Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.
Ülésnapok - 1927-259
Âz országgyűlés képviselőházának 2 Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint a Ház Peyer Károly kénviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának 697. sz. jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Madarassy Gábor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A szegedi kir. főügyészség 2054/1928. f. ü. szám alatt Madarassy Gábor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szegedi kir. törvényszék B. 4398/7—1928. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Gyulavári Géza szentesi lakos feljelentésére eljárást indított, mivel a Szentesen megjelenő «Csongrád Vármegye» időszaki lap 1928. május 10-iki számában «Mi az igazság Bugyi Antal akciójában Madarassy Gábor ellen» feliratú cikk tartalma, az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk szerzője Madarassy Gábor országgyűlési képviselő. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között kétségesemért a cikkben foglaltak miatt feljelentő ellen bírósági eljárást indított, ami pertörléssel fejeződött be s különben is a cikk a képviselőválasztás izgalmaiból fakadt, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Madarassy Gábor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni'? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a Ház Madarassy Gábor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának 716. sz. jelentése Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő a Képviselőház 1929. évi február hó 15-éin tartott ülésében mentelmi jogának megsértését jelentette be, következő általam szóval előadandó tényállás alapján: Február 13-án, szerdán délben a képviselő urat a Képviselőház közigazgatási bizottságának üléséről a legnagyobb munka közben, midőn tehát képviselői hivatását teljesítette, a bizottsági teremből egy altiszt útján kihívta egy újságíró a folyosóra. Szilágyi Lajos képviselő úr visszaüzent, hogy nem mehet ki, mert el van foglalva. Kis idő múlva újra hozzá ment az altiszt, hogy Lukacsovics Lajos hírlapíró kéreti az «Esti Kurir»-tól, hogy jöjjön ki. Erre Szilágyi képviselő úr kiment és az említett újságíró azt kérdezte tőle, hogy kíván-e a sajtótörvénytervezetről intervjut adni. A képviselő úr az intervjut a leghatározottabban és a legkerekebben megtagadta. (ítothenstein Mór: Hihetetlen!) Az újságíró W. ülése 1929 február 27-én, szerdán. 123 kérdezte, hogy miért nem nyilatkozik? Szilágyi képviselő úr azt mondotta, el van foglalva, minden szakasznál érdekelve van, siet vissza. Erre az újságíró azt mondta neki, hogyha nem nyilatkozik, akkor megírja a lapjában, hogy nem hajlandó nyilatkozni. Ezt már kifogásolni való hangon mondotta, — mondja mentelmi bejelentésében Szilágyi Lajos képviselő úr — majd, mikor ő visszaakart menni a bizottsági terembe, az újságíró formálisan elébe állt, hogy ne tudjon bemenni az ajtón. (Östör József: Erőszak!) Erre a képviselő úr azt mondotta az újságírónak, hogy nem ad nyilatkozatot. Egyben egy privát megjegyzést tett a tervezetről. Az újságíró megkérdezte, hogy ezt a privát megjegyzést, illetve észrevételt megírhatja-e? A képviselő úr kijelentette, hogy nem írhatja meg, ő nem nyilatkozott, ő a kérdéses lap számára ebben az ügyben semmiféle nyilatkozatot nem tett, majd hozzátette, még mielőtt bement a bizottsági terembe, hogy hagyják ki őt az egészből. Ezek után a délutáni lapban közlemén v jelent meg, amely az ellenzéki — ezt idézőjelbe téve — Szilágyi Lajosról azt állítja, hogy beállt Zsitvay katonájának. (Östör József: Rémes!) A további tényállás, amely a mentelmi bizottsági jelentésben benne van, az ügyre vonatkozólag érdemlegest alig tartalmaz. Szilágyi Lajos képviselő úr mentelmi joga megsértését abban látja, hogy őt képviselői hivatása teljesítése közben, felelősségteljes munkából hívták ki, követelőzve, csaknem fenyegetőzve szólították fel nyilatkozattételre és bár ő nem nyilatkozott, csak egy bizalmas észrevételt tett, amelynek a közzétételét megtiltotta, ennek ellenére a kérdéses délutáni lap egy közleményben őt képviselői minőségében súlyosan megsértette, törvényhozói kötelessége teljesítésében befolyásolta, de akadályozta is, mert tizenhárom esztendős Összes parlamenti felszólalásaival homlokegyenest ellenkező nyilatkozatot adtak a szájába, holott ő nemcsak hogy nem nyilatkozott, de még amit diszkréten, észrevételként megjegyzett, még az is elferdítve jelentetett meg a kérdéses délutáni lapban. Ebben ő mentelmi joga megsértését látja, azóta a szó szoros értelmében munkaképtelen, annyira súlyosan meg van sértve, hogy csak ezzel az ügygyei képes foglalkozni és ő ezt az egész eljárást a mentelmi jogba ütköző cselekménynek tartja. A tényállást a mentelmi bizottság Szilágyi Lajos képviselő úr bejelentése és előadása alapján az ő előadásának megfelelően valónak fogadta el és ezen előadás alapján állapította meg. Ezen tényállás alapján a mentelmi bizottság megállapította, hogy a bejelentett mentelmi sérelem a törvényhozót megillető mentelmi jog azon részére vonatkozik, amely a törvényhozó szólásszabadságát, a felelőtlenséget biztosítja. Amint tudjuk,,ez a felelőtlenség azt jelenti, hogy a törvényhozót azért, amit a Házban mint törvényhozó, hivatása gyakorlatában mond vagy tesz, csak az országgyűlés által vonható felelősségre. A mentelmi jognak ez a része tehát biztosítja az országgyűlés tanácskozási szabadságát kívülről jövő mindennéven nevezendő nyomás ellenében. Nem vitás, hogy ez a nyomás nemcsak felelősségre vonásban jelentkezhetik; ez jelentkezhetik erőszakban, fenyegetésben, akadályozásban és egyéb különféle befolyásolásban, úgy a hatóságok, mint egyesek részéről. A feleletre von ásnak egy hosszú területével állunk szemben, amely eddig megfelelő gyakorlattal teljesen kitaposva nincsen, amelynek azonban az a lényege, hogy a törvényhozói hí18*
