Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-240
r Az országgyűlés képviselőházának 240: ülése 1929 január Í7-én, csütörtökön. 47 igéri. A sajtótörvény reformjára semmi szükség nines, a^ sajtónovella teljesen felesleges, az 1914-es törvény semmiféle reformra nem szorul. Inkább azon gondolkozzék a kormány, hogy egy 1687-ből ittmaradt középkori romot eltávolítson az útból, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) s ez volna a hitbizomány reformja, hogy a hitbizományok ne éljenek és ne virágozzanak még mindig ebben az országban. Ez az egyik elvi kijelentés, amelyet ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban akarok tenni. A másik a következő. (Zaj a jobbközépen. — Farkas István: Halljuk! Csendet kérünk! A miniszter úr hagyja abba a diskurzust!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Györki Imre: Mózes, Mózes, hová lettél? — Far'kas István: Mert elbukott a községi párt a választáson, exkuzálni akarja -magát?!) Bródy Ernő: T. Ház! Nem akarok visszamenni a Károlyi-korszakra, (Farkas István: Pedig nagyon ió lenne!) a Károlyi-korszak ügyeire, mert én nem akarok elnöki rendreutasítást kapni, (Rotheustein Mór: Meg szómegvonást!) csak azt akarom kijelenteni ,hogy a XX. században az utódokat büntetni és az utódokat vagyonuktól megfosztani igazságtalan és embertelen eljárás. (Ügy van! TJgy van! a szélsőbáloldalon.) Ezt kötelességemnek tartottam kijelenteni, s ez a legkevesebb, amit ezzel az üggyel kapcsolatban ki kell mondanom. Ami már most az előttünk fekvő törvényjavaslatot illeti, én nae-yon csodálkozom, hogy ez az agrárius Ház akkor, amikor agrár-érdekekWíl van szó, ilyen némán hallgat. Nagyon csodálkozom, hogy nekem erről az oldalról, mint városi, mint fővárosi kénviselőnek kell a szegény falusi lakosság érdekeit meervédenem. Mert ebbpu az ügyben ez az eset- Akkor, amikor a rokkantakról v^n szó, akkor, amikor szó volt eredetileg a földbirtokpolitikával kapcsolatban a rokkantak igényeinek kielégítéséről, akkor az nem válasz, ami ebben a törvényjavaslatban van, hog-v itt nem kell gondolni a rokkantakra és a földbirtokigénylők kielégítésére azért, mert a szomszéd községekben már ki vannak elégítve az iarénvek. Ne a szomszédról heszéljen a miniszter úr, hanem a helybenlakókról, a helyben igénylőkről és a helvhpn igénylőknek joguk lett volna a fö'dblrtokpolitika szempontjából erre a nagv komplekszusra a maguk igényét bejelenteni. Tehát az agrárius szempont és a rokkantak szempontja, kettős szociál'S szempont, azt kívánná, hogy az alam'tvánv nagv jövedelme eeyrészt igenis, a föMbirtokisrénvíők, másrészt pedig a rokkantak között nez'asspk meg. Ebből a célból, ebből az eredeti rendeltetésből ez a törvényjavaslat téliesen kivetkőzik. Meer kell állanítanom, hoerv ez a törvényjavaslat a törvényhozásnak már kifejtett és megállapított inteneinival homlokegyenest ellenkezik. Az 1921 : XLITI. te, amint már idéztetettesrészen nyíltan, expressis verbis kimonrlja, hogy a hitbizományhoz tartozó és az államnak iutó ingatlan egy éven belül földbirtokpolitika i célokra használandó fel és kimondja azt is, hogy a birtok felosztásánál a rokkantak jönnek figyelembe. Eneedelmet kérek, amikor ez a törvény megállapítja, hogy az alapítvány célja a nemzeti közművelődés előmozdítása és eh'npz képest az ecész jövedelmet nemzeti közművelődési célokra kell fordítani, akkor ez a javaslat a már meghozott törvénnyel nyilt ellenkezésbe kerül, hiáha siet ki a miniszter úr. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem megyek ki !) A földbirtok és a közművelődés lehetnek vonatkozásban egymással, de amikor egészen nyiltan kifejeztetik az, hogy a jövedelmet nem kizárólag nemzeti közművelődési célokra kell fordítani, akkor ezt nem szubszumálhatom arra, hogy ez a rokkantak céljaira fog fordíttatni, ez ellentétben áll a törvény kijelentéseivel és a törvény meghatározásával, a földbirtokpolitikai cél szintén teljesen mellőztetik. A t. miniszter úr felszólalása nem nyugtatott meg. Nem nyugtatott meg az a kijelentése, hogy a vagyonállomány legnagyobbrésze erdőbirtokból áll, hiszen az erdőbirtok szintén tetemes jövedelmet hoz, az erdőbirtok jövedelme sok helyütt egyenlő a földbirtok jövedelmével. Ez nem változtat a helyzeten és azért nagyon csodálom, hogy amikor ilyen eminenter agrárius kérdésről van szó, a mélyen t. egységespárt nagy agrárius tömege ehhez a kérdéshez egyáltalában nem szól hozzá. Nagyon csodálkozom, hogy amikor alkalom és mód nyilik földbirtokpolitikai célokra tevékenykedni, amikor* nemcsak ált alános szólamokban, banketteken, frázisokban, hanem konkrété is alkalom nyílik valamit csinálni a szegény igénylök érdekében, akkor ezt néma csend fogadja és nekünk városi destruktívoknak,merkantilistáknak,zsidóknak kell ebben a kérdésben felszólalnunk. (Kuna P. András : Gyanús a köpönveg !) Nagyon csodálkozom, hogy ez megtörténik. De egyáltalában, ha tovább nézem ezt a törvényjavaslatot, magának az egyességnek megkötését, azt a kérdést, hosry i 4 t 60%-ot fordítanak az állam részére, 40%-ot örökösök részére, és ez egyesség forrná iában köttetett meg, akkor nagyon csodálkozom azon, hogy ennek a részletei szintén nem kerülnek a Ház elé. Azon is csodálkozom, hogy magát az egész komplexust nem világosítják itt meg. Az igen t. miniszter úr azt mondja, hogy az Ítélet szerint ez az államnak jár. De hogy az Ítéletben mi foglaltatik, azt mi nem tudjuk, azt velünk nem közölték. Tehát legalább is az Ítéletet, mint mellékletet, hozzá lehetett volna csatolni ehhez a törvényjavaslathoz, hogy tudjuk, miről van itt szó. Én ennek az ügynek csak egy nagyon kínos részletét ismerem, amely a fővárosra vonatkozott, amennyiben a Károlyi-palotát megyétették öt millió pengőért a fővárossal. Megvétették azon a címen, hogy ott parkot fognak nyittani. A mélyen tisztelt állam és a mélyen t. kormány nyithatott volna parkot a nélkül, hogy a fővárosnak ezért öt millió pengőt kellett volna fizetnie. Hiába ásítozik a miniszter úr... (Élénk derültség. ~ Farkasfalvi Farkas Géza : Aki annyit dolgozik, nem csoda, ha ásít ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bródy Ernő : ... ez nem fog eltéríteni kötelességem teljesítésétől. Nagyon sajnálom, hogy nem tudom felkelteni a miniszter úr magas érdeklődését és figyelmét, és sajnálom, hogy kénytelen jelen lenni, de én miattam akár el is mehet a miniszter át*. (Zaj. — Elnök csenget.) Engedelmet kérek... (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urat, tartózkodjék személyes izű és éles megjegyzésektől. Bródy Ernő : Akkor a miniszter úr is tartózkodjék a személyes ásítagoktól. (Derültség. — Zaj a jobbóldalon.) Elnök: A képviselő urat az elnökkel való polémiája miatt rendreutasítom. Az elnöki figyelmeztetést szíveskedjék tisztelettel fogadni. (Farkasfalvi Farkas Géza : Csak annyit érdeklődjék valaki a dolgok iránt, mint a miniszter iír! — Zaj a jobboldalon.) Csendet kérek a jobboldalon is, Bródy Ernő: Isren t. Képviselőház ! Méltóztassék megengedni, hogy most rátérjek a másik részre. Amint mondottam, ez a javaslat kurzusszósszal van leöntve. Ezt a következőkből álla7*
