Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-228

*őÖ Az országgyűlés képviselőházának 228. ülése 1928 december 5-ëh, szerdán. arról, hogy mérlegjavítás címén a mérlegvizsgálatok alkuimával 20 és 30 pengőt szednek helyenként az egyes kiskereskedőktől l Hajlandó-e ízeket az anomáliákat megszüntetni \ Hajlandó e intézkedni aziránt, hogy amenynyiben a mérlegjavítás címén felvett összegek elsikkasztatnak, a kiskereskedő újabb fizetésre ne kényszeríttessék?» (Györki Imre: Halasztást kér!) Elnök : Fábián Béla képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház! A kereskedelemügyi miniszter uraz interpellációmban foglalt tényekre vonatkozóan tudomásom szerint elrendelte a vizsgálatot, és úgy tudom, hogy ez a vizsgálat még nem nyert befejezést. Legalábbis a kereskedelemügyi minisztérium illetékes államtitkára, aki a vizsgálatot folytatja, közölte velem, hogy ez a vizsgálat egyelőre, a mai interpellációs napig befejezést nem nyerhetett, csak bizonyos kőröstarcsai és kőrösladányi eseteket tudtak kivizsgálni. Minthogy ez a vizsgálat szerény kérésem szerint az egész országra nézve kell, hogy folyjon, és minthogy ez a vizsgálat a mai napig nincs befejezve, tisztelettel kérem a Ház engedélyét ahhoz, hogy a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el interpellációmat, amikorra már az ígéret szerint ez a vizsgálat befejezést fog nyerni. (Felkiáltások a jobboldalon: Megadjuk !) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni Fábián képviselő úr interpellációjának elhalasztásához, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az interpelláció elhalasztásához hozzájárult. Pakots József képviselő úr kíván kérelmet előterjeszteni. Pakots József : Igen t. Képviselőház ! Interpellációt jegyeztem be a karitativ hadikölcsönsegélyezés kérdésében. Tekintettel arra, hogy interpellációmnak oiyan részei vannak, amelyekre nézve a pénzügyminiszter úrnak közvetlen felvilágosításait kellene hallanom, és ebben a kérdésben a népjóléti miniszter úrral tárgyalván, azt a hírt nyertem, hogy a pénzügyminiszter úr legközelebbi alkalommal majd válaszolhat kérdéseimre, tiszteieltel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el interpellációmat (Helyeslés ) Elnök : Kérdem a t- Házat, méltóztatnak-e a most előterjesztett kérelemhez hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az interpelláció elhalasztásához hozzájárult. Következik Várnai Dániel képviselő úr interpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Petrovics György jegyző (olvassa): «Van-e tudomása a miniszter virnak arról, hogy a vasúti munkásság immár hat esztendő óta semmiféle bérjavításban nem részesült s ennek következtében helyzete mindinkább elviselhetetlenné válik 1 Tudomása van-e továbbá a miniszter úrnak arról, hogy az új akkordmunkaszabályok, melyeket a bérek megjavításának szándékával egy esztv'iidö\e) ezelőtt léptettek a vasúti munkahelyeken életbe, nem javították, hanem rontották a kereseti lehetőségeket ? Ha van tudomása minderről a miniszter úrnak, tisztelettel kérdezem, hajlandó-e intézkedni, hogy a vasúti munkásság, amelynek sem lakbérjárandósága, sem családi pótléka nincs, olyan muukabérjavítást kapjon végre, amely végzett munkája tiszte» ellenértékének tekinthető ? Van-e tudomása a miniszter úrnak az Államvasutak nyugbéres munkásainak nyomoráról? Tudja e, hogy az Államvasutak 30-35 évi munka után annyi nyugbért sem biztosít megrokkant munkásainak, mint amennyi a legminimálisabb életfenntartást biztosítaná ? IIa van erről tudomása a miniszter úrnak, hajlandó-e a nyugbéresek elviselhetetlen nyomorának enyhítése érdekében olyaténképpen intézkedni, hogy a nyugbérjárandóságokat följavítja és mennél hamarább kiutaltatja ? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Várnai Dániel: T. Képviselőház! Az az ügy, < amelyet a t. Képviselőház elé hoztam, kereken / 40.000 vasúti munkást érdekel közvetlenül; köz-j vetve pedig 120—130.000 lélek várja a miniszter/ úrnak a munkabér javítás ügyében teendő meg-f nyugtató és kielégítő válaszát. Ezt várom én is,] mert a vasút érdekein keresztül ható fontos orszá-i gos érdeknek tartom, hogy a vasúti munkásság' nyugtalansága és jogos elkeseredése végre le-| csillapíttassék. 1 T. Ház ! A miniszter úr ebben a kérdésben \ már többször olyasmit hangoztatott pártunk felé, \ hogy más pártokkal valami versenyfutást rende- \ zünk ebben az ügyben, mert mi is részt akarunk \ ebben venni, akarunk egy levélkét az esetleges babérkoszorúból. Ki kell tehát jelentenem, hogy nem akarok ebből az ügyből néoszerűséget tartalékolni a magam számára, s nem akarok pecsenyét sütni pártom számára sem. Szívesen átengedem ebben az ügyben az úgynevezett dicsőséget más pártoknak, sőt szivesen átengedem az úgynevezett dicsőséget a teljesen tehetetlenné vált és egészen csődbe jutott Voge-nek, csak óhajtanám már látni a munkabérjavítás ügyében a miniszter úrnak olyan mértékű intézkedését, hogy ez — amint tiszteletteJjes interpellációmban is kifejeztem magamat — tisztes ellenértéke legyen anuak a nehéz munkának, amelyet a vasúti munkásság véj>ez. Nem akarok apró részletekbe belemenni, hogy ecseteljem a vasúti munkásság igen szomorú helyzetét. Hiszen a miniszter úrnak — úgy tudom tudomása van erről minden kis részletéig, tudomása van azért is, inert pártunk részéről majdnem minden egyes költségvetési vita alkalmával tudtára adták ezt a nyomort. Az ősszel több küldött-ég is járt nála, amelyek előtt a miniszter úr bíztató Ígéretet is tett. De a t. Képviselőház tájékoztatására legyen szabad röviden utalnom arra ... (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Várnai Dániel : . .. hogy a vasúti munkásság hat év alatt mindössze egyszer kapott bérjavítást, egy 6%-os mértékű bér javítást. Hat esztendő alatt — hogy csak a lakbérre utaljak — a lakbérek 11-szer emelkedtek, és a/t mindannyian tudjuk, hogy hat esztendő alatt 6% on jóval túlmenőleg emelkedett a drágaság, s emelkedett az élettartás mértéke, A vasúti munkás háztartása óriási deficittel küzd, amelyet nem tud megszüntetni, és ez az óriási deficit idézi elő, hogy a vasúti munkás háztartásában is most már nem is naprólnap! a, nem is óráról-órára, hanem majdnem percről-percre megújulnak a legkeservesebb és a legkeserűbb kenyérgondok. i A vasúti munkásság keresetének mértékére] legyen szabad csak egy-két számot idéznem. 1 A mintegy 40.000-nyi vasúti munkás 25'2%-ának I. havi keresete 40—80 pengő közt mozog, 25%-a i havonként 80—120 pengőt keres, s csak 6'3%-a I keres 120—160 pengőt. Ennél nagyobb havi kereset 1 — körülbelül 280 pengőig, — elenyésző kis százalék, úgy, hogy bátran meg lehet állapítani a vasúti munkásság havi keresetének átlagát 140—150 pengőben, holott nagyon jól tudjuk, hogy a legminimálisabb élettartás ma már megkövetel ennél az összegnél legalább 100%-kai többet. Hozzátehetem