Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-258

Az országgyűlés képviselőházának 2 dulását, azonban ismét hangsúlyozom, hogy ez a jobbrafordulás nem következik be azonnal, bizonyos időre van szükség, amely nem is lesz igen rövid. Egy átmeneti idő következik és szükséges, hogy a szőlőtermelés és a borgazdálkodás ez alatt az idő alatt is fenn tudjon maradni és meg tudja állni a helyét és ezért szükség van olyan intézkedésekre, amelyek az átmeneti idő alatt megerősíthetik a szőlőtermelést. Szükség van arra, hogy kedvezményes hitelről gondoskodjunk a szőlősgazdák részére. Szükséges az, hogy ha már nem is lehet financiális okokból a borfogyasztási adót teljesen eltörölni, ez az adó lehetőleg csökkentessék, ami által a borfogyasztás kétségkívül emelkedni fó'g és a borértékesítés is elő lesz segítve. De szükséges különösen az, hogy a bor melléktermékeinek, a törkölynek, különféle gyümölcsöknek pálinkává kifőzése megkönnyíttessék a kifőzés alkalmából fizetendő fogyasztási adó nagymérvű redukálása által. Ezt különösen hangsúlyoznom kell elsősorban az olyan kisgazdáink érdekében, akik nem képesek olyan gyümölcsöt termelni, amely exportra volna vihető, ellenben akik ilyen kifŐzésre alkalmas különféle gyümölcsöt nagy mennyiségben tudnak termelni. Ismétlem őszinte szívből üdvözlöm a javaslatot, amelyből látom azt, hogy a kormány a legkomolyabb munkával igyekszik az ország mezőgazdasági érdekeit felkarolni. A javaslatot a magam részéről általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Simon András. Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Ki a következő szónok? Fitz Arthrr jegyző : Senki sincs feliratkozva. Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kiván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A miniszter úr kivan nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Mayer János földmívelésügyi miniszter: Mélyen t. Képviselőház! Az utóbbi hetekben tárgyalta a t. Ház az 1924 : IX. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ügy ennek, valamint a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló előttünk fekvő törvényjavaslatnak tárgyalása kapcsán széles mederben folyó szakszerű vita mellett felmerültek mindazok a kérdések, amelyek a szőlő termelésével, a bor előállításával, kezelésével, forgalmának szabályozásával, a borhamisítás tilalmazásával és egyáltalában a bor értékesítésével összefüggnek. Az. utóbbi időben szinte szokássá vált az, hogyha valamely gazdasági vagy termelési ág súlyos helyzetbe, vagy válságba jut, akkor az első az, hogy egybehangzóan mindenki az állam pénzbeli támogatásáért kiabál és azt reklamálja. Sokszor szinte megfeledkezünk arról, hogy tulajdonképpen egy önönmagába visszatérő körforgás az, ha állami pénzeket fordítunk indokolatlanul valamely termelési vagy gazdasági ág segítségére, amivel csak az adófizetőket terheliük meg. mert mindezek a pénzek az adófizetők filléreiből gyűltek Össze. A szőlőgazdálkodás kétségtelenül egyike azoknak a termelési ágaknak, amelyek az utóbbi időben a legsúlyosabb válságba kerültek. Ennek a termelési ágnak felsegítését sem tartom azonban lehetőnek, úgyhogy tisztára állami támogatással juttassuk ki a nehéz helyzetből és a válságból, hanem itt is, mint mindenhol, elsősorban magának az illető érdekeltségnek kell kimeríte58.'ülésé 1929 február 26-án, kedden. 99 I nie minden lehetőt, hogy a saját helyzetén elsősorban maga törekedjék segíteni. A Csonka-Magyarországon levő szőlővel beültetett területnek cirka 70% -a 5 holdnál kisebb törpe- és kis szőlőbirtokokból áll. Ezek a kis szőlőbirtokok sokszor összefüggő területet képeznek egyes községek határaiban, de igen sokszor szétszórtan terülnek el valamely község határának területén. Ezek a kisebb területek szervezetlenek lévén, saját gazdasági érdekük védelmére nem képesek, vagy nem voltak képesek eddig összefogni. Az 1894 : XII. te. rendelkezik ugyan a hegyközségekről, több helyen hegyközségek alakultak is és ma is állanak fenn. Ezek azonban többnyire csak a hegyközségi rendszer védelmére és a közös őrzésére alakultak, nem vonatkoztak azonban a közös gazdasági érdekeknek védelmére és a termelés technikai fejlesztésére. Az ország területén levő 9 kerületi szőlészeti és borászati felügyelőség szintén nagyobbára a szőlőgazdálkodással és a szőlő forgalmával kapcsolatos adminisztratív teendőkkel van megbízva. Ezek nem bírnak azonban a szőlőtermelők érdekeltségének védelmében hathatósabb intézkedéseket tenni, mert az ő foglalkozásuk és elfoglaltságuk adminisztratív teendőkből áll s főleg a szőlőtermeléssel és a bor forgalmával kapcsolatos törvények és rendeletek végrehajtását ellenőrzik. Ezen kíván segíteni az előttünk fekvő törvényjavaslat, amidőn megkonstruálja a hegyközségeket, azokat autonóm testületeknek nyilvánítja, önálló önkormányzati hatáskörrel ruházza fel, bekapcsolja az eddigi közigazgatási szervezetünkbe, alkalmassá teszi azokat arra, hogy mindazoknak a törvényeknek, rendeleteknek végrehajtását rendszeresen foganatosítani tudják, amelyeket a bortermelés és a borforgalom tárgyában a kormány kiadni szándékozik. T. Ház! Az előadó úr alaposan és részletesen ismertetie a törvényjavaslatot, én nem akarok részletekbe menni. Bátor vaeyok azonban felhívni a figyelmet különösen a 2. § rendt-lkezéseinek fontosságára, amely szakasz a szőlők rekonstrukciójának szempontjából bír nagy jelentőséggel. Ez a fontos rendelkezés a szelektálás kötelező elrendelése, különösen az olyan telepeken, amelyek szőlővesszőt és szőlőültetvényeket hoznak forgalomba és amelyek el fosják látni a gazdaközönség vesszőszükségletét. Ezeken a telepeken, ezeken a kereskedelmi telepeken, amelyek teljes állami felügyelet alatt fognak állani, csak olyan szőlő vesszőket, illetve oltványokat szabad majd forgalomba hozni, amelyek olyan törzskönyvezett és éveken át ellenőrzés és megfigyelés alatt álló tőkékről szaporíttattak, amelyek termőképesek, valamint a növényi betegségek és a késő tavaszi fagyokkal szemben ellenálló képeseknek mutatkoznak. (Helyeslés a baloldalon.) Mindazok a rendelkezések, amelyek ezekre a telepekre és e szőlővesszők forgalombahozatalára vonatkoznak, akkor fognak végrehajtatni, amikor a törvény életbe lép. T. Ház! A vita során igen sok szó esett és majdnem minden képviselőtársunk nemcsak ennél a vitánál, hanem a bornovella vitájánál is beszélt a borfogyasztási adóról. Különösen Horváth Mihály t. képviselőtársunk intézett egyenes kérdést hozzám, hogv mi a szándéka, vagy mi az álláspontja a földmivelésügyi miniszternek a borfogyasztási adó tekintetében akkor, amikor osztatlanul nemcsak most, hanem már a háború előttől kezdve általános kívánsága, sőt mondhatnám követelése a bortermelő közönségnek a borfogyasztási adó eltörlése. T. Ház! E tekintetben tudom, hogy ez adópolitikai és pénzügyi kérdés is és ennek megoldása máról-holnapra szinte lehetetlennek mutatkozik. Nem kell rátérnem azokra az okokra, ame-