Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-240

48 "Az országgyűlés képviselőházának 240. ülése 1929 január 17-én, csütörtökön. pítom meg. Először kreál egy külön bizottságot, amelv bizottság tagjait a miniszterelnök nevezi ki. De ez nem elegendő, hanem azt mondja a továbbiakban «a Nemzeti Közművelődési alapítvány szervei : először alapítványi fŐgondnok...« Tehát egy újabb állás. (Űay van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: A nélkül nem megy!) A kurzus széliemében ismét egy újabb állást kreálnak: az alapítványi főgondnokot, valószínűleg autóval (Felkiáltások a szélsőbál oldalon : Hivatallal!), valószínűleg külön hivatallal (Farkas István : Vadászterülettel !), számvevőséggel, iktatóval, kiadóhivatallal és a többivel, amikkel ezeknek a hivataloknak a felállítása ilyenkor r

járni szokott. Tehát az egyik állás az alapítvány főgondnoka, a másik új szervezet : az alapítványi tanács. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mi ez az alapítványi tanács ? (Farkas István : Tanácsköztársaság !) Kik lesznek ennek az alapítvánvi tanácsnak a tagjai ? Milyen javadalmazásban fognak részesülni \ Mi fog ezekkel történni ! Ezt már nem mondja meg a miniszter úr törvényjavaslatában. A miniszter úr törvényjavaslatában azt mondja, hogy az alapítvány szervezetét és az alapítvány szerveinek hatáskörét a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg a miniszterelnök állapítja meg. Tehát azt nem tudjuk megint, hogy mi az alapítványi tanács, hány tagból áll, a takarékossági bizottság elé kerül-e ez az alapítványi tanács, minden tagja kap-e külön autót, amint az manapság szokásos Magyarországon, kap-e külön hivatalt és nem tudom még milyen külön benefíeiumokat? (Rothenstein Mór: Jelenléti díjakat !) Szóval : kikből fog állani az alapítványi tanács és mi lesz ennek az alapítványi tanácsnak a hatásköre? Mert — csodálatos dolog — mit csinál a tanács ? (Csák Károly : A szakszervezetre jobb volna bízni. Az jobban elintézné. — Egy hang a balközéven: Egy kutya! — Krisztián Imre : Csak az egyik kutya ! — Farkas István : Milyen szakszervezet az, amelyet nem lehet ellenőri zni ?) Engedelmet kérek Csák Károly t. képviselőtársamtól, talán nem veszi rossznéven (Rothenstein Mór : Hogyan jön ez a csizma az asztdra? — Csák Károly: Valakinek el kell intézni !•) ha érdeklődöm az iránt, hogy micsoda új állások lesznek Magyarországon. Talán szabad ezt tennem. Nem olyan szokatlan és nem olyan meglepő, hogy mindig új állás kreáltatik itten, pláne egy egész tanács, tanácstagok, nagytagok, kistagpk, kistanács. nagytanács. (Derültség. — Kabók Lajos : Póttagok !) Nem tudom, mi lesz ebből, de ez mindenesetre teljesen ellentétben Páll a bizottsággal. Azt mondja az igen t. miniszter úr a maga javaslatában: «nemzeti közművelődési» célokra kell fordítani ennek az alapítványnak aíjövedelmét. E célok közelebbi megjelölése külön bizottság feladata. Tehát az a bizottság szemben fog állni a tanáccsal, vagy konkurrálnak az ő hatásköreik? Nem tudom, hogy mi a feladata a bizottságnak, és mi a feladata a tanácsnak, mi a feladata a főgondnoknak, és mi a feladata az algondnoknak és a mellékgondnoknak? Mert itten mindig gondoskodnak különböző gondnokokról. Gondnokok itt ellátásban részesülnek. (Derültség.) Tebát mindazt, amire kíváncsiak volnánk, nem mondja meg a mélyen t. miniszter úr. A mélyen t. miniszter úr javaslatából csak egy tűnik ki, amint ő mondotta, hogy itten divatját multák a hadirokkantak. A hadi rokkantakról nincs szó. A hadirokkantakról nem történik gondoskodás az új állásoknál. Ű.i hivatalokról megint van gondoskodás, de a hadirokkantak a föld birtok politikai szervek és a földbirtokpolitikai célok teljesen ki vannak hagyva ebből a javaslatból. Beszédem végén nem tudok másra konklu- I dálni, mint arra, hogy felszólítom a miniszter urat, hogy ezt a zavaros, zagyva, önmagának is, a törvénynek is ellentmondó javaslatát vonja vissza, mert erre u javaslatra semmi szükség nincs, ez a javaslat teljesen felesleges. Ha pedig a miniszter úr — amint képzelem — nem fog ennek a felszólításomnak eleget tenni (Farkas István : Elég rosszul teszi a miniszter úr. meg fogja bánni, ha nem vonja vissza !), akkor, igen t. miniszter úr, meg akarom menteni ezt a javaslatot és az ebből a javaslatból leendő törvényt a hadirokkantak céljainak. Ezért a magam részéről a következő határozati javaslatot terjesztem elő (Halljuk! Halljuk! Olvassa): «Határozati javaslat. Mondja ki a Képviselőház, hogy az alapítvány jövedelmét a hadirokkantak viszonyainak megjavítására kell fordítani.» (Helyeslés a szélsőbaloldalon. —Rothenstein Mór : De mi lesz akkor a tanáccsal?) Elnök : Kíván valaki szólni ? (Senki !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter : Igen t. Képviselőház ! Az előttem szólott igen t. képviselő úr úgy vitatkozott, mintha előzőleg nem szólaltak volna fel itt, és jóformán megismételte azokat a dolgokat, amiket Rassay Károly igen t. képviselő úr előtte már elmondott. Neki már válaszoltam, e részben tehát csak utalok arra, amit Rassay t. képviselő úrnak mondtam. Közben beszereztem az adatokat, hogy micsoda horderővel bírna a dolog, ha ennek az alapítványnak jövedelme a rokkantaknak juttattatnék. Van tehát 70.000 rokkant, 120.000 hadirokkant gyermek, 62.000 hadiözvegy és 55.000 hadiárva, vagyis összesen 309.000 ember részesül az állam részéről több-kevesebb segítségben. Ha most abból indulunk ki, hogy kedvező jövedelmezőség mellett az alapítványnak 800 000 pengő jövedelme lesz, akkor havi 20—22 fillér jutna egyegy ilyen igényjogosultra. Amint tehát méltóztatnak látni, ennek a rokkantak szempontjából pénzügyi jelentősége egyáltalán nincs. Ami a tanácsot és azután az alapítványi főgondnokok dolgát illeti, az méltóztatik az igen t. képviselő úr gondolni, hogy ekkora vagyonságot, mint ez az alapítvány, egyáltalán lehet igazgatni személyzet nélkül ? Akinek csak legcsekélyebb fogalma is van arról, hogy egy ily nagy vagyon ügyeinek intézése hogyan történik, az természetesnek találja, hogy erre valamely személyzetet be kell állítani. A bizottságnak az a kizárólagos feladata, hogy a nagy közművelődési cél keretén belül megállapítsa a konkrét célt s ha ezt egy-egy időkörre megállapította, működése megszűnik, az alapítványi tanácsnak pedig mint minden ilyen alapítvány szervezetének meglesz a maga hatásköre, amelyet nem lehet törvényben megállapítani, hanem amely a végrehajtási rendeletre, vagy pedig az alaüítványt alapító okiratára tartozik. A többieket már elmondottam Rassay képviselő úrnak adott válaszomban. Elnök : Az előadó úr kíván szólni ? Vasadi Balogh György előadó : Nem. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a közoktatásügyi és igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja. Következnék a Bródy Ernő képviselő úr határozati javastata felett való szavazás, miután azonban az kifejezetten a törvényjavaslat 2. §-ával áll szemben, tehát indítvány és nem határozati javaslat, mint indítványt pedig a képviselő úrnak az általános vita megkezdéséig kellett volna be-