Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-248
258 Az országgyűlés képviselőházának Képviselőház altisztjeit és megkérdezni, ki milyen szakmabeli. Kitűnik, hogy az első asztalos» a második cipész, a harmadik lakatos volt és így tovább, mindegyiknek megvan a maga szakképzettsége. Miért van ez? Azért, mert nem minden ember megy a maga helyére. Ezt a tájékozódást az ország gazdasági életében is keresztül kell vinni. Minden embert a maga helyére kell állítani. Ez a szervezés, a 'mtinka tudományos organizálása csak akkor lehetséges, ha helyes, komoly és nagyszabású statisztikai adatgyűjtés van előttünk. Itt van azután a mi nagy problémánk, a magyar intelligenciának problémája, amellyel kapcsolatosan a miniszterelnök úr örvendetesen kedvező kijelentést tett, amikor beterjesztette, hogy viszonyainak megismerésére folyik az adatgyűjtés. Rendkívül örülünk anöak, hogy a magyar intelligencia problémáit ezen az úton megismerheti az^ ország, mert ma a magyar intelligenciának vannak nagy problémái. Voltak idők, amikor a magyar munkásság volt ebben a helyzetben, "voltak idők, amikor más osztályok voltak ebben a helyzetben, de most kétségtelen, hogy a fizikai munkások problémáival sokkal nagyobb 'problémák merülnek fel a szellemi munkások, "a -magyar középosztály tönkremenése körül. •Bízom 7 abban, hogyha ezek az adatok a nyilvánosság elé kerülnek, a magyar törvényhozás, : a; magyar kormány mindig fog találni olyan eszközöket, ; amelyek legalább csökkentik, ha megakadályozni nem tudják a nagy bajokat. V Mielőtt befejezném beszédemet, még egyet äkärök a miniszterelnök úr figyelmébe ajánlani. Európa minden országának meg vannak a íhaga statisztikai kézikönyvei, amelyekből az egész országot megismerhetik az idegenek és belföldiek. Németország, Anglia, különösen a "gyarmatokról szokták ezeket kidolgozni, Ma' gyarországon ezzel szemben ezeken a nagy szaktudást igénylő adatokon kívül, amelyek most itt a Ház asztalán is feküsznek, nem áll rendelkezésre olyan rövid összefoglalás, amelyből minden ember könnyen megismerheti az ország viszonyait ismertető^ számadatokat, értem nemcsak a lakosság számát. Tudom, hogy vannak e téren magánvállalkozások. Itt van például boldogult Buday tanár -könyve, amely a világ elé állította a trianoni békeszerződés következményeit számokban. Ennek a könyvnek óriási jelentősége volt, Magyarországon nem is^ annyira, de kifelé, külföldön. Állíthatom egyébként, hogy a külföldön •akárhányszor jobb és tartalmasabb összefoglalást kapunk helyzetjelentések alakjában az országról, annak gazdasági erejéről, mozgó életéről, mint itt a belföldön, Magyarországon. Azt kérném azért a miniszterelnök úrtól, hogy ez a Statisztikai Hivatal necsak az adatoknak nagy szaktudást igénylő Összegyűjtésével foglalkozzék, hanem dolgozzék a publikum, az iskolák, az újságírók számára is, azok számára, akik az országot meg akarják ismerni, adjanak olyan kézikönyvet, amelyben össze van gyűjtve minden fontosabb adat. Ezek azok a gondolatok, amelyeket bátorkodtam a mélyen t. miniszterelnök úr figyelmébe ajánlani, és bízom abban, hogyha ezek a gondolatok részben is megvalósulnak, az már is előbbre viszi ezt a nagy ügyet, amelyet a Statisztikai Hivatal átszervezése kapcsán a Ház elé terjesztettek. Tisztelettel kérem észrevételeim figyelembevételét. A javaslatot általánosságban elfogadom- (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? - Szabó Zoltán jegyző : Schandl Károly ! 248. ülése 1929 február 5-én, kedden. Schandl Károly: T. Képviselőház! A szőnyegen lévő javaslatot nagy lépésnek tartom a modern gazdasági és szociálpolitikai téren, mert a statisztika a közállapotok diagnózisa. Helyes gazdasági és szociális politikát alig lehet elképzelni tökéletes statisztikai adatgyűjtés nélkül. A háború után és a forradalmak után még nagyobb fontossága van a tárgyilagos statisztikai adatgyűjtésnek, mert hiszen a gazdasági és szociális rend az egész világon nagy zavarokkal küzd, és ezért fontos, hogy statisztikai adatok segítségével helyes diagnózist állapítson meg a törvényhozás és ennek alapján megfelelő gazdasági és szociálpolitikai törvényeket hozzon. Az előttünk fekvő javaslatot különösen alkalmasnak tartom erre a célra, mert a javaslat nem más, mint racionalizálása az adatgyűjtésnek, a modern gazdasági életben helyes értelemben vett racionalizálás, amely kétségtelenül sok energiapazarlástól kímél meg bennünket, sok erőpazarlást fog kiküszöbölni és meggyorsítja a szükséges statisztikai igazgatást. Eddig is teljes bizalommal volt nemcsak a belföldi gazdasági és tudományos világ a magyar statisztikai adatgyűjtés iránt s kiváltképpen a Statisztikai Hivatalnak munkája iránt, de a külföld is, amelynek komoly köreiben saját tapasztalatom szerint igen nagy tekintélynek örvendettek a Statisztikai Hivatalnak havi közleményei, amelyek francia és német nyelven is megjelennek, úgyszintén a Statisztikai Hivatalnak folyóirata is. A Statisztikai Hivatal működése iránt lehetetlen elismeréssel nem adózni, amikor ezt a javaslatot tárgyaljuk, különösen a hivatal érdemes vezetői, Kováts Alajos igazgató é.s Konkoly-Thege Gyula aligazgató működése iránt, akik a maguk munkájával nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a külföld is megismerte a trianoni Magyarországot ós a trianoni Magyarországnak sok baját. Meg vagyok győződve, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése é& végrehajtása után a Statisztikai Hivatal munkája még tökéletesebb lesz. Eddig ugyanis a különböző minisztériumok bizonyos objektív okokból vonakodtak a maguk speciális statisztikai adatgyűjtését feladni, mert más tárca keretében nem látták biztosítva azokat a különleges szempontokat, amelyekre nekik szükségük van. Hogy csak egy példát említsek, volt egy esztendő, mikor a kereskedelmi tárca részéről szorgalmazták a gabonakivitel korlátozását, sőt beszüntetését. A földmívelésügyi minisztérium akkor a saját adatgyűjtése alapján azon a nézeten volt, hogy a gabonakivitel korlátozására nincs szükség, mert az ország el van látva tökéletesen a szükséges gabonakészletekkel. Az eredmény akkor a földmívelésügyi tárcának adott igazat, mert az új aratásig, sőt azontúl is a régi készletekből elegendő gabonamennyiség volt. T. Ház! Nagyon helyeslem a miniszterelnök úr javaslatának azt az intézkedését, hogy a Statisztikai Hivatal felügyeletét most mÁr a miniszterelnökség hatáskörébe utalja. Nem tartom komoly ellenvetésnek azt, hogy politikától lehet tartani, mert hiszen a miniszterelnökségnek módjában volna a 'különböző tárcákon keresztül is politikát bevinni a statisztikai adatgyűjtésbe, ha az célja lenne. Erre azonban szükség nincs, mert hiszen egy tárgyilagos statisztika mindennél több erőt kölcsönöz egy országnak. A magyar statisztika megbízhatósága, amellyel eddig is dicsekedhetünk, nemzeti kincs. Ez a nemzeti kincs 1 nagy szolgálatot tett
