Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-243
Az országgyűlés képviselőházának 2 Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneinek ós az ily egyének hátramaradottainak ellátásáról szóló törvényjavaslat (Írom. 663) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hegedűs Kálmán előadó: T. Képviselőhiáz! A tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat az 1921 : XXXII. te. rendelkezéseit kiterjeszti a legénységi állományú egyénekre és ezek hátramarad ottaira. Az 1921 : XXXII. te. a hivatásos havidíjasok, vagyis a tisztek és altisztek s ezek özvegyei és árvái ellátásáról gondosdik. Ezt a törvényt a maga egészében, hogy úgy mondjam, a maga nyerseségében nem lehetett kiterjeszteni a lgénységi állományú egyénekre; nem lehetett pedig azért, mert a legénységi szolgálatnak egészen különleges természete van. Éppen azért a törvényjavaslat bizonyos kivételeket statuál; taxative felsorolja ezeket a kivételeket, amidőn megjelöli azokat a , szakaszokat, amelyek e kivételeket tárgvaliák. Ezektől a kivételektől eltekintve, a törvényjavaslat az 1921 : XXXII. tc.-nek valamennyi kedvezményét és ellátmányát kiterjeszti a legénységre. Ezek az ellátmányok és kedvezmények nagyjában a következők: a nyugdíj, lakbér-nyugdíj, sebesülési pótdíj, özvegyi nyugdíj, árvák nevelési járuléka, rokkantházi ellátás, szükség esetén elmegyógyintézetben való elhelyezés. Ezeken az intézményeken kívül még egy új intézményt is megvalósít a törvényjavaslat a végkielégítés formájában. A végkielégítés az államra nézve is kedvezőbb, mert hiszen egyszer teljesít ezzel az állani és ez kisebb megterhelést jelent reá nézve, mintha állandó ellátást vállalna, viszont a legénységre nézve is sokkal előnyösebb, mert bizonyos igen tekintélyes összeghez jut hozzá a kiszolgált katona, aki azután ennek az összegnek segítségével könnyebben helyezkedhetik el a polgári pályán. A törvényjavaslat két kategóriában állapítja meg a jogszabályokat. Az egyik kategória az ellátást élvezők jogkörét szabályozza, a másik pedig azok igényeinek előfeltételeit körvonalazza, akik végkielégítést kaptak. Az egyik kategória kizárja a másikat, az egyik joggal való élés konszumálja a másik jogot. Aki ellátásban részesül, az nem kaphat végkielégítést, aki végkielégítést kapott, annak özvegye sem kap nyugdíjat és árvái sem kapnak nevelési járulékot, viszont a sebesülési pótdíjtól nem üti el az érdekelt egyént, ha a végkielégítést felvette. A végkielégítés legmagasabb öszszeg 3700 pengő. Ez természetesen a szolgálat éveinek számához igazodik és igazodik a rendfokozathoz is. Az állani évi maximális megterhelése 1934. évben fog bekövetkezni és az körülbelül 4'5 millió pengőre tehető. A kormánynak sikerült ezt az összeget biztosítania a nélkül, hogy az adósrófot meghúzná, anélkül, hogy az állampolgárokra nagyobb terhet róna az eddiginél. A törvényjavaslat egyéb szakaszai rendelkeznek a tényleges állapot szankcionálásáról, annak a tényleges állapotnak szankcionálásáról, hogy már eddig is 185 egyén részesült a törvényjavaslatban előírt előnyökben és a törvényjavaslatnak minden áldásában. A javaslat ezenkívül intézkedik a döntésre hivatott faktorokról. Nevezetesen az ellátási igények tekintetében a honvédelmi miniszter úr hozza a végzést Ez ellen a végzés elíen panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz, természetesen az 1927 ; VI. te. % §-ában megjelölt kjvételek\3. ülése 1929 január 25-én } pénteken^ 77 kel. Végül a törvényjavaslat intézkedik a törvény életbeléptetéséről, mégpedig úgy, hogy az azonnal életbe lép és végrehajtásával a honvédelmi miniszter úr van megbízva. T. Ház! Nekünk ezt a törvényjavaslatot már csak azért is örömmel kell üdvözölnünk, mert hiszen gondoskodik annak a 185 embernek ellátásáról, akiknek ellátása alá a törvényes jogalapot helyezi ezzel, örömmel kell üdvözölnünk azért is, mert hiszen ebben az esztendőben fognak beállani a törvényjavaslatban körülírt előfeltételek és éppen ebben az évben fog kilépni a hadsereg kötelékéből olyan 165 egyén, akik erre nagyon is rá vannak szorulva. Tisztelt Képviselőház! A pénzügyi és véderőbizottság tárgyalása folyamán Szilagyi Lajos t. barátom erre nézve azt mondotta, hogy szomorú öröm megszavazni ezt a javaslatot, mert az a látszata van, mintha a zsoldos hadsereg hadkiegészítési rendszerét örök időkre igyekeznők fenntartani. Tökéletesen igaz, mert az a látszata van, de ez csak látszat. Mi nem vagyunk barátai a zsoldos 'hadseregnek, (Borbély-Maczky Emil: Nekünk soroznunk kell az általános védkötelezettség alapján!) nem vagyunk barátai a zsoldos hadsereg alánján épült hadkiegészítési rendszernek. Nemcsak hogy nem vagyunk barátai, nemcsak hogy nem akarjuk fenntartani örök időkre, de az erre hivatott faktorok útján igenis minden alkalmat meg fogunk ragadni arra, hogy a zsoldos hadsereget megszüntessük és helyreállítsuk az általános védkötelezettségen alapuló hadkiegészítési rendszert. (Helyeslés a jobboldalon, a közéven és a baloldalon.) Ebből azonban nem következik az, hogy ne gondoskodjunk a legénységről, amely a zsoldos hadseregben szolgál. (Borbély-Maczky Emil: Kötelességünk^ Jól mondja t. barátom: kötelességünk, hogy azoknak a derék magyar katonáknak a sorsáról, akik életük java részét a hazának szentelték, gondoskodjunk. (Herczegh Féla: Ügy van! Munkaképes emberek! — PeidI Gyula: Ezt bizonyítják a hadirokkantak! — Éri Márton: Nincs háború!) Azt hiszem, hogy mindannyiunknak lelkében meleg visszhangot kelt ëz a közbeszólás és amennyire a forradalmak által tönkretett ország államiháztartása ezt megengedi, kész örömmel fogunk eleget tenni ennek a felszólításnak. (Malasits Géza: A háborúról el tetszett feledkezni! — PeidI Gyula: Nagyon sok felesleges kiadásra van pénz! — Rothenstein Mór: A forradalmat megelőzte a háború! — Szilágyi Lajos: Ez nem olyan kérdés, hogy ezen vitatkozzunk! — PeidI Gyula: Egy-két igazságot azért meg lehet mondanM) Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassék közbeszólásaikkal az előadó urat zavarni. Hegedűs Kálmán előadó: Nagyon jól tudjuk mindannyian, igen t. Képviselőház, hog^ a rokkantkérdés is nagyfontosságú, de ezt a törvényjavaslatot különösen sürgőssé teszi az adott szó beválta Sel, il A Ígéretek teljesítése. Bizonyos helyekről ugyanis Ígéretek hangzottak el. Kik tették ezeket az Ígéreteket? Lehet, hogy egészen személytelenül hangzottak el, de tény az, hogy a kaszárnyák levegőjében ott csillognak ma is ezek az igéretfoszlányok, tény, hogy a legénységnek megígérték, hogyha beáll a katonasághoz és a hadseregben teljesítendő szolgálatot vállalja, a tizenkét esztendő^ letelte után, vagy előbb is, ha esetleg szolgálatképtelen lesz. bizonyos végkielégítésben fog részesülni, lehet, hogy bizonyos pénzösszegben, lehet, hogy földben. Mert még ilyen ígéretek is elhangzottak. (Malasits Géza: Igen keveset lehet ezért a pénzért kapni, — Her-