Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-244
Az országgyűlés képviselőházának 244. ülése 1929. évi január hó 29-én, kedden, Zsitvay Tibor és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Bodrogközi gazdasági vasutat a Nyiregyházavidóki kisvasutakkal összekötő Kenézlő— baisai vasútvonal engedélyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneinek és az ily egyének hátramaradottainak ellátásáról szóló törvényjavaslat. Felszólaltak : Farkas Elemér, Tabódy Tibor, Csik József, Várnai Dániel, Friedrieh István és gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter. — A bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924: IX te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. Felszólaltak : Marschall Ferenc előadó, Csik József, Gálffy Dénes. — A közgazdasági és közlekedésügyi bizottság benyújtja jelentését a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló törvényjavaslat tárgyában. — Az összeférhetlenségi ítélőbizottság kisorsolása gróf Zichy János összeférhetlenségi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : Vass József) Walko Lajos, Mayer János, gróf Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabó Zoltán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Gubicza Ferenc jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak az adonyi választókerületben időközi választáson megválasztott Mattá Árpád képviselő úr megbízólevelét. A megbízólevelet a Ház megvizsgálás és jelentéstétel végett az állandó igazolóbizottságnak adja ki. A házszabályok 100. Va értelmében bemutatom a t. Háznak az összeférhetlenségi ítélőbizottság ítéletét báró Bottlik István képviselő úr Összeférhetlenségi ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ítéletet felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): «A Képviselőház összeférhetlenségi ítélőbizottsága 1929. évi január hó 25-én megtartott ülésében báró Bottlik István országgyűlési képviselőnek önmaga ellen, a földmívelésügyi minisztériumtól bérelt vadászterület miatt az 1901 : XXIV. te. 5. §-ának 4. pontja alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyében következőleg ítélt: Báró Bottlik István országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetlenség, 9 szavazattal 3 szavazat ellenében kimondotta, hogy Összeférhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek fel nem merülvén, azok ítélkezés tárgyát nem képezhették. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVII. Az ítélet nyomban kihirdettetvén, az érdekelteknek ezúton tudomásul adatott«. Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a Bodrogközi gazdasági vasutat a Nyíregyházavidéki kisvasutakkal összekötő Kenézlő—balsai vasútvonal engedélyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnák-e az imént olvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja, azt tárgyalás és hozzájárulás végett a Felsőházhoz teszi át. Következik a m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneinek és az ily egyének hátramaradottainak ellátásáról szóló törvényjavaslat (írom. 663) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Farkas Elemér! Farkas Elemér: T. Képviselőház! A külföld, az a külföld, amely saját céljai érdekében előszeretettel használ fel minden vádat ellenünk, — bírjon az alappal vagy sem — militarista szellemű országnak keresztelt el bennünket. Ha a militarizmus alatt azt értjük, amit a francia közvélemény a gyűlölt porosz militarizmus alatt értett és ért még részben ma is, tudniillik a l'art pour l'art háborút, a háborúra való felkészülődést, mint az állami élet legfőbb célját, akkor ezt az elnevezést határozottan visszautasítjuk. Ha azonban a militarizmus alatt azt értjük, amit mi szeretnénk érteni, azt tudniillik, hogy a magyar hadseregnek, a honvédségnek jelentőségét Magyarország külpolitikai helyzetére való tekintettel soklä
