Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-249

292 Az országgyűlés képviselőházának kor azt mondották, hogy úgy fedezték fel, hogy a tulajdonosa, valamelyik Károlyi gróf Pá­rizsban egy orvosprofesszorhoz ment el és az megállapítva baját, azt mondotta neki,, hogy menjen el ön Magyarországra, ott van valami Párád nevű fürdő, az Ön baján egyedül csak az segíthet. (Derültség.) Kisült, hogy a párizsi orvosprofesszor a saját fürdőjébe utalta ezt a Károlyi grófot. Ebből is látható az, hogy mi mennyire nem törődünk azzal, ami a mienk és ami magyar. Azt, hogy a mi fürdőink ellen: sok jogos kifogás emelhető, magam is elisme­rem és akceptálom, de éppen az a kötelessége és hivatása ennek a törvényjavaslatnak, hogy ezek a kifogások lehetőleg megszűnjenek. Hi-? szén eddig maga ez a fürdőügy» kivéve azt a nyolc paragrafust, amely az 1876 : XV. tc.-ben idevonatkozik, Gsáky szalmája volt, ezzel senki sem törődött, ezeket privát nyerészkedő üzle­teknek tartották tulajdonosaik, nem pedig egészségügyi és közegészségügyi intézménynek. így történt azután, hogy a visszaélések egész sorozata következett be, sőt sokszor ma­guk a tulajdonosok is érezték ennek a rende­zetlenségnek hátrányát azáltal, hogy saját fürdőjüket bizonyos törvényes intézkedések hiányában fejleszteni nem tudták. Ezekről fog ; intézkedni most ez a törvényjavaslat és lehe- : tővé teszi, hogy ezek a fürdők továbbra is fej*; lődhessenek. Egyik t. képviselőtársam, Rothenstein kép­viselő úr aggódott azt illetőleg, hogy itt új állások fognak kreáltatni az úgynevezett ható­sági biztos révén. (Udvardy János: Meg volt eddig is a fürdőbiztos!) Meg volt, az 1876. évi, ma is életben lévő XIV. törvénycikkel, amely elrendeli, hogy a vármegye, vagy az a tör­vényhatóság, amelynek területén van az a fürdőhely, oda kirendeli az ő hivatalnokai vagy tisztviselői közül a fürdő biztost. Kisebb fürdőkben csak úgy hetenként egyszer-kétszer megjelenik a fürdőbiztos és felülvizsgálja a fürdőt, a nagyobb fürdőhelyeken állandóan kirendelik, állandói ottlakással. Mondhatom, t. Képviselőház, hogy versengenek a törvény* hatósági tisztviselők azért, hogy a nyári sze­zonban a törvényhatóság Őket fürdőbiztosként kirendelje. Ezek ugyanis fizetésüket megkap­ják, legfeljebb kapnak bizonyos utazási napi­díj költségeket, amit ugyancsak a vármegye fizet, amely ezeket a költségeket költségveté­sébe már ezen a réven beállította. Ezeknek a hatósági biztosoknak a feladata is eddig tör­vényes intézkedés hiányában bizony nagyon labilis volt és bizonytalan volt, hogy tulajdon­képpen mi az ő dolguk. Megjelentek és a dur­vább, «súlyosabb panaszokat elintézték de ilyen precíz megállapítással, mint amelyen a törvényjavaslatban van, nem rendelkezhet­tek, pedig éppen ezeknek a hatósági biztosok­nak feladata az, hogy majd: ezekre a pana­szokra, amelyeket ma nap-nap után kapunk és hallunk fürdőhelyeinkről és üdülőhelyeink­ről, ezeket a hibákat lenyesegessék (Udvardy János: Ezeken kell rendet teremteniök!) és mi­vel az elemi feltétele annak a fürdőhelynek, hogy ott jó ellátás és megfelelő árban való olcsó ellátás legyen, a hatósági biztosoknak hivatása lesz, hogy ott közbelépjenek és ahol valami ilyen túlkapást, rendetlenséget tapasz­talnak, ott megvan a büntető szakciójuk is arra, hogy ezeket megfelelő eljárásban része­sítsék. (Pintér László: Csak az a baj itt, hogy keveset csinálhatnak!) Azt, hogy a hatósági biztos feladata elsősorban nem kerül semmi pénzébe annak a gyógyhelynek és másodszor, hogy körül lesz írva a hatásköre rendkívül 24.9. ütése, 1929 február 6-án, szerdán, fontosnak és nagyon célravezetőnek tartom. (Ügy van! a jobboldalon.) Segítségére lesz az­után a hatósági biztosnak még a fürdőbizott­ság is, amely fürdőbizottságnak is az a köte­lessége, hogy keresse az okot, módot minden­féle alkalommal azt illetőleg, hogy annak a gyógyhelynek renoméja, nívója emelkedjék és a panaszokra az okok mentől kevesebbek le­gyenek. Ugyancsak itt említhettem azt is, hogy maguk az egyes fürdőtulajdonosok is megfe­lelő rendelkezés hiányában sokszor a legjobb akarattal sem tudták fürdőiket, fejleszteni azért, mert például valami ott volt ; az útjuk­bán, gátolta a továbbterjeszkedést, ami ellen nem lehetett eddig fellépni és amit nem lehe­tett törvényes úton elintézni, vagy pedig óriási zsarolásnak voltak èzen a réven kitéve. A törvényjavaslat arról 'is intézkedik, Ihogy az illetőnek meg legyen a kisajátítási joga. Igaz, hogy ez a kisajátítási jog kétségtelenül egyike a tulajdonjogot erősen korlátózó jog­intézkedéseknek és éppen ezért annak előfelté­tele á közérdek is, mégis azt hiszem, ha gyógyfürdőről, vagy gyógyintézetről van szó, ez a körülmény elég közérdek árra nézve, hogy á kisajátítási jog érvényesülhessen. Legnagyobb hibái fürdőinknek az éghaj­lati viszonyok és a fürdőszezón rendkívüli rövidsége. (Ugy van! Ugy van!) Ez is olyan vis major, amelyen segíteni nem tudunk, de megfelelő eljárással és berendezkedésekkel a nelyzetet itt is enyhíteni lehetne a fürdősze­zón idejének kitolásával. Kénytelen vagyok itt rámutatni airra, hogy a szezon rövidségé­nek ' éis annak, hogy' a fürdővendégek már augusztus 20-ika után, amikor még a legszebb időjárás van a Balaton partján, onnan eltá­voznak, egyik nagy okát az iskoláztatásban látom. Mi már deputációztunk, ankéteztünk, könyörögtünk a kultuszminiszter úfnak, hogy ha már nem engedi is meg azt, hogy a gyer­mekek a bizonyítványt június 15-én kikapják, bár ez indokolt volna, hiszen június 30-ig szinte lógnak a gyermekek, semmi dolguk nincs,' legalább engedje meg azt, hogy szep­tember első hetében a bevonulás 10—14 nappal kitölassék. Akkor is ugyanaz a helyzet, hogy lógnak a gyermekei*", semmi dolguk nincs, az érdemleges tanítás csak körülbelül 10—4.2 nap után kezdődik meg. Milyen nagy kárát vallja ennek a nyaraló gyermek, aki ez alatt az idő alatt is kinn edzhetné, ápolhatná, erősíthetné szervezetét. E helyett azonban kénytelen haza jönni és idő előtt, amikor még tulajdonképpen nincs is rá szükség, beülni az iskola, padjai közé. Azt hiszem, felesleges hivatkoznom rá, — hiszen látták t. képviselőtársaim is, — hogy augusztus 20-án, Szent István után mint a méhraj, úgy mennek szanaszét a fürdővendé­gek az üdülőhelyekről, avagy az egyes gyógy­intézetekről éppen az iskolakötelezettség miatt. Az idén is szeptember végén, sőt október kö­zepén túl is még a leggyönyörűbb szezon volt, és balatonparti fürdőink üresen, bezárva voltak. Azt hiszem, a füfdőszezónnak csak kétheti meghosszabbítása is hathatós támo­gatása lenne fürdőhelyeinknek. Bízom benne, hogy a kultuszminiszter úr a sok-sok támadási illetőleg kérés és kilincselés hatása ; alatt» amelyben e miatt része -van, egyszer mégis be­adja a derekét, ós, amint egyszer már meg­tette, hogy kísérletképpen két esztendővel ez­előtt kitolta a beiratások idejét, ezt azután is meg fogja tenni. Igaz, hogy az alkalommal intézkedése nem sokat ért, mert a rendelet augusztus 28-án, elkésve ment ki, hogy marad­hatnak tovább, akkor már a vendégeknek egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom