Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-249

292 Az országgyűlés képviselőházának kor azt mondották, hogy úgy fedezték fel, hogy a tulajdonosa, valamelyik Károlyi gróf Párizsban egy orvosprofesszorhoz ment el és az megállapítva baját, azt mondotta neki,, hogy menjen el ön Magyarországra, ott van valami Párád nevű fürdő, az Ön baján egyedül csak az segíthet. (Derültség.) Kisült, hogy a párizsi orvosprofesszor a saját fürdőjébe utalta ezt a Károlyi grófot. Ebből is látható az, hogy mi mennyire nem törődünk azzal, ami a mienk és ami magyar. Azt, hogy a mi fürdőink ellen: sok jogos kifogás emelhető, magam is elismerem és akceptálom, de éppen az a kötelessége és hivatása ennek a törvényjavaslatnak, hogy ezek a kifogások lehetőleg megszűnjenek. Hi-? szén eddig maga ez a fürdőügy» kivéve azt a nyolc paragrafust, amely az 1876 : XV. tc.-ben idevonatkozik, Gsáky szalmája volt, ezzel senki sem törődött, ezeket privát nyerészkedő üzleteknek tartották tulajdonosaik, nem pedig egészségügyi és közegészségügyi intézménynek. így történt azután, hogy a visszaélések egész sorozata következett be, sőt sokszor maguk a tulajdonosok is érezték ennek a rendezetlenségnek hátrányát azáltal, hogy saját fürdőjüket bizonyos törvényes intézkedések hiányában fejleszteni nem tudták. Ezekről fog ; intézkedni most ez a törvényjavaslat és lehe- : tővé teszi, hogy ezek a fürdők továbbra is fej*; lődhessenek. Egyik t. képviselőtársam, Rothenstein képviselő úr aggódott azt illetőleg, hogy itt új állások fognak kreáltatni az úgynevezett hatósági biztos révén. (Udvardy János: Meg volt eddig is a fürdőbiztos!) Meg volt, az 1876. évi, ma is életben lévő XIV. törvénycikkel, amely elrendeli, hogy a vármegye, vagy az a törvényhatóság, amelynek területén van az a fürdőhely, oda kirendeli az ő hivatalnokai vagy tisztviselői közül a fürdő biztost. Kisebb fürdőkben csak úgy hetenként egyszer-kétszer megjelenik a fürdőbiztos és felülvizsgálja a fürdőt, a nagyobb fürdőhelyeken állandóan kirendelik, állandói ottlakással. Mondhatom, t. Képviselőház, hogy versengenek a törvény* hatósági tisztviselők azért, hogy a nyári szezonban a törvényhatóság Őket fürdőbiztosként kirendelje. Ezek ugyanis fizetésüket megkapják, legfeljebb kapnak bizonyos utazási napidíj költségeket, amit ugyancsak a vármegye fizet, amely ezeket a költségeket költségvetésébe már ezen a réven beállította. Ezeknek a hatósági biztosoknak a feladata is eddig törvényes intézkedés hiányában bizony nagyon labilis volt és bizonytalan volt, hogy tulajdonképpen mi az ő dolguk. Megjelentek és a durvább, «súlyosabb panaszokat elintézték de ilyen precíz megállapítással, mint amelyen a törvényjavaslatban van, nem rendelkezhettek, pedig éppen ezeknek a hatósági biztosoknak feladata az, hogy majd: ezekre a panaszokra, amelyeket ma nap-nap után kapunk és hallunk fürdőhelyeinkről és üdülőhelyeinkről, ezeket a hibákat lenyesegessék (Udvardy János: Ezeken kell rendet teremteniök!) és mivel az elemi feltétele annak a fürdőhelynek, hogy ott jó ellátás és megfelelő árban való olcsó ellátás legyen, a hatósági biztosoknak hivatása lesz, hogy ott közbelépjenek és ahol valami ilyen túlkapást, rendetlenséget tapasztalnak, ott megvan a büntető szakciójuk is arra, hogy ezeket megfelelő eljárásban részesítsék. (Pintér László: Csak az a baj itt, hogy keveset csinálhatnak!) Azt, hogy a hatósági biztos feladata elsősorban nem kerül semmi pénzébe annak a gyógyhelynek és másodszor, hogy körül lesz írva a hatásköre rendkívül 24.9. ütése, 1929 február 6-án, szerdán, fontosnak és nagyon célravezetőnek tartom. (Ügy van! a jobboldalon.) Segítségére lesz azután a hatósági biztosnak még a fürdőbizottság is, amely fürdőbizottságnak is az a kötelessége, hogy keresse az okot, módot mindenféle alkalommal azt illetőleg, hogy annak a gyógyhelynek renoméja, nívója emelkedjék és a panaszokra az okok mentől kevesebbek legyenek. Ugyancsak itt említhettem azt is, hogy maguk az egyes fürdőtulajdonosok is megfelelő rendelkezés hiányában sokszor a legjobb akarattal sem tudták fürdőiket, fejleszteni azért, mert például valami ott volt ; az útjukbán, gátolta a továbbterjeszkedést, ami ellen nem lehetett eddig fellépni és amit nem lehetett törvényes úton elintézni, vagy pedig óriási zsarolásnak voltak èzen a réven kitéve. A törvényjavaslat arról 'is intézkedik, Ihogy az illetőnek meg legyen a kisajátítási joga. Igaz, hogy ez a kisajátítási jog kétségtelenül egyike a tulajdonjogot erősen korlátózó jogintézkedéseknek és éppen ezért annak előfeltétele á közérdek is, mégis azt hiszem, ha gyógyfürdőről, vagy gyógyintézetről van szó, ez a körülmény elég közérdek árra nézve, hogy á kisajátítási jog érvényesülhessen. Legnagyobb hibái fürdőinknek az éghajlati viszonyok és a fürdőszezón rendkívüli rövidsége. (Ugy van! Ugy van!) Ez is olyan vis major, amelyen segíteni nem tudunk, de megfelelő eljárással és berendezkedésekkel a nelyzetet itt is enyhíteni lehetne a fürdőszezón idejének kitolásával. Kénytelen vagyok itt rámutatni airra, hogy a szezon rövidségének ' éis annak, hogy' a fürdővendégek már augusztus 20-ika után, amikor még a legszebb időjárás van a Balaton partján, onnan eltávoznak, egyik nagy okát az iskoláztatásban látom. Mi már deputációztunk, ankéteztünk, könyörögtünk a kultuszminiszter úfnak, hogy ha már nem engedi is meg azt, hogy a gyermekek a bizonyítványt június 15-én kikapják, bár ez indokolt volna, hiszen június 30-ig szinte lógnak a gyermekek, semmi dolguk nincs,' legalább engedje meg azt, hogy szeptember első hetében a bevonulás 10—14 nappal kitölassék. Akkor is ugyanaz a helyzet, hogy lógnak a gyermekei*", semmi dolguk nincs, az érdemleges tanítás csak körülbelül 10—4.2 nap után kezdődik meg. Milyen nagy kárát vallja ennek a nyaraló gyermek, aki ez alatt az idő alatt is kinn edzhetné, ápolhatná, erősíthetné szervezetét. E helyett azonban kénytelen haza jönni és idő előtt, amikor még tulajdonképpen nincs is rá szükség, beülni az iskola, padjai közé. Azt hiszem, felesleges hivatkoznom rá, — hiszen látták t. képviselőtársaim is, — hogy augusztus 20-án, Szent István után mint a méhraj, úgy mennek szanaszét a fürdővendégek az üdülőhelyekről, avagy az egyes gyógyintézetekről éppen az iskolakötelezettség miatt. Az idén is szeptember végén, sőt október közepén túl is még a leggyönyörűbb szezon volt, és balatonparti fürdőink üresen, bezárva voltak. Azt hiszem, a füfdőszezónnak csak kétheti meghosszabbítása is hathatós támogatása lenne fürdőhelyeinknek. Bízom benne, hogy a kultuszminiszter úr a sok-sok támadási illetőleg kérés és kilincselés hatása ; alatt» amelyben e miatt része -van, egyszer mégis beadja a derekét, ós, amint egyszer már megtette, hogy kísérletképpen két esztendővel ezelőtt kitolta a beiratások idejét, ezt azután is meg fogja tenni. Igaz, hogy az alkalommal intézkedése nem sokat ért, mert a rendelet augusztus 28-án, elkésve ment ki, hogy maradhatnak tovább, akkor már a vendégeknek egy