Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-235

Az országgyűlés képviselőházának 235 tétele az, hogy a tanácskozás zárt legyen, elő­feltétele az, hogy együtt legyünk, egymás kö­zött kormánypárt és ellenzék, mintegy baráti együttlétben, baráti körben, ahol mindenki nyugodtan mondhatja el véleményét, nyugod­tan nyilváníthatja a maga meggyőződését az előtte levő törvényjavaslat érdekében. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T .Ház! Az angolokra történik hivatkozás, s az angol házszabályokból óhajtanak áthozni rendelkezéseket. Aki figyelemmel kísérte az angol házszabályok fejlődését, annak meg kel­lett állapítania azt, hogy az angolok ezen a rendszeren már régen túl vannak, hogy az angolok már régen felismerték azt a hatalmas, nagy értéket, amelyet egy bizottsági előkészítő tárgyalás jelent, és azt a nagy előnyt, amely egy előkészítő tárgyalás alakjában a törvény­javaslatoknál jelentkezik. Nagy Emil t. képviselőtársam Lukács t. képviselőtársamnak beszédére reflektálva azt mondotta, hogy tévedés az, mintha az angolok előkészítő bizottságokat állítottak volna fel,­statuáltak volna, és hivatkozott a select com­mittee-re, amely bizottságoknak célja az ő előadása szerint egészen más. Ha jól értettem Lukács t. képviselőtársam beszédét, ő nem a select committee-re gondolt akkor, amikor azt a megállapítást tette az angol házszabályok­kal kapcsolatban, hanem az úgynevezett stan­ding committee-re, mely bizottságokat az an­gol házszabályok 71. Va állapítja meg, össze­sen hatot, s melyeknek céljává, rendeltetésévé és kötelességévé teszi a Ház plénuma elé ke­rülő minden törvényjavaslatnak előzetes le­tárgyalását. Akkor, amikor az angol házszabályokból hozunk át egyes rendelkezéseket, az én meg­ítélésem szerint kár éppen azokat választani, amelyek már az angol házszabályokban is túlélték magukat s amelyeken maguk az an­golok is túltették magukat. Van sok jó ren­delkezés az angol házszabályokban, s ha on­nét akarunk áthozni a magyar házszabályokba egyes rendelkezéseket, akkor válasszuk azokat, amelyeket maguk is szükségeseknek, jóknak és hasznosaknak tartanak. (Úgy van! a jobb­oldalon.) ' Nagy Emil t. képviselőtársam az előké­szítő bizottsági tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondotta, hogy a Ház általános tárgya­lása nem volna semmi egyéb, mint puskázása egyes képviselőknek a bizottsági tárgyalások anyagából. Ha ez megtörténnék, ha valaki tényleg átvesz gondolatokat, véleményeket, meggyőződéseket, vájjon helytelen dolog-e ez? (Felkiáltások jobb felől: Sőt!) Hiszen az én megítélésem szerint e megbeszéléseknek, e tárgyalásoknak semmi egyéb céljuk nincs, mint egymás meggyőzése, és ha valaki átveszi más véleményét, nuis meggyőződését, akkor az a cél, amely vezetett minket és vezeti a parla­mentarizmus elvének alapján magugat a par­lamenti tárgyalásokat, a legnagyobb mertek­ben el van érve. Nekünk tehát éppen azokat az eszközöket kell felhasználnunk, éppen azo­kat az eszközöket kellene behoznunk a ház­szabályokba akkor is, ha nem volnának benne, amelyek alkalmasak a meggyőzésre, alkalma­sak arra, hogy az egyik átvehesse a másik véleményét, meggyőződését. Én tehát a magam részéről ezt a puskázást rossz kifejezésnek tar­tom, magát a tartalmat azonban feltétlenül jónak és helyesnek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Tomcsányi és östör t. képviselőtársaim az általános vita nívójának emelkedését várják ütése 1928 december 18-án, kedden. 541 a többségi rendszertől. Nem tudom, t. kép­viselőtársaim, hogy akkor, amikor egy tör­vényjavaslat minden előkészítés nélkül kerül a ház plénuma elé, hogyan lehet ott várni nívós, magas vitát, hogyan lehet várni azt, hogy a Ház egyes tagjai részletesen belemé lyedve a törvényjavaslat lényegébe, tudjanak itt a Házban hozzászólni a kérdéshez! (Váry Albert: El sem tudnak indulni!) Ügy van, el sem tudnak indulni. Hiszen hogyan fog a gya­korlatban ez a kérdés festeni! A törvényja­vaslat tárgyalása megkezdődik az előadó elő­admányával, azután felszólal a miniszter. Ez a két felszólalás lesz a tulajdonképpeni tárgya és alapja az összes utánaszólóknak. Ámde váj­jon az idő elegendő-e arra, hogy ennek alap­ján alapos felkészültséggel szólhasson hozzá valaki a kérdéshez? (Ügy van! Ügy van! Tomcsányi t. képviselőtársam szerint — és ezt östör t. képviselőtársam is megáévá tette — csak az szólaljon fel a Házban, aki ért a kérdéshez, akinek van mondanivalója. Én ezt az elvet a magam részéről nagyon ve­szélyesnek tartanám. (Ügy van! Ügy van!) Ki állapítja meg azt, hogy ki ért hozzál (Erdélyi Aladár: Mindenki magáról!) Mindenki magá­ról. Vájjon nem érzik a képviselő urak, hogy ha kimondanók azt az elvet, akkor éppen azok fognak visszariadni a felszólalásoktól, akik­ben nagyobb az önkritika, és hogy azok fog­nak predominálni, akikben nincs önkritika megbírálni azt, hogy tényleg értenek-e hozzá, vagy sem? (Ügy van! Ügy van!) Vannak, akik teóriában foglalkoznak egyes kérdések­kel; ezekről azt mondják a praktikusok, hogy nem szakemberek. Vannak, akik gyakorlati­lag foglalkoznak a kérdésekkel, akik teóriá­ban nem annyira értenek a kérdésekhez; ezek­ről viszont a teoretikusok mondják azt, hogy nem szakemberek. Vannak, akik sem teóriá­ban, sem praxisban egyes kérdésekkel nem foglalkoznak, de akik kint élnek az életben és akiket élettapasztalataik jogosítanak fel arra, hogy a Házban felszólaljanak, és hozza­nak sokszor életrevaló gondolatokat, amelyek­nek elmellőzóse a törvényjavaslatnak csak ká­rára volna. Ügy van! Ügy van!) Felállítani elv gyanánt azt, hogy csak azok szólaljanak fel, akik szakemberek, értenek hozzá: e/.t a ma­gam részéről elfogadni nem tudom. (Helyes­lés.) östör t. képviselőtársam többek között azt mondotta, hogv egy bizottságilag elökészítelt általános vita ki fog merülni egyrészről a törvényjavaslat dicséretében, másrészről an­nak jjáncsolásában és meg fog fulladni a vita egy fertőben, amely ebből a kettőből, a dícsé­resből és az ócsárlásból fog állani. Éz1 az ér­vet a magam részéről éppen olyan alaptalan­nak találom, mint az előzőket. Éppen a mos tani szép vita, amely folyt ennél az alaposan előkészített javaslatnál, mutatja azt, hogy azok az érvek, amelyeket östör t. képviselő társam itt felhozott, mennyire alaptalanok. T. Ház! A többségi javaslat szerint az ált a lános vita után most már következnék a részle­tes vita a bizottságban, amely részletes vita azonban érdemleges munkát, törvényhozói mun­kát végezne, mert hiszen ez után a részletes bizottsági tárgyalás és vita után a Ház plénu­niában többé vitatlkozási és hozzászólási lehető­ség nincs, csak az előadó és rz esetleges külön előadó szólalnak fel, több felszólalásnak azon­ban nem adódik lehetősége. Ez azt jelenti tehát. hogy a Ház nem tesz semmi egyebet, mint tech­nikailag bonyolítja le azt az anyagot, amelyet eléje tár a bizottsági tárgyalás, elfogadja, vagy 80*

Next

/
Oldalképek
Tartalom