Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-244

Az országgyűlés képviselőházának 244. ülése 1929 január 29-én, kedden. 115 Elnök : Szólásra következik 1 Urbanics Kálmán jegyző: Gálffy Dénes! Gálffy Dénes: T. Képviselőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amint az előadó úr is szives volt ismertetni, kettős szempontot foglal magában. Az egyik szempont a bor kezelésének újabb szabályait megállapítani, hogy ekként a borforgalom megkönnyíttessék, a másik szempont hivatva volt az 1924 ; IX. tc.-nek szigorú rendel­kezésein enyhíteni a kisexisztenciák érdekében. E törvénycikk értelmében ugyanis felelős volt a kocsmáros az italmérő alkalmazottjáért abban az esetben is, ha nem ő maga követte el a ki­hágást. Felelős volt olyan értelemben, hogy ha egy óvatlan pillanatban a kocsmáros pincére vagy csaposa kiivott a borból egy részt és hogy bűnét, hibáját palástolja, abba a borkészletbe vizet töltött, ha a vizsgálat megállapította ezt a tény­körülményt, akkor az Ítélkező hatóságoknak a törvény parancsoló rendelkezései értelmében köte­lességük volt nemcsak súlyos pénzbüntetésre és elzárás büntetésre Ítélni az italmérőt, hanem kötelesek voltak elvonni az italmérési engedélyt is. Ez krudélis, kegyetlen intézkedés volt, amely sok esetben exisztenciákat döntött romba. Maguk az Ítélkező hatóságok is megdöbbenve álltak a törvény eme parancsoló rendelkezései előtt, de nem volt módjukbon máskép alkalmazni a tör­vényt, mint ahogy az paranesolólag elrendeltetett. Ez a törvény hasonlatos volt Könyves Kálmán királyunknak ama szigorú törvényéhez, amely lopásért azzal büntette a delikvenst, hogy levág­ták a lábát vagy a karját. A törvényjavaslat másik intenciója előmoz­dítani a borforgalmat. Régi tapasztalatok alapján megváltoztatták a borkezelési szabályokat. Tény­leg szük-ége volt injekcióra a borforgalomnak, mert nagyon sanyarú, szomorú helyzetben van a borpiac. Ezt a sanyarú helyzetet részben a bor­piac szervezetlenségének tulajdonítom. Ha az ember bemegy az étkezőkocsiba és bort akar ren­delni, akkor csak drága palackbort kap Ha az ember nyáron utazás közben hűsíteni, üdíteni akarja magát, nem tud borhoz vagy fröccshöz jutni, hanem kénytelen sört inni és így hozzá­szokik a sör ital élvezéséhez. Mindezek a dolgok, mindezek a szempontok és ez a törvény egymagában azonban nem ele­gendők arra, hogy a nagy borkrizist niegoldják és megoldják általában véve a mezőgazdasági termények exportjának krízisét. A borexport és a mezőgazdasági export terén össze kell fognia minden magyar embernek, az egész társadalom­nak. Vallásra való különbség nélkül össze kell fognia minden társadalmi osztálynak és össze kell fognia minden pártnak, mert közös érdek, közös érdeke minden pártnak az, hogy mező­gazdasági exportunk ne haladjon tovább azon a lejtőn, amelyen megindult. Hiszen abban az eset­ben, ha továbbhaladunk a lejtőn, nemcsak a bor­termelő gazda szünteti meg szőlője művelését és vonja ki tőkéit szőlőjéből, nemcsak a belter­jesen munkálkodó mezőgazda szünteti meg a bel­terjes gazdálkodást, hanem százezer és százezer munkás kéz marad kenyér nélkül. A szociáldemokratapártnak is érdeke tehát, hogy ez a kérdés megoldassék, mert a szociál­demokratapárt vindikálja magának azt a jogot, hogy a munkásosztályt védelmezi. Én erről a helyről megbízás nélkül ugyan, de tisztelettel fel­hívást intézek a szociáldemokratapárthoz : mél­tóztassék azokra a szimpátiákra támaszkodva, amelyekkel a párt külföldön állítólag rendelkezik, odahatni, hogy azok a mesterséges akadályok, amelyek mezőgazdasági exportunk elé tornyo­sulnak, megszüntettessenek. (Helyeslés, — Ma­lasits Géza : Tessék idebent az akadályokat el­hárítani ennek az útjából.) T. Ház! A t. szociáldemokratapárt szeret arra hivatkozni és szereti azt mondani, hogy a kü 1 föld az úgynevezett liberális haladás iránt nagy sze­relemmel viseltetik. Szeret hivatkozni arra, bogy Magyarország azért van a külföldnek fojtogató gyűrűjében, mert itt reakciós kormányzat vatv. (Ügy van ! a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza : Még pedig meglehetősen sötét!) Szeret hivatkozni arra, hogy a revízió azért nem történik meg, mert itt egy reakciós kormányzat uralkodik. (Malasits Géza : Mondjuk, és jó társaságban vagyunk evvel.) Itt a lehetőség : a t. szociál­demokratapárt bizonyíthatja azt, hogy az a szim­pátia, amelyre hivatkozni szokott, tényleg megvan, hogy az cselekvőleges, aktív. Amennyiben be tudja ezt bizonyítani ésameny­nyiben közreműködésével oda tud hatni, hogy a mezőgazdasági export elé tornyosuló — ismétlem mesterséges — akadályok megsemmisíttessenek, meg vagyok győződve arról, hogy a közvélemény­nek a feszítő ereje kényszeríteni fogja a kormányt arra, hogy az úgynevezett szabadságjogoknak fej­lesztése és kiterjesztése tekintetében megfelelő intézkedéseket tegyen- De ha a t. szociáldemokrata párt nem tudja ezt a kérdést megoldani — mert, hogy nem akarja, azt feltételezni sem tudom —, akkor némuljon el a csatakiáltás, amely mind­untalan visszhangozza, hogy Magyarország azért van ma nyomorúságos helyzetben és azért él a külföldnek gazdasági gyűlöletében, mert itt egy reakciós kormányzat uralkodik. (Malasits Géza : TJgy is van!) T. Képviselőház! Amennyire örömmel üdvö­zöltem a törvényjavaslatnak azt a részét, amely a kisexisztenciák védelmére készült, éppen annyira nem örülök annak, hogy a törvényjavaslat nem bünteti szigorúbban azokat, akik hamisított bort exportálnak a külföldre. Még élénken tudatunkban van, hogy ezelőtt nyolc-kilenc évvel nagymeny­nyiségű hamisított bor került tőlünk külföldre. E hamisított bor nyomán a külföld elzárkózott a magyar bor importjától és a külföldi vendéglők­ben egyre-másra lehetett látni a felírást, hogy: Itt magyar bort nem árulunk. Kérdezem én, nem igen súlyos bűncselekményt követett-e el az, aki hamisított bort szállított a külföldre í Kérdezem én, vájjon elegendő-e az a három hónapi elzárásos büntetés, amely kiszabható az illetőre 1 (Forster Elek : Érdekes volna tudni, hogy hányra szabták ki ?) Az is érdekes volna. T. Képviselőház ! Nemcsak a bortörvényt kel­lene ilyen értelemben módosítani, hanem módo­sítani kellene az 1895. évi XL VI. t.-cikket is, amely a mezőgazdasági termények hamisítására vonatkozik. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és bal­oldalon.) Ez a törvény sem bünteti súlyosabban azt, aki hamisított mezőgazdasági árut szállít külföldre, holott itt is az a helyzet, ami volt a bornál, hogy aki hamisított mezőgazdasági ter­ményt szállít külföldre, az igen súlyos bűncse­lekményt követ el és arra nézve ezt a cselekményt legalább is vétségnek kellene deklarálni, Foglalkozni óhajtok még a törvényjavaslat 18. §-ával, amelyet a bizottságban iktattak bele a szövegbe. E beiktatott paragrafus nyomán megállapí­tom azt, hogy a jövőben gyógybort csakis a nagy gyógyáru-üzletekben, vagyis gyógyszertárakban lehet forgalomba hozni- Tudjuk jól, hogy a gyógy­szertárak drágán szokták árusítani minden pro­duktumukat, így tehát drágábban fogják árusí­tani a bort is. Az előadó ur és a felszólaló t. kép­riselő urak is hivatkoznak arra, hogy ez a tör­vényjavaslat azért jött létre, hogy a bor forgal­mát megkönnyítse. Mély tisztelettel kérdezem a

Next

/
Oldalképek
Tartalom