Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-247

248 Az országgyűlés képviselőházának sában mondott, rám nagy hatást és nagy benyomást tett és én az ő jóhiszeműségében és szakértelmében feltétlenül -megbízom. Ezzel szemben azonban itt van egy másik szakértő, egv másik statisztikus, aki azt mondja, hogy politikai hiba volt ezt az intézményt a miniszterelnökség alá rendelni, holott eddig a kereskedelemügyi miniszter hatásköre alá tartozott ä statisztika. Ugyanebben a nyilatkozatban megmondja Laky Dezső, hogyha nem találják megfelelőnek a kereskedelemügyi minisztert, lehet a népjóléti minisztert, lehet esetleg a belügyminisztert, mint olyan fórumot felállítani legfőbb fórum gyanánt, amely szakszerűséget ad, szakszerűséget involvál ennél az intézménynál, de maga aza tény, hogy a miniszterelnökség veszi kezébe és központi irányítása és ellenőrzése alá helyezi, ez adja azt a megfigyelést, hogy itt ismét egy erősen centralisztikus jellegű intézménnyel állunk szemben ebből a szempontból is, de más szempontból is, ami az önkormányzat kérdését illeti, erről azonban majd külön fogok szólni. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Szeretek objektív lenni, és egy ilyen kiváló szakembernek előadását a magam részéről nagy figyelemmel hallgatom, de mikor éppen szakkörökben olvasom ez a megjegyzést, akkor okvetlenül kifejezést kell adni ennek a nézetnek is. Mármost, ami magát a kérdést illeti, ebben a javaslatban nemcsak abból a szempontból van erős központi irányzat, hogy a miniszterelnök kezébe kerül az egész statisztikai adatgyűjtés, hanem az autonómia szempontjából is nagy sérelmet látok fennforogni. Eddig ugyanis az autonómiák maguk állítottak fel intézményeket, szervezeteket, amelyek statisztikai adatgyűjtésben munkálkodtak és amelyek a maguk gazdasági és kerületi szempontjaikból megvilágították intézményeiket. Ebben az esetben ez a statisztikai hivatal és a miniszterelnökség közvetlenül be fog folyni az egész ország önkormányzati szervének és minden törvény által alkotott testületnek a statisztikai adatgyűjtésébe, ami szeriintem egymagában nagy veszedelmet jelent és különösen ebből a szempontból a bürokráciát ismét mérhetetlen módon kiterjeszti. Mert eddig csak az történt, hogy az Országos Statisztikai Hivatal egy munkatervet terjesztett elő évenként az országgyűlés elé és a miniszterelnök úr évenként egy statisztikai évkönyvet mutatott be, most pedig az történik majd, üogy minden önkormányzati testületnek, s minden a törvény által alkotott testületnek elő kell majd terjesztenie munkatervét a Központi Statisztikai Hivatal útján a miniszterelnökség elé, úgyhogy az egész év el fog telni az adminisztrációval, a bürokráciával, a folytonos feliratokkal és átiratokkal, ami a dolgot magát lényegesen meg fogja nehezíteni. En félek tehát egyfelől a bürokrácia újabb térfoglalásától, másfelől pedig az autonómiában való beavatkozástól. Azzal a tárgyilagossággal, amellyel az ügyet kezelem, azt hiszem, ebben nekem igazat fognak adni képviselőtársaim, akik ismerik Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának a munkáját és működését. Ez a budapesti székesfővárosi Statisztikai Hivatal, amelynek munkáját közvetlen közelből tanulmányozom és ismerem, páratlan, kitűnő és gyors munkát szokott végezni. Ez a hivatal is ezen törvényjavaslat folytán központi felügyelet és központi irányítás alá kerül és amennyinem nem terjeszti elő munkatervét, vagy amennyiben munkatervétől eltérne s más 247. Ülése 1929 február 1-én, péniehen. adatgyűjtésre vállalkoznék, ebben az esetben as Központi Statisztikai Hivatal ráteheti a kezét. Méltóztassanak megengedni, hogy a gyakorlati életből vegyek példát. Én nigi m voltain az, aki a székesfőváros közgyűlésén záros határidőn belül kértem bizonyos statisztikai adatgyűjtést a lakásprobléma tekintetében. Azt kértem ugyanis, hogy utasíttassák a székesfőváros statisztikai hivatala, hogy 30 napon belül terjesszen elő erre vonatkozó elaborátumot, hogy a főváros közgyűlésének alkalma és módja legyen a kormányhoz kellő időben felterjesztéssel élni, s amely elaborátumnak az alapján a kormány a lakbérfelszabadítás kérdésében további lépésre határozhatja el magát. Ha megmarad a 2. § jelenlegi szövegében, nem tudom, hogy Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala lesz-e abban a helyzetben, hogy ilyen irányú előterjesztéseknek és megkereséseknek helyt adjon. Már pedig én azt hiszem, hogy amikor vannak ilyen kitűnő intézmények és bevált szervek, nem helyes, hogy ezeknek a működését megnehezítsük és megakadályozzuk. Hiszen a székesfőváros statisztikai hivatala nem keresztez semmiféle más irányt és ; és más utat, az arra való és arra alkalmas, hogy ennek a nehéz sorban kínlódó városnak népesedési, kereskedelmi, ipari, gazdasági és közegészségügyi viszonyait elénk tárja, s velünk azokat megismertesse. Miért kell tehát ennek a jónak és hasznosnak bizonyult intézménynek a működését megnehezíteni és megakadályozni, miért kell megakadályoz ai, hogy ez a maga simaságával és pártatlanságával teljesíthesse hivatását. Nagyon kérem az igen t. Képviselőház figyelmét erre a Budapesti Székesfővárosi Statisztikai Hivatalra, amely 56 év óta áll fenn (Kovács Károly : És elsőrangú !), és elsőrangú intézmény. Ennek a fővárosi statisztikai hivatalnak volt az igazgatója az a Körösi József, akiről mélyen t képviselőtársam is megemlékezett, s aki európai hírű szaktekintély. Maga a főváros sok ízben foglalkozott ezzel a statisztikai hivatallal. A főváros statisztikai hivataláról külön szabályrendeletek intézkednek, amelyek az idők folyamán a kor szelleméhez képest változtak. Itt van előttem a statisztikai hivatalra vonatkozó szabályrendelet, amely megállapítja azt, hogy a statisztikai hivatal statisztikai adatok gyűjtése és közlése ügyében, úgyszintén könyvtári beszerzések tekintetében közvetlenül érintkezik úgy a városi hivatalokkal, kerületi elöljáróságokkal, a rendőrséggel, mint a hatóságokon kívül álló egyéb közegekkel, Megállapítja ez a szabályrendelet, hogy a statisztikai hivatalnak kötelessége mindenkinek, aki hozzá statisztikai felvilágosításért fordul, azzal szolgálni. Megállapítja azt, hogy a statisztikai hivatal könyvtára a főváros bizottsági tagjai, városi tisztviselők, hivatalnokok és szakférfiak rendelkezésére áll. Tehát széleskörű megállapításokat tartalmaz. Azonkívül egészen külön szabályrendeletek vaniak, amelyek a kereskedelmi és ipari forgalom, közegészségügyi kérdések és egyéb kérdések tekintetében a statisztikai felvételeket előírják, előmozdítják és megkönnyítik. Látszik tehát, t. Képviselőház, hogy mélyen az autonómiába vág bele az a rendelkezés, amely ezentúl közvetlen ft lügyelet és irányítás alá helyezi az összes statisztikai hivatalokat, így a fővárosi statisztikai hivatalt is, Én tehát már most jelzem, hogy a részletes tárgyalás során módosítást fogok benyújtani, amely ennek a kérdésnek megoldását lehetővé teszi. A részletes tárgyalás során kérni fogom, hogy, az a szigorú megállapítás, amely a jelenlegi törvényjavaslat szerint csak egy nagyon szűk körre engedi meg az autonómia érvényesítését,