Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-259

Az országgyűlés képviselőházának 2. a jegyző urakat, méltóztassanak a beadott sza­vazatokat Összeszámlálni. Az Összeszámlálás idejére az ülést felfüg­gesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a meg­ejtett szavazás eredményét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa): Beadatott összesen 79 szavazat. Ebből esett az állandó összeférhetlenségi bizottságba Hajós Kálmánra 79 szavazat, a földmívelésügyi bizottságba Schandl Károlyra 79 szavazat, a kérvényi bi­zottságba Simon Andrásra 79 szavazat, a könyvtári és múzeumi bizottságba Matta Ár­nádra 79 szavazat, a közjogi bizottságba báró Perényi Zsigmondra 79 szavazat, a közoktatás­ügyi bizottságba Szűcs Istvánra 79 szavazat, a mentelmi bizottságba Héjj Imrére 78 szavazat, östör Józsefre 79 szavazat, a számvizsgáló bi­zottságba Nádosy Elekre 79 szavazat, a társa­dalompolitikai bizottságba Barthos Andorra 79 szavazat, Usetty Bélára 79 szavazat, a zár­számadásvizsgáló bizottságba Simon Andrásra 79 szavazat. Elnök: A jegyző úr által megnevezett kép­viselő urakat az általa felsorolt bizottságok megválasztott tagjaiul jelenteni ki. Minthogy az állandó összeférhetlenségi bi­zottságba beválasztott Hajós Kálmán kép­viselő úr jelen van, felkérem őt, hogy a ház­szabályok 63. §-ában előírt esküt letenni szí­veskedjék! Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskü szövegét felolvasni! Fitz Arthur jegyző (olvassa az eskü szöve­gét. Hajós Kálmán az esküt leteszi). Elnök: Hajós Kálmán képviselő úr az elő­írt esküt letette. Napirendünk szerint következik a men­telmi bizottság jelentésének tárgyalása Reischl Richárd képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó! Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! Reischl Richárd országgyűlési képviselő 1928 július hó 23-án kelt levelében bejelentette a Képviselőház elnökének, hogy 1928 július hó 11-én a Képviselőházban tartott beszéde miatt Riedl Miklós nyugalmazott altábornagy meg­bízottai útján lovagias elégtételt kért tőle. A bizottság megállapította, hogy Reischl Richárd országgyűlési képviselő mentelmi jo­gát a bemutatott felelősségre vonással megsér­tették, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy ez a honvédelmi miniszter úrral közöltessék. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Tin senki szólni nem kíván, a vitát r bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a bizottságnak azt a javaslatát, amelyet az elő­adó úr ismertetett és amely szerint Reischl Richárd képviselő úr mentelmi joga ez ügyből kifolyólag megsértetett s hogy a Háznak erről a határozatáról a honvédelmi miniszter úr ér­tesíttessék? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Napirend szerint következik a mentelmi bi­zottság jelentése sajtó útján elkövetet rágal­mazás vétségével gyanúsított Bárdos Ferenc képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, méltóztassék ezt a mentelmi ügyet a Ház előtt ismertetni! Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir, főügyészség 7,141/192.8, í ü, szám >9. ülése 1929 február 27-én, szerdán. 111 alatt Bárdos Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőörvényszék B. IV. 4.301/5—1928. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Somlyó Gyula és Társa feljelentésére eljárást indított, mert a Budapesten előállított «Rokkantegyleti Értesítő» című időszaki lap 1928. március havi számában «A panaszkodás és rágalmazás nem segít» felirat alatt közzétett cikk tartalma az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába üt­köző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elköve­tett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk szerzője Bárdos Ferenc országgyű­lési képviselő. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefügg gés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőház­nak, hogy Bárdos Ferenc országgyűlési képvi­selő mentelmi jogát ebben az ügyben ne füg­gessze fel. Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Bárdos Ferenc képviselő úr mentelmi ügyében a men­telmi bizottságnak az előadó úr által előterjesz­tett javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Bárdos Ferenc képviselő úr men­telmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Napirend szerint következik a mentelmi bi­zottság jelentése sajtó útján elkövetett rágal­mazás vétségével gyanúsított Buday Dezső képviselő úr mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék az ügyet ismertetni! Szabó Zoltán előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9505/19.281. f. ü. szám alatt Buday Dezső országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 8648/4. 1928. számú megkeresése szerint el­lene a bíróság eljárást indított, mivel az Éb­redő Magyarok Egyesülete helyiségében író­és sokszorosító gépen, mintegy 150 példányban 1928. február 1-én előállított «Hivatalos Tudó­sító» című röpiratban «Kedves Elnök Bajtárs» és «Tájékoztatás» feliratok alatt megjelent közlemények Budaváry László budapesti lakos sérelmére az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző 3. '§-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszanak fel­tüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert neve­zett képviselő mint az Ébredő' Magyarok Egyesületének elnöke a választmány határo­zatának megfelelően járt el, amelyen pedig maga a feljelentő is részt vett. Különben is a cikk nehezményezett részletei nem merítik ki a rágalmazás ismérveit, ' zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képv is előliáznak, hogy Buday Dezső országgyűlési képviselő men­telmi jogát ebben az üsyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki ehhez az ügyhöz hoz­zászólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom. Következik a határozatho­zatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Buday Dezső képviselő úr mentelmi ügyében a men-

Next

/
Oldalképek
Tartalom