Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-228
354 Az országgyűlés képviselőházának 228. ülése Hrj8 december Jí-én, szerdán. sajtó számára külön jogot adnak, külön helyet jelölnek ki. Az 1848-as törvény megbecsülte a sajtót. Az 1848-as törvény egyenesen elrendelte, hogy a hírlapok tudósítói számára a karzaton külön hely adassék. Maradjunk ezeknél a 48-as hagyományoknál, a keresztfolyosók dolgát pedig bízuk egyrészt a keresztrejtvények megfejtőire, másrészt pedig a malterhordókra és hasonló iparosokra. Nekünk ilyen kérdésekkel nem való, nem illik foglalkoznunk. A sajtóval szemben pedig ne ellenszenvet és gyűlöletet, hanem barátságot és rokonszenvet mutassunk, mert Magyarországon a parlamentnek életbevágó fontosságú szüksége van a magyar sajtóra. Igen t. Képviselőház! A házszabályokat módosító javaslatnak még csak egy részéről szeretnék megemlékezni, amelyet igen illogikusnak és a 48-as törvény szellemével össze nem l'éiönek tartok. Ez vonatkozik a képviselőknek a ira a jogára, hogy ők a minisztereket megidézhetik. Az 1848-as törvény ebben a tekintetben intézkedik és a miniszterek megidézését lehetővé teszi azzal, hogy kimondja, hogy a miniszterek megidézésük esetén jelenjenek meg a Ház előtt. Ebben az új házszabályjavaslatban meg van nehezítve ez a kérdés. Azt mondja a javaslat erre vonatkozó része (olvassa): «A miniszterek az 1848:111. te. 29. §-a alapján a Ház kívánatára megjelenni s felvilágosításokat adni tartoznak. Az erre vonatkozó indítványt írásban s a 138. § (2.) bekezdésében foglalt esetet kivéve, csak valamilyen napirendre tűzött ügy tárgyalása során és azzal kapcsolatban lehet beadni. Az indítványnak tartalmaznia kell: a) azokat a kérdéseket, amelyekben a Ház felvilágosításokat kíván; b) az időpontot, amelyre a Ház az illető miniszter megjelenését kívánja, amely időpont nem tűzhető ki korábbra, mint az indítvány benyújtását követő napra. Az indítvány tárgyában a Ház nyomban, vita nélkül határoz». Ez a 143. § : nak (3.) bekezdése. Ez teljesen célt tévesztett javaslat. Mikor jön egy képviselő abba a helyzebe, hogy a miniszterek megidézését kívánja? Egy rendkívüli esemény alkalmával, amelynek tisztázása érdekében félre kell leni a Ház akkori napirendjét és azt kell elérni, hogy a miniszter rögtön választ adjon. Ha van egy tüntetés. (Friedrich István: Ha van egy Albrecht, ügy!) Nagyon helyesen méltóztatik rámutatni, ha van egy Albrecht-ügy, ÍPropper Sándor: Ha a szőke fiatalember nem fér a bőrébe! — Malasits Géza: A másik sem nagyon fér bele!) ha itt egy képviselőtársunk szóváteszi a királykérdési és a nemzeti kíváncsiság kielégítésére gyorsan kell felvilágosítást adni, akkor egy képviselő folyamodik a 48-as törvényben biztosított jogához és kérheti a miniszter megidézését. Micsoda formalizmus ez megint, hogy ezt írásban kell beadni. (Friedrich István: Iktatni! — Szilágyi Lajos: Kérdéseket kell szövegezni! — Hegymegi-Kiss Pál: Ellenkezik a 48-as törvénnyel! — Ügy van!) Azt mondja a javaslat, hogy az erre vonatkozó indítvány! írásban és csak valamely napirendre tűzött ügy tárgyalása során és azzal kapcsolatban lehet beadni. Éppen az a cél, hogy nem napirendre tűzött ügyben akarja egy képviselő idéztetni a minisztert. A vízszabályozási kérdés tárgyalása közben felmerülhet a királyikérdés, felmerülhetnek más kérdések, súlyos bűncselekmény derüli ki, amit szóvá kell tenni a parlamentben, meg kell tehát adni a nnnlol az 1848-as törvény értelmében, hogy a miniszterek felvilágosítást adjanak lehetőleg azonnal. Megkell adni a fizikai lehetőséget, hogyha nincs itt a miniszter, beidézi essék, hogy azonnal meg adja a fel világosítást. Ez a parlamentarizmus célja és nem az, hogy másnapra jöjjön, amikor egészen más alakulatot vett az ügy, amikor célját nem éri el. Hogy itt a megidézést másnapra halasszák, ennek semmiféle értelme, célja és magyarázata nincsen, a 48-as törvénnyel pedig határozottan ellenkezik. Röviden, egyszerűé.í az éleihez kell alkalmazkodni és élethez kell simulni. Ne legyen annyi formalizmus, annyi paragrafus, hanem eg.v kis levegőt kell ide engedni, a képviselők sza bad mozgását kell biztosítani. (Fábián Béla: Légmentes teret akarnak!) Ebből a szempontból kifogásolom azt is, hogy a Rubinek-féle javaslat szerint a plénum ban folyó részletes vitában már nem lehet módosítást tenni, hanem szintén formalizmussal az általános vita megkezdéséig be kell jelenteni. (Szilágyi Lajos: Ügy-e. mennyi hiba van benne?. Minél tovább foglalkozik az ember vele, annál jobban látja!) Az eszme és az ötlet nincs időhöz kötve. Itt lehetnek képviselők, akik nem viseltettek érdeklődéssel egy tárgy iránt és olyan helyzetbe jöhetnek, hogy felcsillan előttük egy gondolat; miért legyenek megakadályozva? (Fábián Béla: Ez nagyon ritkán történik!) Lehetséges; meg lehet engedni a képviselők számára a gondolat szabadságot. Ez ellenzéki felfogás, de én nem zárnám el semmiféle fórum elöl. (Szilágyi Lajos: A Rubinek-féle Indítvány elzárja! — llubinek István: Tévedés! Nem ismeri a képviselő úr!) Rendes előkészítés szerint először a bizottságokba men nek az ügyek, azután lesz a plénum előtt a részletes tárgyalás. Mindenféle módot meg kellene adni arra. hogyha valakinek van eszméje, ötlete, azt előadhassa. (Friedrich István: Véletlenül!) Akár véletlenül, akár szándékosan. (Derültség.) Még egy kérdés van: a nyilvánosság kérdése. A plenáris ülés nyilvános. A nyilvános ság ellenőrzése mellett és annak tüzében születhetnek meg ideák és gondolatok, amelyek talán máskülönben nem lát int na k napvilágot. Ennek a Háznak sohasem lehet célja, hogy bármilyen gondolatot elzárjon, bármilyen »sorompót felállítson; a parlamentarizmus lényege a vita, egymás meggyőzésének a lehetősége. Ezt leg alább elméletileg ne zárjuk ki, a gyakorlatban úgyis legtöbbször jámbor óhaj, dőre kívánság. amely nem valósulhat meg a jelenlegi pártszervezeti konstrukciók alapján. De mégis iehetsé ges s éppen ennél a javaslatnál van mintája annak, hogy lehetséges, mert itt szembenálló indítványok vannak, itt lehetséges a kiválasztás, a kapacitálás, itt formálják meg a képviselők a maguk nézetét. Még nincs eldöntve a kérdés. Látom, hogy az angolok ismét lel akarnak ülni a lóra és meg akarják védeni a maguk javaslatát. (Szilágyi Lajos: Az Örffy-féle indítvány szerint a bizottság is nyilvános. Ez a nagy előnye!) Ha Örffynél nyilvános, itt is lehet nyilvánossá tenni. (Fábián Béla: Mindegy, amíg nincs titkos választójog!) Itt lehetnek viták pro és contra. De nagyon helyesen mondja t. képviselőtársam: hiába beszélünk itt, hiába vitatkozunk, hiába mélyedünk el egy-egy jayaslalba ebben az országban, a magyar közéletben nem lesz rend addig, míg az alkotmány alapbaját nem gyógyítják meg, amíg nem lesz ebben az országban titkos szavazás, (Ügy van! Ugy van! "
