Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-228
'N. Ülése 1!)28 december 5-én, szerdán. 355 .1: országgyűlés képviselőházának 22 szélsőbaloldalon.) amíg minden ember ki nem fejtibeti ,i maga véleményét, szabadon, függetlenül, befolyás nélkül. Ezért én azt mondom, amit beszédem elején mondottam: nem vagyok a házszabályreform elvi ellensége. Mindenféle technikai obstrukciónak örök ellensége voltam, soha abban részt nem vettem. Én lehetőleg akkor szeretek beszélni, — nem tudom, sikerül-e mindig — amikor mondanivalóm van: nem szeretem a Ház idejét feleslegesen igénybe venni. A Képviselőházat nagyon magas szemmértékkel mérem; én itt vitatkozni, meggyőzni óhajtok. Nem célom az időfecsérlés, időpocsékolás, nem célom a lényegről a mellékvágányra való elterelés, hanem célom az ország közérdekének becsületes szolga Iá sa, akármilyen padon ülök is. (Br. Podmaniczky Endre: Nagyon helyes!) Ez az én célom ós a magam részéről azt szeretném, hogy ebben a Képviselőházban necsak a bajokat, necsak a hiányokat lássuk, ne fájjanak nekünk örökké a sebek, ne szóljon belőlünk a kishitű hang, mert ennek az országnak élnie kell, ennek az országnak fel kell támadnia, tehát mindnyájunknak nem a lemondást, nem a kishitűsége!, hanem az ország feltámadásában vetett hitet kell ápolnunk. Ennek tudatában nem fogadom el a javaslatot. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi, ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt tíz órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a házszabályreviziós bizottság jelentésének folytatólagos tárgya húsa. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Ifjen!) Ha igen ilyen értelemben mondom ki a határozatot, Most pedig áttérünk az interpellációkra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Pa kot s József képviselő úr első interpellációjának szövegét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa): «Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy ;i főváros 1928. évi április 18-iki közgyűlésének határozatát, amely az lí)28. év folyamán tervezett Iskolaépítkezésekkel kapcsolatos tervpályázatok költségeire előirányzott 1.650.000 pengő átalányösszeg terhére 32.000 pengőt engedélyezett négy iskolaépítkezés tervpályázati dijaira, a belügyminisztérium még mindig nem hagyta jóvá? 2. Hajlandó-e a miniszter úr felvilágosítást adni arról, hogy milyen okok hátráltatják a főváros iskolaügye szempontjából rendkívül fontos határozat jóváhagyását? Pakots József országgyűlési képviselő s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Pakots József: Igen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Akik a főváros helyzetét ügyelik, tudomás! szerezhettek arról, hogy egyik legfontosabb, legégetőbb problémája a fővárosi kormányzatnak az, hogy a maga iskolaügyét hogyan tudja rendezni. Valamikor Budapest iskoláinak pedagógia] rendszere, de egész Is* kolaszellenie mintája volt a közoktatásügynek és a külföldről idejött idegen szakértők csodákat beszéltek arról, hogy Budapest iskolái mennyire modernek, mennyire a mai nevelés szellemét tükrözik vissza. Ezek az állapotok, sajnos, mint minden ebben az országban«'a háborű és az utána bekövetkező események folytán nagyon leromlottak, Most nagy rekonstrukciós munka folyik Budapest közoktatásügyének terén, amelynek első és reális formája volna az. hogy minél több új iskola létesüljön, mert hiszen az iskolák részben leromlottak, részben kilakoltattak, illetőleg más célokra foglaltattak le ós most folyik az eljárás a helyiségek kiürítésére. Az is köztudomású, hogy rozoga állapotban vannak az iskolaépületek és rendkívül sok kívánnivaló van ezen a téren. A főváros közoktatásügyi bizottsága és közoktatásügyi tanácsnoka, de maga. a közgyűlés is több ízben foglalkozott már ezekkel a súlyos problémákkal és a mai fővárosi budget keretei között igyekezett legalább megközelítőleg segíteni a bajokon. A segítés első kísérlete volt az, hogy a legjobban jelentkező bajok orvoslására négy új iskola építését határozta el a közgyűlés. A tanács előterjesztésére a közgyűlés az iskolák építésére megszavazott 1,655.000 pengő átalányösszeget, mire a négy iskola építésére tervpályázatot írtak ki. A határozat jóváhagyása érdekében a főváros átírt az igen t. belügyi kormányzathoz. A közgyűlés az üggyel 1928. április 18-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésen foglalkozott, amikor is a hiteles jegyzőkönyv szerint a következő elhatározás történt (olvassa): «A közgyűlés a közoktatási és a pénzügyi bizottsámiak a tanács által pártolt javaslatára az 1928. év Tolva mán tervezett Iskolaépítkezésekkel kapcsolatos tervpályázatok költségeire, nevezetesen az I., Lenke utón tervezeit iskolaépítkezés tervpályázati dijaira 13.000 pengőt, a X., Ceglédi úti Iskolaépítkezés tervpályázati díjaira 10.000 pengőt és a IIL, Római fürdői iskolaépítkezés tervpályázati díjaira 9000 pengőt, összesen tehát 32.000, azaz harminckettő ezer pengőt engedélyezett az 1928. évi költség vetés V. csoport, (Közoktatás) II. fejezet (elemi népiskolák) a rendkívüli előirányzatnál «új elemi iskolák építése és első felszerelése» alatt előirányzott 1,650.000 átalányösszeg terhére. azzal, hogy az engedélyezett összeget az 1928. évi költségvetés ugyanazon fejezetében a rend kívüli előirányzatnál ugyanazon cím alatt kell elszámolni. A közgyűlés ezt a határozatát jóváhagyás végett a ni. kir. belügyminiszterhez terjeszti fel». Ez a felterjesztés a közgyűlés határozatából kifolyóan felkerült a mélyen t. miniszter úrhoz és a miniszter úr 80.664/1928. belügyminiszteri szám alatt 192H. május 26-án válasziratában a következőket mondja (olvassa): «1928. április 28-iki közgyűlési határozatot tárgyalás alá vettem. Az eredményről annakidején értesíteni fogom». A miniszter úr ezt küldötte a főváros ta na csanak. T. Képviselőház! Azóta már hosszú hóna pok teltek el. Nyilvánvaló, hogy a belügyi kormánynak tudomásul^ kell bírnia arról, hogy ez a kérdés, az iskolaépítési probléma mennyire sürgős. Csodálatosnak tartjuk, hogy ez az ügy aktaszerűleg még mindig nem jutott el a belügyminisztériumban odáig, — nem tárgyaltatott le, bár már tárgyalás alá vétetett — hogy a főváros megkapta volna a jóváhagyási a belügyminiszter ártól. Engedje meg n I. miniszter ár. hogy felhívjam szíves figyelmét arra, hogy mi, a főváros bizottsági tagjai, már régen nehezményezzük azt az állandó beavatkozást, amelyet a t. kormány a főváros önkormányzati ügyeiben tanúsít bizonyos kérdésekben, amelyekben valósággal mindig olybá tünteti fel a főváros egész adminisztrálását, vezetését és önkormányzatát, mintha ott súlyos mulasztások történnének,
