Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-248

258 Az országgyűlés képviselőházának Képviselőház altisztjeit és megkérdezni, ki milyen szakmabeli. Kitűnik, hogy az első asz­talos» a második cipész, a harmadik lakatos volt és így tovább, mindegyiknek megvan a maga szakképzettsége. Miért van ez? Azért, mert nem minden ember megy a maga helyére. Ezt a tájékozódást az ország gazdasági életé­ben is keresztül kell vinni. Minden embert a maga helyére kell állítani. Ez a szervezés, a 'mtinka tudományos organizálása csak akkor lehetséges, ha helyes, komoly és nagyszabású statisztikai adatgyűjtés van előttünk. Itt van azután a mi nagy problémánk, a magyar intelligenciának problémája, amellyel kapcsolatosan a miniszterelnök úr örvendete­sen kedvező kijelentést tett, amikor beterjesz­tette, hogy viszonyainak megismerésére fo­lyik az adatgyűjtés. Rendkívül örülünk an­öak, hogy a magyar intelligencia problémáit ezen az úton megismerheti az^ ország, mert ma a magyar intelligenciának vannak nagy problémái. Voltak idők, amikor a magyar munkásság volt ebben a helyzetben, "voltak idők, amikor más osztályok voltak eb­ben a helyzetben, de most kétségtelen, hogy a fizikai munkások problémáival sokkal nagyobb 'problémák merülnek fel a szellemi munkások, "a -magyar középosztály tönkremenése körül. •Bízom 7 abban, hogyha ezek az adatok a nyil­vánosság elé kerülnek, a magyar törvényhozás, : a; magyar kormány mindig fog találni olyan eszközöket, ; amelyek legalább csökkentik, ha megakadályozni nem tudják a nagy bajokat. V Mielőtt befejezném beszédemet, még egyet äkärök a miniszterelnök úr figyelmébe aján­lani. Európa minden országának meg vannak a íhaga statisztikai kézikönyvei, amelyekből az egész országot megismerhetik az idegenek és belföldiek. Németország, Anglia, különösen a "gyarmatokról szokták ezeket kidolgozni, Ma­' gyarországon ezzel szemben ezeken a nagy szaktudást igénylő adatokon kívül, amelyek most itt a Ház asztalán is feküsznek, nem áll rendelkezésre olyan rövid összefoglalás, amely­ből minden ember könnyen megismerheti az ország viszonyait ismertető^ számadatokat, ér­tem nemcsak a lakosság számát. Tudom, hogy vannak e téren magánvállal­kozások. Itt van például boldogult Buday tanár -könyve, amely a világ elé állította a trianoni békeszerződés következményeit számokban. En­nek a könyvnek óriási jelentősége volt, Ma­gyarországon nem is^ annyira, de kifelé, külföl­dön. Állíthatom egyébként, hogy a külföldön •akárhányszor jobb és tartalmasabb összefog­lalást kapunk helyzetjelentések alakjában az országról, annak gazdasági erejéről, mozgó életéről, mint itt a belföldön, Magyarországon. Azt kérném azért a miniszterelnök úrtól, hogy ez a Statisztikai Hivatal necsak az ada­toknak nagy szaktudást igénylő Összegyűjtésé­vel foglalkozzék, hanem dolgozzék a publikum, az iskolák, az újságírók számára is, azok szá­mára, akik az országot meg akarják ismerni, adjanak olyan kézikönyvet, amelyben össze van gyűjtve minden fontosabb adat. Ezek azok a gondolatok, amelyeket bátorkodtam a mé­lyen t. miniszterelnök úr figyelmébe ajánlani, és bízom abban, hogyha ezek a gondolatok részben is megvalósulnak, az már is előbbre viszi ezt a nagy ügyet, amelyet a Statisztikai Hivatal át­szervezése kapcsán a Ház elé terjesztettek. Tisztelettel kérem észrevételeim figyelembe­vételét. A javaslatot általánosságban elfoga­dom- (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? - Szabó Zoltán jegyző : Schandl Károly ! 248. ülése 1929 február 5-én, kedden. Schandl Károly: T. Képviselőház! A sző­nyegen lévő javaslatot nagy lépésnek tartom a modern gazdasági és szociálpolitikai téren, mert a statisztika a közállapotok diagnózisa. Helyes gazdasági és szociális politikát alig le­het elképzelni tökéletes statisztikai adatgyűj­tés nélkül. A háború után és a forradalmak után még nagyobb fontossága van a tárgyila­gos statisztikai adatgyűjtésnek, mert hiszen a gazdasági és szociális rend az egész világon nagy zavarokkal küzd, és ezért fontos, hogy statisztikai adatok segítségével helyes diag­nózist állapítson meg a törvényhozás és ennek alapján megfelelő gazdasági és szociálpolitikai törvényeket hozzon. Az előttünk fekvő javas­latot különösen alkalmasnak tartom erre a célra, mert a javaslat nem más, mint racionali­zálása az adatgyűjtésnek, a modern gazdasági életben helyes értelemben vett racionalizálás, amely kétségtelenül sok energiapazarlástól kí­mél meg bennünket, sok erőpazarlást fog kikü­szöbölni és meggyorsítja a szükséges statiszti­kai igazgatást. Eddig is teljes bizalommal volt nemcsak a belföldi gazdasági és tudományos világ a ma­gyar statisztikai adatgyűjtés iránt s kivált­képpen a Statisztikai Hivatalnak munkája iránt, de a külföld is, amelynek komoly körei­ben saját tapasztalatom szerint igen nagy te­kintélynek örvendettek a Statisztikai Hivatal­nak havi közleményei, amelyek francia és né­met nyelven is megjelennek, úgyszintén a Sta­tisztikai Hivatalnak folyóirata is. A Statiszti­kai Hivatal működése iránt lehetetlen elisme­réssel nem adózni, amikor ezt a javaslatot tár­gyaljuk, különösen a hivatal érdemes vezetői, Kováts Alajos igazgató é.s Konkoly-Thege Gyula aligazgató működése iránt, akik a ma­guk munkájával nagyban hozzájárultak ah­hoz, hogy a külföld is megismerte a trianoni Magyarországot ós a trianoni Magyarország­nak sok baját. Meg vagyok győződve, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése é& végrehaj­tása után a Statisztikai Hivatal munkája még tökéletesebb lesz. Eddig ugyanis a különböző minisztériumok bizonyos objektív okokból vo­nakodtak a maguk speciális statisztikai adat­gyűjtését feladni, mert más tárca keretében nem látták biztosítva azokat a különleges szempontokat, amelyekre nekik szükségük van. Hogy csak egy példát említsek, volt egy esz­tendő, mikor a kereskedelmi tárca részéről szorgalmazták a gabonakivitel korlátozását, sőt beszüntetését. A földmívelésügyi miniszté­rium akkor a saját adatgyűjtése alapján azon a nézeten volt, hogy a gabonakivitel korláto­zására nincs szükség, mert az ország el van látva tökéletesen a szükséges gabonakészletek­kel. Az eredmény akkor a földmívelésügyi tár­cának adott igazat, mert az új aratásig, sőt azontúl is a régi készletekből elegendő gabona­mennyiség volt. T. Ház! Nagyon helyeslem a miniszter­elnök úr javaslatának azt az intézkedését, hogy a Statisztikai Hivatal felügyeletét most mÁr a miniszterelnökség hatáskörébe utalja. Nem tartom komoly ellenvetésnek azt, hogy politikától lehet tartani, mert hiszen a minisz­terelnökségnek módjában volna a 'különböző tárcákon keresztül is politikát bevinni a sta­tisztikai adatgyűjtésbe, ha az célja lenne. Erre azonban szükség nincs, mert hiszen egy tár­gyilagos statisztika mindennél több erőt köl­csönöz egy országnak. A magyar statisztika megbízhatósága, amellyel eddig is dicsekedhetünk, nemzeti kincs. Ez a nemzeti kincs 1 nagy szolgálatot tett

Next

/
Oldalképek
Tartalom