Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-235

Az országgyűlés képviselőházának 235. ülése 1928. évi december hó 18-án, kedden, Zsitvay Tibor elnöklete alatt. TArgyal : Elnöki előterjesztések. — A Képviselőház házszabályai módosításának előkészítésére kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. Felszólaltak: Rubinok István; a 2. §-hoz: Strausz István, órffy Imre előadó; az 5., 12., 15-45. §-hoz : Örfly Imre előadó; 46 §-hoz: Kubinek István, Órffy Imro előadó, £róf Bethlen István miniszterelnök, Bródy Ernő; 47 ós 48. § hoz : Órffy Imre előadó ; 49. §-hoz : Órffy Imre előadó, Bródy tírnő; 50. §-hoz,: Órffy Imre előadó, Bródy Ernő; 51-52. §-hoz : Órffy Imre előadó; a régi 54. most 53. §-hoz: ürffy Imre előadó; 58. (57) § hoz : Órffy Imre előadó; 60. (59.) §-hoz: órffy Imre előadó, Bródy Ernő; 73. (72.), 78 (77), 82 (81.) §-hoz : Órffy Imre előadó, Tomcsányi Vilmos Pál; 85. (84.), 88. (87.), 99. (98.), 100 (99.), 122. (123.)—129. (128.), 131. (lal.)—133. (132.)§-hoz: Órffy Imre előadó. Hegymegi-Kiss Pál, gróf Bethlen István miniszternlnök ; 1*6. (134), 138. (137), 140. (139)-143. (142.) §-hoz : ürffy Imre előadó, Bródy Ernő; 144 (143.), 147 (146.), 151. (149.), új 150. §-hoz: Órffy Imre előadó, Tomcsányi Vilmos Pál; új 151., új 152., 153. §-hoz Órffy Imre eluadó. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Vass József, Walko Lajos, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlalki György jegyző úr. Napirend szerint következik a házszabályreviziós bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. A házszabályok 203. §-a 3. bekezdésének a) pontja alapján Rubinek István képviselő urat, mint az első kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Rubinek István, a kisebbségi vélemény előadója: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Akinek alkalma volt figyelemmel kísérni a házszabályok módosítása tárgyában benyújtott javaslat feletti általános vitát, az örömmel konstatálhatta és kellett, hogy megállapítsa azt, hogy a magyar parlamentben nagyon régen volt máiolyan nívós, tartalmas, objektív, minden szenvedélytől mentes általános vita, mint amilyen e felett a javaslat felett folyt. (Ügy van! Vfijj <<m! a jobboldalon és a középen.) És ha ennek J

i ténykörülménynek a magyarázatát keressük, {|

zt a magam részéről két körülményben találom meg. Az egyik az, hogy ahány képviselő itt a Házban a javaslat mellett vagy a javaslat ellen felszólalt, felül tudott emelkedni a pártKereteken, a pártkorlátokon és azokon a konvenciókon, amelyek őt felszólalásában, állásfoglalásában önkéntelenül is egy-egy párthoz kötik, teljesen tárgyilagosan szólt hozzá a jaK$PVI8ELÖIUZI NAPLÖ. XVI. vaslathoz, mindannyian meg lévén győzödw arról, hogy a házszabályok kérdése nem lehel pártikérdés, hogy a házszabályok kérdése a meggyőződés és a lelkiismeret kérdése. (Ügy van! ügy van! a jobboldalon) E tárgyban talán a legszebb önmegtartóztatásnak adta jelét az ellenzék két illusztris tagja: Rassay Károly és Bródy Ernő, akik elismerték azt, hogy a többségi vélemény ellenzéki szempontból határozottan jobb volna, több lehetőséget nyújtana az ellenzékies'kedők számára, s ennek ellenére, felülemelkedve ezeken a párt szempontokon, pártérdekelken, mégis a kisebbségi vélemény mellett foglaltak állást, tisztán ós szigorúan elvi szempontokra helyezkedve. A másik körülmény, amely a vita objektivitásának magyarázatául szolgálhat, az én meg győződésem szerint az, íhogy úgy a kisebbségi, mint a többségi vélemény a legalaposabban előkészítve, bizottságilag letárgyalva került a Ház plénuma elé, és így minden képviselőnek módjában volt állásfoglalását egy teljesen kidolgozott jelentés alapján megformálni és a javaslatok tárgyában ily módon állást foglalni. Ha pedig ez így van, t. Ház, akkor lehetetlen elzárkózni annak a megállapítása elől, hogy a javaslatoknak a bizottsági előkészítése, még mielőtt azok a Ház plénuma elé kerülnek, nem hogy felesleges, amint a többségi vélemény követői hirdették, hanem egyenesen előfeltétele annak, hogy a Házban a beterjesztett javasla tok felett objektív, tárgyilagos és kimerítő, magáé színvonalú vita folyhassék. (Ügy ran! Úgy van! a jobboldalon.) T. Ház! Két javaslat fekszik a Ház plénuma előtt: a többségi javaslat, amelyet angol-magyarnak neveztek el, és a kisebbségi javaslat, amely az eddigi magyar házszabályok fenntartása és továbbépítése mellett foglal állást. Voltak felszólalók, akik azt mondották, hogy mind80