Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-247

Az országgyűlés képviselőházának 2i olyan módosításon menjen keresztül, két szónak a kihagyásával, hoa-y ezt szöveget; «nem kizáró lag belső igazgatási célú vagy nem szorosan helyi jelentőségű statisztikai tevékenység» megváltoztatjuk, úgyhogy itt kihagyjuk a «kizárólag» és a «szorosan» szavakat és a «helyi jelentőségű statisztikai tevékenység» szavakat «helyi viszonyokra vonatkozó statisztikai tevékenységre» módosítjuk; ekként, ha ennek a javaslatnak nincs különleges politikai célja, mód és alkalom van arra, hogy nem nehezítjük meg minden egyes esetben ez önkormányzati szervek statisztikai hivatalainak munkáját. Ha pedig ezt nem méltóztatnak elfogadni, akkor arra a következtetésre kell jutnom, hogy itt különleges politikai célok vannak, azok a célok, amelyeket éppen az előbb említett Laky Dezső is kiemel, aki különleges n megemlíti azt, hogy ami ennek a statisztikai tevékenységnek az önkormányzati szervekbe való beavatkozását illeti, azt szintén nagyon helyteleníti, és felemlíti azt, amit más statisztikusok is felemlítenek, hogy lényeges különbség vm az országos statisztika és a városi statisztika feladatai és kötelessége* között, egészen más kötelességek és feladatok nyilnak meg egy orszásros statisztikai felvételnél, miut egy városi felvételnél. Már most azután nehéz lesz a határvonalat megvonni abban az esetben, ha ilyen szigorú és szűk körre vonatkozik, mert például ha egy lakásstatisztikát készítenek, annak a lakás-statisztiká nak Budapesten mindenesetre van egy helyi vonatkozása, de annak lehet egy országos kihatása is abban a tekintetben, hogy lakbéremelkedésnek a megakadályozása céljából a népjóléti miniszter úr mire határozza el magát és mennyiben döntik el az ő véleményét azok az adatok, amelyeket Budapestről, az ország fővárosáról kap. Ez a kérdés tehát nagyon rugalmas, úgyhogy lehetőleg meg kellene a törvényjavaslatban vonni ezeket a határokat, amelyeken belül az autonómia minden fennakadás nélkül végezhesse el feladatát és kötelességét. Nagyon kérem, méltóztassék erre módot és lehetőséget adni. Méltóztassanak megengedni, hogy foglalkozzam még a javaslatnak tárgykörébe tartozó azzal a kérdéssel, azzal a viszonnyal, amely a statisztikai hivatal és a Statisztikai Tanács között fennáll. A törvényjavaslat 8. §-a azt mondja, hogy az Országos Statisztikai Tanács szakértői testület és (olvassa :) «Az Országom Statisztikai Tanács élén az elnök áll, akinek helyettese a másodelnök. Az elnököt és a másodelnököt a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki. Elnökké vagy másodelnökké a magy. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke és alelnöke is kinevezhető.» , Itt látok én Összeférhetlenséget, mert éppen az a Statisztikai Tanács hivatott arra, hogy a statisztikai hivatal és ezek között az általam már többször emiitett szervek között felmerülő differenciák és véleményeltérések esetében döntsön. Igaz ugyan, hogy a javaslat további része azt mondja, hogy (olvassa) : «ha a tanács a magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal és a 2. §-ban említett más szerv között felmerült vitás ügyet tárgyal, a magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal elnöke 'alelnöke) ennek az ügynek tárgyalásánál nem elnökölhet » De mégis én azt hiszem, ha nem méltóztatik motiválni ennek a rendelkezésnek különleges indokait, amehefe idáig nincsenek megvilágítva a törvényjavaslatnak sem általános, bem részletes indokolásában, akkor nagyon furcsának, különösnek és összeférhetetlennek tűnhetik fel az, hogy a Statisztikai Tanács elnöke legyen ugyanannak a központi hivatalnak elnöke, amely szerv élén a Statisztikai Tanács elnökének módja és alkalma van a központi hivatal és 7. ütése 1929 február 1-én, pénteken. 24Ô egyéb hivatalok közt felmerülő véleményeltéréseket megbírálni. Én ennek így nem látom semmi értelmét, sőt ellenkezőleg, ez az egész intézkedés összeférhetetlennek láiszik, hogy a tanácsnak ugyanaz lehessen az elnöke, aki a központi hivatalnak elnöke. Ezt az előbb említett Laky Dezső szintén igen naey mértékben kifogásolja és azt mondja (olvassa) : «Feltűnő és szokatlan az a lehetőség, hogy a tanács elnöksége a Statisztikai Hivatal vezetőségéből kifejezetten is kikerülhet. Hiszen ilyenformán többszörös összeférhetlenség esete fordulhat elő. A Statisztikai Hivatal elnöksége a maga munkáját az Országos Statisztikai Tanácsban, mint annak elnökségének referálná- Amenynyiben a vitás kérdések a miniszterelnök elbírálása alá jutnának, a közigazgatásban való szokás szerint ismét csak a Statisztikai Hivatal szólíttatnék fel véleményadásra, és valójában ismét csak annak vezetősége döntene olyan kérdésben, amely a vita tárgya volt. Ezt másképpen oktrojuak is mondhatnók. Aki a statisztika érdekeit önzetlenül szolgálja, ezzel a tervvel szemben bizonyára mélységes sajnálkozást érez.» Ezt mondja tehát eíjy kiváló sta isztikus, egy tudós, akinek ez az intézkedés nem tetszik, úgyhogy ha nem méltóziatnak megvilágítani ennek az intézkedésnek különleges és megindokolható hátterét, akkor a magam részéről mindenesetre elleneznem kell ezt és mint az összeférhetetlenség tipikus esetét kell megemlítenem. T. Képviselőház ! Nagyjából ezeket a megjegyzéseket akartam fűzni ehhez a statisztikai javaslathoz. Ebben a statisztikai javaslatban — ismétlem összefoglalva — látok erős központosítást, látom a bürokráciának kiszélesítését és látom az autonómiába való beavatkozást. Én ennek nem vagyok híve. Én minden tekintetben a legteljesebb pártatlanságnak és szabadságnak vagyok híve, ennek pedig ez a javaslat nem felel meg. Méltóztassanak megengedni, hogy befejezésül idézzem a világ egyik leghíresebb statisztikusának, Quetelet nek, a híres bűnügyi statisztikusnak egy gyönyörű mondását, amelyben megvilágítja az egész kérdést, mondván a következőket (olvassa); «Van egy adó, amelyet az ember nagyobb szabályossággal fizet, mint bármely mást, mellyel a természetnek vagy az államnak tartozik, és ez az, amit a bűnnek fizet. Szomorú sorsa az emberi nemnek, előre elszámlálhatjuk hány ember fogja évenként felebarátja vérével beszennyezni kezét, hány lesz hamisító, hány méregkeverő ; majdnem úgy, hogy előre megmondhatjuk a bekövetkezendő születések és halálozások számát. A társadalom magában rejti minden elkövetkezendő bűnnek csiráját, éppúgy, mint az azok kifejlődésére szükséges alkalmakat. Némileg ő az, ki a bűnt előkészíti és a bűnös egyedül az eszköz, amely azt végrehajtja.» Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Kenéz Béla : Ezt Madách szebben mondta az Ember tragédiájában !) Elnök: Szólásra következik'1 Szabó Zoltán jegyző : Pogány Frigyes ! Pogány Frigyes : T. Képviselőház ! Valóban nem tudom, hogyan jellemezzem mostani helyzetemet, amidőn ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásánál felszólalok. Mondhatnám azt, hogy az előadó úrnak a részletekbe hatoló fejtegetései és különösen a statisztika tudományának kiváló művelője, igen t. Kenéz Béla képviselőtársam érvelései után megkönnyebbült az én helyzetem. Ellenben úgy érzem, hogy — ellenkezőleg — hálátlan feladatra vállalkozom, amikor ilyen nívós vita után, amikor a statisztika igazságainak mélyen szántó fejtegetései és azok után az érvelések