Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-240
Az- országgyűlés képviselőházának 240. ülése 1929 január 17-én, csütörtökön. 35 és újabban felmerülő speciális feladatokkal, mert saját lakosainak igazgatását nem tudja emiatt az autonómia ellátni, másfelől pedig a belügyminiszter úr azáltal, hogy alkottassa meg a községek, városok háztartására vonatkozó szabályokat, teremtsen ott rendet, az ellenőrzést gyakoroltassa oly módon, hogy a községek és a városok saját kötelességeiket el tudják látni. A szakasz ellen különben kifogásom nincs. (Helyeslés a baloldalon és a közéven.) Elnök: Kíván még valaki szólni"? (Senki!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A földművelésügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Mayer János foldwívelésügvi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Teljesen megértem Hegymegi-Kiss Pál t. képviselőtársamat, amikor ilyen erélyesen síkraszáll az autonómiák védelmében és a községek és városok megterhelése ellen ilyen kifejezetten tiltakozik. Itt azonban ez a törvényjavaslat és ezáltal a közületekre rótt terhek annyira a közületeket érdeklik és annyira a szerint oszlik meg ez a teher, hogy kisebb vagy nagyobb közületről van-e szó, hogy ez, azt hiszem, jelentős terhet a budgetben okozni nem fog. Amikor vonaton utazunk, az antennák ezreit és ezyeit látjuk. Amikor már — mint ahogy az előbb voltam bátor erre utalni — a legegyszerűbb munkás is szükségesnek látja, hogy azokban az előnyökben és a kultúrának abban az áldásában részesüljön, amelyet a rádió szolgáltat, amikor a legegyszerűbb ember is beszerzi a rádiókészüléket, akkor nem tartom annyira terhesnek. a közületre azt, hogy a rádiókészüléket a kisközségek, a rendezett tanácsú városok és a törvény hatósági iogú városok is a maguk budget je terhére beszerezzé'ku Mert hiszen ee-y kisebb községben eléí? egy hat-nyolc pengős detektoros készülék. Ezzel meg lehet oldani a kérdést. Azt hiszem, ez megterhelés szempontjából nem olyan veszedelmes, hoo'v aggályokat kelthetne. Mint ahogy az előbb voltam bátor említeni 68 pengős lámpáskészülék elég egy nagyobb közületnek, de ez sem olyan veszedelmes megterhelése az illető közületnek, hogy aggályt kelthetne. Ami már most azt a kérdést illeti, hogyan fizessék ezt a közületek? Hogvan fizesse ' az állam 1 ? Ez circulus vitiosus: állam, közület — közület, állam. Ha az állam fizeti, akkor is végeredményben a közület fizeti és teljesen mindegy, akár így, akár úgy osHiuk el a terheket, mégis csak az egyes adófizetőknek kell azt megfizetniök. Azt hiszem, a terhek arányosabb elosztása szempontjából mégis az a helyesebb, ha a községekre hízzuk ezt és a beszerzésnél, amikor a közséari költségvetésbe az erre szánt összeget beállították a belügyminiszter irr fogja kontrollálni, hosry túlságos nagv költsée-gel ne terheljék meg költsége- í tésüket a községek. • Kérem tehát a t. Házat, méltóztassék a \ szakaszt változatlanul elfogadni. Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. %-t elfogadni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház az 1. %-t elfogadta. Következik; a 2. §. Szólásra következik'? Perlaki Györgv jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Képviselőház! Eltekintve a dolognak attól az oldalától, hogy én a rádió-! készülékek bevezetésének yalami igen nagy gyakorlati jelentősléget a mezőgazdasági népesség szempontjaiból nem tulajdonítok, készséggel deferálok a Ház többsége véleményének: ha azt méltóztatik gondolni, hogy ez helyes és jó, ám legyen helyes és jó. A 2. § azonban bennem bizonyos aggodalmakat kelt. Ez a törvény kerettörvény, amelynek minden egyes szavába bele lehet magyarázni azt, amit az intézkedő bürokrácia jónak lát. Méltóztassék elolvasni a szakasznak ezt az egy rövid mondatát: «Kötelezheti a földmívélésügyi miniszter, hogy rádiókészüléket szerezzenek be». Ebbe belemagyarázhatom azt is, hogy a községek tetszésük szerinti készülékeket tetszésük szerinti cégeknél és gyáraknál szerezhetnek be, de belemagyarázhatom azt is, hogy a miniszter, illetőleg nem / a miniszter, hanem az ügyosztály (Derültség.) — erre a megkülönböztetésre én nagy súlyt helyezek—egy körrendeletben elrendelheti, hogy minden községet kötelezek arra, hogy X. r Y. gyárban gyártott ilyen és ilyen minőségű vagy nevű készüléket tartoznak beszerezni. {Űqy van! a szelsőbaloldalon. — Rassay Károly: Egészen biztosan így lesz! — Sándor Pál: így lesz, miniszter úr! — Mayer János iöldmívelésügyi miniszter: Dehogy!) Én, akinek ebben a tekintetben már meglehetős nagy tapasztalatom van, mert figyelemmel szoktam kísérni az ilyen burokból kikerülő általános jellegű állami rendelkezéseket, aggodalmakat táplálok az iránt, nincs-e máris olyan protekciós vállalat, amely igen jó összeköttetéseket szerzett részben politikai körökből, részben tisztviselői körökből vett igazgatósági tagsági állások osztogatásával s amely vállalat már most is biztosan tudia és biztosra Veszi, hogy esetleg olyan értelmű körrendélet mehet ki a községekhez, hogy a községek pedig köteleztetnek detektoros vagy nem detektoros készülékeket beszerezni. Nem tudom, ezeket a detektoros készülékeket nem gyártja-e egy privilegizált vállalat, — mert ehhez én nem értek — mondom, nem tudom, nem mehet-e ki egy olyan körrendelet, amely bizonyos gyárat vagy bizonyos kereskedői csoportot, véletlenül azt amely a jó ^összeköttetéseket szerezte meg, fóg kedvezményekben részesíteni, illetőleg, amely a községeket arra fogja kötelezni, hogy csak attól a gyártól és csak azt" a készüléket tartoznak megvenni, mert más egyéb készülék nem felel meg annak a hatalmas, nagy gazdasági, szociális és egyéb célnak, amelyet a törvényjavaslat egyébként maga elé tűzött . Én nem vagyok barátja semmiféle ilyen rendelkező intézkedésnek. Ha ennek a hírszolgálatnak megszervezése igazán érdekük à községeknek, van a magyar falunak annyi esze, hogy akkor meg fogja ezt csinálni miniszteri rendelet nélkül is. Ha azonban" méltóztatnak úgy dönteni, ha méltóztatnak elhatározni, hogy ezt 4 javaslatot a Ház elfogadja: ám jó, én nem akarok egymagam ellenzője lenni en nek, bár a gyakorlati életet ismerve, pozitíve tudom, hogy ennek vége is nagy fiaskó lesz azokat a célokat illetőleg, amelyeket maga elé tűz. * Én egyre kérem a mélyen t. miniszter urat, tekintettel ennek a szövegnek nagyon nyújtható voltára, amely szöveg semmit sem mond meg, de amelybe minden belefér: méltóztassék a t. Házat már'itt megnyugtatni abban a tekintetben, hogy a kiadandó rendelet semmi körülményék között nem szólhat úgy, hogy a községeknek ez a kényszere a rádiókészülékek beszerzését illetőleg, akár valamely vállalát
