Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-259

118 Az országgyűlés képviselőházának keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vonat­kozó bűncselekmény között kétséges, mert megállapíttatott, hogy feljelentő ellen tényleg büntető eljárás volt a cikkben foglaltak miatt folyamatban, zaklatás esete forog fenn, java­solja a 1 Képviselőháznak, hogy Farkas Ist­ván országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek 'nyilvánítom; követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a Ház ez ügyből kifolyólag Farkas István or­szággyűlési képviselő úr mentelmi jogát ne függessze fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) r . A Haz a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadta. Következik a mentelmi bizottság 686. számú jelentése a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István ország­gyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A bu­dapesti kir. főügyészség 9503/1928. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 8801/5—1928. számú megkeresése szerint Bárá­ny ay Aladár budapesti lakos feljelentésére el­lene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a Népszava politikai napilap 1928. július hó 25-iki számá­ban «A saskapitány a ferencrendi barátok ko­lostorában» feliratú cikk tartalma az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerző­jét az illetékes szerkesztőség arra felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvet­len felhívására sem nevezte meg, így a sajtó­jogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye s a vonat­kozó bűncselekmény között kétséges, mert a bí­rósági és fegyelmi ítéletek szerint a cikkben foglaltak a valóságot érdemben fedik, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőház­nak, hogy Farkas István országgyűlési képvi­selő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követke­zik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Farkas Ist­ván országgyűlési képviselő úr mentelmi joga ez ügyből kifolyólag ne függesztessék fel, el­fogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a bizottság javaslatát elfogadta. Következik a Képviselőház mentelmi bizott­ságának 687. számú jelentése a sajtó útján el­követett rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő úr men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A bu­dapesti kir. főügyészség 4493/1928. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a 259. ülése 1929 február 27-én, szerdán. budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 4554/4—1928. számú megkeresése szerint Kalmár Simon Ernő budapesti lakos feljelentésére el­lene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, mivel a Népszava című politikai napilap 1928. február 28-iki szá­mában «A hoppon maradt kurzuslovag» fel­iratú cikk tartalma az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkö­vetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik ; feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, annak szer­j zőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatal­] mázott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyű­; lési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye s a vonatkozó bűncselekmény között kétséges, mert a cikk­ben foglaltak a valósággal a kir. bírósági íté­letek szerint nem ellenkeznek, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem,!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom; követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottságnak azt a javaslatát, amely sze­rint a Ház Farkas István országgyűlési képvi­selő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel, elfogadja, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadta. Következik a mentelmi bizottság 688. számú jelentése rágalmazás vétségével gyanúsított Gál Jenő országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti szó. Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6.885/1928. f. ü. szám alatt Gál Jenő országgyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. járásbíróság B. IX. 20.347/2. 1928. számú megkeresése szerint László Ernő budapesti lakos feljelentésére ellene a bíróság eljárást indított, mivel gyanúsított képviselő állítólag feljelentőre vonatkoztatva azt a ki­jelentést tette, hogy nem volt diplomája és or­vosnak adta ki magát, feleségétől különválása előtt egy 100,000.000 koronát érő gyűrűt csalt ki, amelyet elzálogosított, Décsi Mórtól 3000 pen­gőt vett fel apósa részére, amelyet nem adott át, 2.000,000.000 K hozományt és négyszobás lakást kapott s az egész hozományt elköltötte. Ezek a kijelentések az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének az is­mérveit látszanak feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­fügés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a fel­jelentő még csak azt sem említi meg, hogy a sértő kijelentéseket hol, milyen alkalommal, milyen minőségben, kiknek a jelenlétében tette meg gyanúsított képviselő, így a vétség semmi­vel sincs valószínűsítve, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gál Jemő országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kér­dem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom