Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-230
Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése 1928 december 7-én, pénteken. 413 11-én, kedden d. e. 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzessék ki a házszabály revíziós bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. A napirendhez Pakots József képviselő úr kért szót. A szó a képviselő urat illeti. Pakots József: Igen t. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy a napirend megállapításához való szólás jogát kell felhasználnom arra, hogy újra visszatérjek arra a kérdésre, amelyet a napirend előtt már szóvátettem. Hogy a házszabályok szelleméhez igazodjam, tisztelettel kérem, hogy méltóztassék a legközelebbi ülés napirendjére az u. n. taxi-ügyet, azt a botrányt kitűzni, annál is inkább, mert ez a kérdés az egész ország közvéleményét súlyosan foglalkoztatja. Ügy a kormány, mint a főváros presztízse megkívánja, hogy végre teljesen tisztáztassék ennek az ügynek háttere és minden epizódja. Méltóztassanak megengedni azonban, hogy mindenekelőtt reíleksziókkal éljek a kereskedelemügyi miniszter úrnak napirend előtti felszólalásomra adott válaszának egyes kijelentéseire. A t. miniszter úr Folkusházy alpolgármester ur nyilatkozatával szemben megállapítja ... (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Nem is olvastam még Folkusházy nyilatkozatát ! Rassay Károly : De a labdázás már hónapok óta folyik a főváros és a miniszter vir között ! -— Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: — He van fejezve ! - Fábián Béla : Be van fejezve? A kisiparosság nem akarja tudomásul venni ! — Egy hatig à jobboldalon : Fel vannak izgatva!) ... hogy a nagyvállalkozás taxi-rendszámokkal való megajándékozásának ötletét a főváros tanácsa vetette fel előtte. Ö maga a nagyvállalkozást mint egy elvi megoldási lehetőséget a maga részéről helyesnek találta. Helyesnek találta azoknál az «indokoknál fogva, amelyeket a főváros tanácsa előtte hangoztatott, amely indokok szerint egy nagyvállalkozás a garazsirozás, a kocsik karbantartása s az utcáknak telefonokkal való felszerelése dolgában több garanciát nyújt mint a kisexisztencia. (Rassay Károly : Akkor miért nem csináltak nyilvános árlejtést ! Az egyetlen becsületes megoldás ! — Zaj. — Platthy György : Akkor szegény emberek kapják meg? — Rassay Károly: Most szegények kapták?) De hiányosa miniszter úr emlékezete abban az irányban, hogy milyen helyzeti energiája és pozíciója volt a kérdésben. A t. kereskedelemügyi miniszter úrnak tudvalevően a kereskedelem és az ipar érdekét kellene szolgálnia, mint kereskedelemügyi miniszternek. Amikor a kisipari exisztenciák megvédéséről és azok érdekeinek biztosításáról volt szó, első dolga az kellett volna, hogy legyen a miniszter úrnak, hogy azt mondja: tessék nekem kimutatást adni arról, kik azok a kis-exisztenciák, szakmabeliek, akik rászorulnak arra, hogy a maguk iparának folytatásához ezekhez az engedélyekhez hozzájuthassanak. Akkor értesült volna a miniszter úr arról, hogy nem az a 280 rendszám — amelyet jóindulatúan emelt 280-ra épen a kisexisztenciákra való tekintettel —, hanem sokkal nagyobb tömeg az, (Bródy Ernő: Szakmabeliek!) amely jogosan figyelem bevehető lenne. (Rassay Károly: Mi az. hogy kis-exisztenciák ! A Marta részvénytársaság! — Herrmann Miksa kereske delemügyi miniszter : De nem én adtam ki ! — Rassay Károly: Kérem a miniszter úr is felel!) Kétségtelen, hogy a miniszter úrnak lett volna még egy módja (Folytonos zaj. — Elnök csenget.) a helyes, becsületes és lehető álláspontot elfoglalni azzal, hogy a kisipari exisztenciák kielégítése után, ha még szüksége merült volna fel bizonyos rendszámmenuyiség beállításnak, erre nyilvános árlejtést hirdetett volna, de nem lett volna szabad ezt egyoldalúan odaadni egy nagy cégnek. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter: De nem én ! — Fábián Béla : 250 család kenyerét odaadták egy embernek. — Rassay Károly : Tizedannyi energia, mintaTalbut-ügyben biztosan megtette volna a hatását ! — Mándy Samu : önkormányzat van ! — Folytonos nagy zaj.) Elnök: Kérem a jobboldalon a képviselő urakat, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjanak. (Folytonos zaj — Fábián Béla : Az autonómiát meg sem kérdezték!) Fábián képviselő urat szintén figyelmeztetem. Pakots József : A miniszter úr jogos érzékenységgel háríthatta volna el magától azt a gyanút, hogy ebben a kérdésben valamely vállalkozásr kedvezményben akart részesíteni, ha megakadályozta volna ennek a nagyvállalkozás kezére való juttatását. Abban a pillanatban, amikor a miniszter úrnak módja volt óvást emelni a főváros tanácsának felterjesztésével szemben és ezt elmulasztotta, engedje meg, hogy minden jogos érzékenységével szemben megállapítsuk, hoyy nekünk igazán kötelességünk, hogy a kisipari exisztenciák védelmét szóvátegyük ebben a kérdésben. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Jogunk van arra, hogy kérjük a miniszter urat, méltóztassék megszámoltatni Budapesten azokat a szakmabeli iparosokat, akik itt érdekelve vannak, hogy micsoda jogos igényeik lettek volna. (Zaj. — Rassay Károly : Búzaexport helyett haszon-exportot csinálunk külföldre. Svájcba! Ez iparpártoló politika? — Fábián Béla: Mindig szavalnak a kisipar védelméről! — Kun Béla: A tetteik éppen ellenkezők! — Zaj.) A miniszter úr megállapította azt, hogy nem fedi a tényeket Folkusházy alpolgármester úr nyilatkozatában foglalt az a tényállítás, mintha a miniszter úr kívánta volna a 300 taxiengedélynek a Barossféle társaság részére való juttatását. (Zaj.) Engedelmet kérek, ha nem ismeri ezt a nyilatkozatot, én már ebből egy passzust felolvastam, ismételje a miniszter úr, amit mondott. Ha azt mondja Folkusházy alpolgármester, hogy a IJarossféle csoport, (Folytonos zaj. — Rassay Károly : Kik a tagjai ennek a csoportnak ? — Felkiáltások : Külföldiek! — Berki Gyula. Dehogy! Azt mondják, hogy belföldiek ! Ügy van, mint a gyufánál, csak a ruha külföldi ! - Folytonos nagy zaj.) hogy a miniszter úr kívánta ennek a vállalkozásúak juttatnia 300 taxi-rendszámot, akkor jogos és természetes a feltevés, hogy előzményei voltak ennek a kérdésnek. Méltóztassék ezeket tisztázni... (Gál Jenő: Kik tárgyaltak a minisztériumban? A szakosztályi emberek kikkel tárgyaltak a minisztériumban ? — Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Mindenki náluLk volt! — Rassay Károly: Mindenki? — Herrmann Miksa kereskedelemügyi mini zter: Mindenki, aki jött ! Bérkocsisok ... — Fábián Béla : Arról van szó. hogy kik tárgyaltak a fővárossal ?) Elnök : Fábián Béla képviselő urat ismételten figyelmeztetem, hogy közbeszólásoktól tartózkodjék. Pakots József: Amikor itt szakmabeli kisiparosok súlyos jogsérelmet szenvednek, s amikor a miniszter úr nem törődik velük, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra s elnézi azt, mint a magyar iparvédelem legfőbb, exponált képviselője, hogy idegen tőke kapcsolódjék bele a budapesti autótaxi-közlekedésbe, hogy az monopóliumot kapjon s hogy innen több millió pengő menjen ki évente külföldre, a magyar pénz, szegény kisiparosok és a főváros fogyasztóközönségének rovására. (Hródy Ernő: Magyar hitbizomány Svájc részére!) Azt hiszem, hogy ez olyan kérdés, amely minden pártban egyformán a legnagyobb visszatetszést és felháborodást kell, hogy keltse. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Amikor mi mindig azon panaszkodunk,
