Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-249

Az országgyűlés MpvisélöMzának 249. ülése 1929 február 6-án, szerdán. 285 be az országba, tehát 32 millió pengő az, amivel az ország 1927-ben nyaralás címén szegényedett, nem számítva még azokat az esetleges kincstári jövedelmeket, amelyek e réven szintén elmaradnak. A modern közgazdaságtudománynak már nemcsak az lehet és kell hogy legyen a feladata, hogy pontosan az árak kivitelét és behozatalát mérlegelje, hanem tekintettel kell lennie minden olyan tényezőre, amely akármiképpen is befolyásolja a kereskedelmi mérleg passzivitását, vagy aktivitását. Ilyen jeléntősége van kétségtelnül a mi szempontunkból az idegenforgalomnak. Ha a külföldiek látogatásuk ^deje alatt itt az ország termékeit fogyasztják, ezzel kétségtelenül hozzájárulnak az ország bevételi viszonyainak javításához. Az előadó úr kifejtette beszédében, hogy míg körülbelül 250.000 fürdőzője volt évente békebeli Nagy-Magyarországnak és ezek köv" 12% volt külföldi, addig viszont a trianoni békekötés és, a trianoni határok megállapítása óta a külföldiek száma percentualiter csökkent, és pedig: azért, mert. az értékesebb, a modern, a kulturális és egészségügyi céloknak megfelelően felszerelt fürdőink nagyrészét, mint például Mehádiát, Pöstyént, Koritnycát, Trencsénteplicet stb., elvesztettük, s ez az idegenforgalom szempontjából nagyon súlyosán, esik latba. Még egy fontos adatot szeretnék megemlíteni, amelyről az indokolás a li oldalon szól; talán nem mindenki olvasta el áz indokolásnak ezt a részét, amely azt mondja, hogy Magyarországba összesen 8,300.000 penscő kerül be mindenféle címeken, tehát a. külföldiek utazása, itt tartózkodása, nyaralása és itt tanuló főiskolai tanulók támogatása címén, — ezzel szemben Csonka-Magyarország a külföldön lévő intézeteinek személyi és dologi kiadásai, az ott tanuló egyetemi hallgatók támogatása, nyaralás és üdülés címén összesen 34,800.000 pengőt adott ki. Ezek akkora összegek, hogy ezek előrebocsátása után, azt hiszem világosan kitűnik ennek a törvényjavaslatnak gazdaságpolitikai jelentősége akkor amikor ezeken a tételeken az ország javára lehetőleg változtatni akar. Ami. a magyar fürdőkről szóló törvényjavaslatot illeti, ha azt pontosan átolvassuk, akkor látjuk, hogy a törvényjavaslat egyik része rögtön az életbeléptetés után, a másik rész azonban inkább c^ak néhány év múlva fogja a maga áldásos kihatásait az országban éreztetni. Nekünk egyet kétségtelenül be kell vallanunk. Be kell vallanunk azt. hogy CsonkaMagyarország nemcsak fürdő- és üdülőhelyeinek csekély^ száma miatt képtelen az egészségügyi szükségleteknek megfelelően az üdülést keresőket^ befogadni, hanem sok mindenfélé egyéb baj és ok is van, amely aztán még fokozza a fennálló hátrányt. Reischl Richárd előttem szólott t. kéovi°előtársam a Balaton iránti nagy érdeklődéséből és szeretetéből kifolyólag nagy érzékenységgel és szerénységgel nyilatkozott akkor, amikor azt mondotta, hogy a közönség a Balatont a szórakozás hiánya miatt nem keresi fel, vagy azért nem, mert az ottani müiő nem elég finom, viszont a közönség jobban szereti az idegén szavak hangoztatását, vagy ismeretlen tájak emlegetése jobban imponál neki. En meg tudom érteni az iziP'-vérig magyar és a Balatonért annyira rajongó Reischl Richárd t. képviselőtársam szívét és gondolkozását és azt hiszem, vele egyetértőleg szólok akkor, amikor elítélem az idegen-ma jmolást, amely ma zenében, divatban, kulturális dolgokban hóbortokat követ, ameKÉPVISELőHAZI NAPLÓ. XVII. \ lyek kilopják * az embereik lelkéből a nemzeti karaktert, lesüllyesztik és internacionálissá, világbolondjává akarják ': tenni itt a művészei tet, a ruházkodást, a közélet egyéb terein megnyilvánuló szokásokat. (Ügy van! Ügy van! : half elől és a közéven.) De bizonyos, ha a Balaj tönról, mint a legtöbb fürdő- és üdülőhelyet i maga köré csoportosító területről beszélünk, akkor nekünk a me a culpában is elől kell járnunk. Nekünk elsősorban be kell látnunk, i hogy a Balatonon az általános klimatikus vii szonyok következtében körülbelül 6—8 hét az 1 az idő, amikor az úgynevezett főszezon van. ! Ez alatt az idő alatt kell a balatoni üdülést felkereső közönségnek ott megfordulnia, ami ha látogatnák, részben túltömöttséget eredményezne, részben pedig azt eredményezi, hogy a közönség bizony másfelé orientálódik. A községek nemtörődömsége, szegénysége és — talán erősen fejezem ki magamat — nyereséghajhászása eredményezi azt, hogy sok fürdőhely sem az elő- sem az utószezon élvezésére semmiféle megfelelő berendezéssel ellátva nincsen, sem sétatér, sem klub, sem más hasonló nem áll a közönség rendelkezésére, ami azután lehetővé tenné azt, hogy az illető elővagy utószezon rossz idő esetén is valamiképpen élvezhető legyen és hogy a közönség idejét valamiképpen eltölthesse. Súlyosabb gazdasági következménye ennek azután az, hogy az illető fürdővállalkozó, az illető vendéglős vagy más egyéb ott élő akö: zönség szolgálatára hivatott vállalkozó kény; telén ,6—8 hét alatt megkeresni a maga egy évi jövedelmét. Ez azután alaposan felemeli áz árakat, a vendégeket türelmetlenné és idegessé teszi, akik nagyon sok esetben bizony igyekeznek elhagyni azt a fürdőhelyet. 6—8 hét alatt reálisan, különösen a külföldi kereskedelmi mentalitást véve alapul, nem várható kedvező üzleti eredmény. A külföldi és belföldi tőke egyaránt óvakodott és óvakodik attól, hogy intézményeket teremtsen az ilyen fürdőhelyeken, mert ezt nem találja eléggé biztosnak, eléggé reálisnak. Baj volt az is, hogy a kezdő intézmények építkezésénél, szállodák építésénél, a közönség szolgálatára rendelt intézményeknél kezdetben az adókedvezmény előnyeiben nem részesültek és ilyeténképpen a még semmiféle haszonnal nem járó kezdő intézmények kedvező üzleti eredményt nem tudtak felmutatni. A közüzemek, csatornázás, vízvezeték, villanyvilágítás teljes hiánya azután végleg elkedvetlenítette nemcsak a külföldi közönséget, hanem a magyar közönséget is, amely talán hazafiságból igyekezett felkeresni a magyar fürdőhelyeket és egynéhány heti tartózkodás után bizony örömmel ment vissza abba a kisebb városkába, ahová tartozott, ahol legalább legelemibb szükségleteit ki tudta elégíteni. Egyebekben azután a rideg vállalkozás volt az oka annak, hogy semmiféle ilyen intézmény ott a Balaton mentén kivirágozni, fellendülni nem tudott. A balatoni fürdőkhöz tartozó úgynevezett őslakosság nem értékelte eléggé és kellőképpen azt, hogy az időszaki termékeket, lett légyen az príma áru, vagy kevésbbé jó áru, a legrövidebb úton juttathatta el a fogyasztóhoz, hanem nagyon sokszor bizony megesett, hogy a termelő kertjének tőszomszédságában^ drágább áron kelt el az időszaki termény, például a zöldség vagy a tojás, mint a budapesti vásárcsarnokban, ahol pedig tudvalevőleg a főváros számtalan vámjával és adónemével drágítja meg a fogyasztás menetét. él