Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-217

38 Az országgyűlés képviselőházának : technikai kérdés, melynek osztályérdekekhez egyáltalában semmi köze nincs. A bizottságban is felhozták a magyar ipar részeltetésének a kérdését. Méltóztattak hallani, hogy régi hajókat is be kell vonni, és mi honoráltuk is bizonyos mértékben, hogy régi hajók is megkapják azt a kedvezményt. Hogyan lelhessen akkor régi hajóknál kikötni azt, hogy magyar gépeket állítsanak be? Ez az egyik dolog. A másik pedig az, hogyha ml lényeges anyagi támogatásokat adhatnánk a szabadhajózás felélesztésére és arra törekednénk, hogy mennél több hajót tényleg építsenek, akkor magától értetődő volna az, hogy mi a magyar iparnak a megfelelő részt juttatnánk. A cseheknél például — erre is történt hivatkozás — van egy akció, amely egyenesen a hajóépítést akarja elősegíteni és ott természetesen megvannak a kikötések, hogy a cseh ipartermékei rószesíttessenek előnyben. Ez egészen világos dolog. Itt azonban egy sokkal szerényebb dologról van szó, mindössze arról, hogy mi adókedvezményeket adjunk abbain a reményiben, hogy azzal egy bizonyos száanú magyar embert azon a hajón el tudjunk majd helyezni. Hogy mennyi hajót fogunk mi így megszerezni tndmi. az m^g a jövő titka. Itt csak reménybeli tárgyalások folytak. Nem tartottuk kilátástalannak, de apodiktikus bizonyossággal nem mondhattuk, hogy most már egy hajópark fog keletkezni, sőt azt mondhatjuk, hogy új hajókat nem fognak építeni, mert hajótér több van, mint amennyi elegendő; de igenis az fog történni, hogy újabb hajók, amelyek ma idegen Imperium alatt állanak és ott adót fizetnek, az adókedvezmények miatt talán el fognak jönni hozzánk, mert ez a kedvezmény meg fogja érni a vállalkozóknak azt, hogy itt lajtromoztassák a hajójukat, innen szerezzék az alkalmazottakat, és így lehetséges lesz, hogy helyet adhatunk pár magyar embernek. De arra a legvérmesebb reményeket sem lehet kiterjeszteni, hogy adókedvezmény miatt úi hajókat fognak külön építeni s akkor mi kikössük azt, hogy a magyar ipari termékeket helyezzük el ott. Nagyon szép kívánság volna, ha mi ezt így kifejeznők, de egészen bizonyosan azzal a hatással iárna bofiry egyetlen egy hajó sem épülne, mert a boldog békeidőben, amikor mi a szabadhajózásra adtunk segélyeket és adtunk továbbmenő segélyeket akkor, ha új hajókat részben magyar anyagból is építenek, ennek nem volt eredménye. Békeidőben! Hogyan lehetne várni most, hogy adóengedménv kedvéért hajókat építsenek s akkor mi kiköthessük, hogy azoknak a gépei, azoknak anyaga Magyarországról szereztessék be? Ez egyszerűen egy fantasztikus eszme; szépnek szép, de abszolúte nem áll összhangban azzal a céllal, amelyei el akarunk érni. Nekem tehát tiltakoznom kell az ellen, mintha mi itt a magyar ipar ellen vétettünk volna, mert egyszerűen azt láttuk, hogy az a követelmény túlmegy azon a határon, amelyen beiül mi még eredményeket várhatunk. Ennek következtében kérném a két indítványnak elutasítását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólani. Szólásjoga többé senkinek sincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a szakaszt bizottsági szövegezésében elfogadni, szemben Farkas István képviselő úr módosításával. '17. ülése 1928 november 13-án, kedden. igen vagy nem? (Igen !Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a 3. §. Kérem annak felolvasását! Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 3. §-t). —• Az előadó úr kíván szólani. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A 3. §-hoz két egészen jelentéktelen módosítást bátorkodom benyújtani. Az első módosítás tisztán egy sajtóhibának a helyesbítése, mégpedig a 3. § első mondatába n a «hajókra» szó egyesszámban «hajóra» javítandó, a negyedik sorban pedig az «engedélyezhetők» szó után beiktatandó «amely» szó. Miután az egész törvényjavaslatban mindenütt egyesszámban beszélünk, tehát itt is célszerűbb nem többes-, hanem egyesszáinban beszélni. (Farkas István: Testhez szabott törvényjavaslat. — Zaj. — Elnök csenget.) Ez csak sajtóhiba kijavítása, t. képviselő úr. A második módosítást pedig tisztán a precizitás kedvéért terjesztem elő a bizottság által a 3. § utolsó mondataként felvett, ahhoz a mondathoz, amely tudvalevőleg a hajók korhatárát 20 esztendőre terjeszti ki. Folytatásul ezen utolsó mondathoz javaslom beiktatni (olvassa): «és azok a hajó vízrebocsátástól szás mított 20-ik év végén túl nem terjedhetnek.» Ezzel a módosítássul a bizottság intenciójának megfelelően véltem precíze szövegezni ! a szakaszt. Kérem módosításaim elfogadását. (HelyesI lés jobbfelöl.) HInök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a szakaszt a bizottság szövegezésében, avagy az előadó úr | módosításaival elfogadni? Akik a bizottság szövegét fogadják el, azok igen-nel, akik pedig 1 az előadó úr módosításaival fogadják el a j szakaszt, nem-mel szavaznak. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a szakaszt eredeti szöI vegében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a szakaszt az előadó úr módosításaival fogadta el. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a i—7. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Morvay Zsigmond képviselő úr, mint a kérvényi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Morvay Zsigmond előadó: T. Ház! A kérvényi bizottsághoz beérkezett és letárgyalt kérvényeknek és feliratoknak második sorsjegyzékét van szerencsém tisztelettel beterjeszteni. Kérem, méltóztassanak a jegyzéket kinyomatni, szétosztatni és sürgős tárgya- x lásra való kitűzésié iránt intézkedni. (Farkas István: Ez is sürgős, hogy legyen munkánk, mert másként nem tudjuk a Házat foglalkoztatni! — Szilágyi Lajos: Hány ezer kérvény van 0 03 darab kérvényről van szó. Elnök: A jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és annak napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak jelentést tenni. Egyúttal kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bizottság által javasolt sürgősséget kimondani