griger Miklós jegyző: Szabó István! Szabó István: Az idő előrehaladt; úgy tudom, félkettőkor interpellációkra tér át a t. Ház. A házszabályok szerint az utolsó negyedórában a szónoknak joga van beszédének . elhalasztását kérni. Kérem tehát, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzáiárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Minthogy az idő előrehaladt és a tárgyalásra szánt idő utolsó félórájában úgyis az interpellációk előterjesztésére kell áttérnünk, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, továbbá 2. a mai napirenden szereplő mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki és az ülést Öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Petrovácz Gyula képviselő úr interpellációjának szövegét felolvasni. Griger Miklós jegyző (olvassa): «Interpelláció a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz egy tem.Dlom.ter és városkép tönkretétele tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy Bácsalmáson az állami polgári iskola épületét a község egyetlen terére, a szépen parkozott templomtérre akarják építeni a tér egységének megbontásával és a park tönkretételével. 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az illetékes államépítészeti hivatal ezt az elhelyezést megengedhetetlennek és az iskola céljaira is alkalmatlannak minősítette? 3. Ha nincs tudomása, hajlandó-e a végleges engedélyezés előtt informálódni és az iskola elhelyezését a vallásos érzés sérelmére és a városkép tönkretétele nélkül megoldani. Petrovácz Gyula s. k». Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! Annak indokolása, hogy mint székesfővárosi képviselő miért jövök egy vidéki művészeti kérdéssel a t. Ház elé, legyen szabad megemlítenem, hogy huszonöt esztendővel ezelőtt én voltam az a szerencsés, aki azt a templomot, amelyről most szó van, jelen formájában átépítettem és részem volt abban, hogy az a templom méltó környezetbe is kerüljön. Részem volt abban, hogy a templom körüli telket művészileg összhangba hozzák a templommal, hogy ott az ez előtti rendezetlen libalegelőből park létesüljön és hogy a parkban az addig a kőfaragószobrok helyett képzőművészek által készített művészi tárgyak állíttassanak fel. Ragasz : kodva ahhoz a képhez, amelyet a templom környékéhez annak idején fűztem, részem volt abban, hogy egy vidéki városban lehetőleg művészi környezetbe kerüljön ez az egyetlen tér, a templom-tér. Ezzel szemben most az a terv merült fel az állami polgáriskola építésével kapcsolatban, hogy a községnek kicsinyes önzésből ne kelljen máshol telket kijelölnie, hogy erre a Templom-térre akarja építtetni a község a polgári iskolát oly módon, hogy a most már 25 éves park egy részéből ki akarja vágatni a fákat, s átakarja helyezni a műtárgyakat, hogy magát az iskolát a Templom-térre építhesse. Pedig ilyen vidéki városban bőségesen lehet iskola céljára megfelelő telkeket találni; hiszen ettől a telektől 300 lépésnyire a községnek bőségesen vannak területei a vasúti állomásra vezető út mellett. Nincs tehát semmi különösebb indok arra, hogy a község ilyen kényszermegoldáshoz nyúljon. El tudom képzelni, hogy micsoda felháborodást keltene például a budapesti sajtóban, ha a székesfőváros a Szabadság-tér közepén iskolát akarna létesíteni, pedig a Szabadság-tér a székesfővárosnak csak egyik tere. Bácsalmáson pedig a Templom-tér Bácsalmás egyetlen tere. Az ottani katholikus lakosság természete szerűleg illetékes szerve az egyiházközség révén tiltakozott azellen a gondolat ellen. Felterjesztéséből csak egyetlenegy mondatot olvasok fel (olvassa): «Sérelmes az, hogy a polgári iskola felállítása a szép Templom-téren annak elosúfításával van tervbevéve olymódon, hogy a templomra az épület hátulja nézne a mellékhelyiségekkel, holott vannak más alkalmas helyek is a községben a polgári iskola létesítésére.» Az illetékes szervek megvizsgálták ezt a kérdést és a bajai államépítészeti hivatal kiküldött szakértője kijelentette, hogy semmi indokát nem látja annak, hogy erre a telekre épüljön az iskola és alkalmatlannak minőéi tette erre a célra ezt a telket. Ezzel szemben a vármegye alispánja arra a panaszra, amelyet az ottani egyházközség előterjesztett, — és ez az oka, amiért ide kellett jönnöm ezzel az ügygyei — a következő választ adta (olvassa): «A park megcsonkításának magam is jóidéig ellene voltam, de amikor az arra legilletékesebb fórum másként döntött, meg kellett hajolnom a legfelsőbb hatósáff rendelkezése előtt.» Az alispának ebből a kijelentéséből az. következik, hogy a vármegye alispánjának magasabb fórum előtt kellett meghajolnia, mikor a kérdésnek ilyetén való megoldásához a maga részéről hozzájárult, bár elismeri, hogy ellenezte a kérdésnek iyetén módon való megoldását. Más magasabb fórumot én nem tudok .elképzelni, mint hogy az építtető vallás- és köz-: oktatásügyi minisztérium gyakorolt volna nyomást az alispánra. Hogy a miniszter úr nem gyakorolt nyomást, arról meg vagyok győződve. A miniszter úr tudniillik a szegedi Fogadalmi Temulom-téí rendezésével kapcsolatban rendkívül frappáns módon adott kifejezést szép érzékének, amikor a szegedi Fogadalmi Templom-teret nagy költséggel és művészi módon olyan módon építteti ki, amely méltó a templom kereteihez. Nem lehet, hogy egy és ugyanazon szerv, amely az egyik helyen lebontatott egy sor házat, egy egész varosrészt azért, hogy egy templomnak méltó keretet adjon és ezzel követés remél tó példát állítson oda minden vidéki városnak, hogyan kell a város terét megfelelő építészeti keretbe foglalni, olyan intézkedést tegyen, szemben az illetékes egyházzal, az il-
