Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-228
352 Az országgyűlés képviselőházának 228. ülése 1928 december 5-én, szerdán, ment át a bizottságok retortáján, akkor a szükség- kényszeríti erre, mert nem Ismerj ;iz Anyagot, nem olvad fel előtte az egész anyag, nem ismeri a teljes tényállást, természetes tehát, hogy akkor objektív, szakszerű vita helyett főleg politikai szólamokkal vezeti be az általános vitáit Nem érik el tehát azt a eélt, amelyet el akarnak érni. (Úgy van! a baloldalon.) Ebből a szempontból feltétlenül a magyar megoldás mellett vagyok. De viszont ha akármilyen szempontból az a nizus, hogy most már a helyzet súlypontja, a vita szakszerűsége és lényege az általános tárgyalásról a bizottságokba tétessék át, akkor a bizottságokban a teljes kötetlenséget kell megadni. Ha a bizottságban megzabolázom, megreformálom ezt a kötetlenséget, ha ott nem adok módot a képviselőknek indítványaik kifejtésére, akkor nem tudom, mi célja van annak, hogy a javaslatok általános vita helyett a bizottságban tárgyaltassanak. Ha az a cél, hogy a bizottságokban szakszerű vi la legyen, akkor annak természetes következménye és folyománya, hogy a bizottságokban mind általánosságban, mind részleteiben mindenki megfelelő mértékben és megfelelő módon hozzászólhasson a tárgyhoz. Rubinek igen t. képviselőtársain indítványa, a részletes vita szempontjából a jelenlegi házszabályok 212. §-ára utal. A következőket mondja (olvassa): «A vita indokolatlan elhúzásának megakadályozása céljából szükségednek tartjuk a most érvényben lévő házszabályok 212. §-ban megállapított vitazárási lehetőségnek és a beszédidő korlátozásának a bizottsági tárgyalásokra való kiterjesztését.) Alit mond a házszabályok 212. §-a? A következőket mondja (olvassa): «A részletes tárgyalás során 1"> percnél tovább egy felszólalás sem tarthat. A részletes tárgyalás során a vita bezárása indítványozható, ha a tárgyalás alatt álló ügyhöz a minisztereken és a bizottsági előadón kívül legalább négy szónok hozzászólt.» Ez a teljes klotűr. Mit jelent az, hogy négy szónok hozzászól? Ha az angol rendszerből hozzáveszem azt, hogy felváltva kell a szónokokat a bizottságban is felszólítani, akkor kiderül, hogy két ellenzéki szónoknak a bizottságban való felszólalása után a részletes tárgyalás bezárható. Engedelmet kérek, igen t. Képviselőház, ha ez bekövetkezik, akkor teljesen vége a parlamentarizmusnak, akkor ne méltóztassék azt mondani, hogy áttettük a tárgyalás súlypontját a részletes tárgyalásra, mert akkor ez a részletes tárgyalás két ellenzéki szónoknak 15 percnyi, vagy — ha az angol rendszerhez igazodunk — 10 percnyi felszólalása után bezárható. Ezt akarják, mélyen t. Képviselőház 1 ? Engedelmet kérek, csak méltóztassék elképzelni, milyen fontos anyag van jelenleg bizottsági tárgyalás előtt. Ezt Rubinek igen t. képviselőtársam figyelmeibe ajánlom, mert az ő javaslatában egészséges mag van, és én látom nagy érdeklődését és érzékét az alkotmányos eljárás iránt. Felhívom az ő figyelmét arra, hogy jelenleg például előkészítés alatt áll a polgári törvénykönyvtervezete, amely tudósoknak évtizedes munkája. Ez odakerül majd az igazságügyi bizottságba, s ott megkezdődik a vita. Ez szakkérdés s így nem ellenzék és kormánypárt szerint fognak kialakulni a vélemények, hanem a szakértelem és szakképzettség alapján. Mondjuk egy szakértő kormánypárti képviselő, egy kiváló jogász fel akar szólalni. Ha két ellenzéki és két kormánypárti képviselő tízperces beszéddel felszólalt már, akkor következhetik a vita , bezárása. Bezárják a vitát, s így ez a polgári i törvénykönyvtervezet, amely speciális tárgy, I olyan tárgy, olyan probléma, amely éppen részletes tárgyalásra alkalmas, elvonatik a tárgyai lás elől. Ilyen módon meghiúsítják a részletes tárgyalás igazi tartalmát és igazi célját, mert éppen azt zárják ki a bizottságból, amit célozni akarnak: a szakszerűséget, az objektivitást. Az angol rendszer szintén a szakszerűséget kerüli meg, mert — mint már említettem — az általános vitában kényszerít bennünket politikai szólamokra. Hiszen valamennyien az életben élünk, emberek vagyunk. Ha egy javaslatot átfutunk, annak a javaslatnak még csak alapelveivel sem jövünk tisztába, még kevésbbé a részleteivel. Ennek a jelenlegi házszabályreviziónak tárgyalása bizonyítja legjobban, hogy még most is vannak olyan vitás pontok, amelyeket tisztázni és mérlegelni kell s én a magam részéről örülök ennek a vitának, mert a vita a parlament igazi célja. Hogy lehetőleg meggyőzük egymást, kapacitáljuk egymást érvekkel: ez a vitának jelentősége és a mi hivatásunk. Éppen ennél az esetnél látok erre lehetőséget a két szembenálló javaslat folytán. (Szilágyi Lajos: Mind a kettőnél megvan a vita bezárása és a beszédidő korlátozása!) Szilágyi Lajos igen t. barátom álláspontjával egyezően én is azt mondom, hogy nincs szükség erre a házszabályrevizióra, de ezen belül van egy vitat kozási alkalom és vitatkozási lehetőség és engedjék meg, hogy Szilágyi igen t. barátommal szemben megvédjem az előadó urat, Örffy Imrét, aki rendkívül nagy munkát teljesíteti. Látom azt a munkát, amelyet végzett. Ö, mint pártfegyelem alatt álló férfiú a többgéflf akaratát képviselte, de mi. akik vele együtl voltunk a bizottságban, ismerjük az ő álláspontját. Nagyon helyes és úgy van rendben, hogy aki egy párthoz tartozik, a párt fegyelmének aláveti magát, mert ha nem veti magát alá. otthagyhatja a pártot. (Tomcsányi Vilmos Pál: Nem a párt, hanem a bizottsá« határozatának!) A bizottság határozatának aláveti magát. Ez a helyes; nem is lehel máskait. Ez a parlamentáris és ez az alkotmányos. De azéri a mélyen t. előadó úr nem érdemel meg tőlünk semmiféle gúnyl vagy gáncsot. Ellenkezőleg, ö óriási emberi munkát teljesített. Az lehet helyes, lehet helytelen, amelyre megmondtam a magam kritikáját, de emberileg és a szolidaritás szempontjából, a munka tiszteletéből kifolyólag nem tagadhatom meg tőle az elismerést és nem vagyok hajlandó őt e/ért elgáncsolni. (Élénk helyeslés jobb/elöl. — Farkas Elemér: Nagyon korrekt álláspont! — Br. Porlmaniezky Endre: Ez férfias beszéd!) Nem lehet, hogy aki annyit dolgozott és éjtnapot egybevetett, annak a végén gáncsban legyein része. Engem ellenzékiségem sem gátol meg abban, hogy a becsületes munkával szemben tárgyilagosan minden körülmények között elismerésemet fejezzem ki. (Propper Sándor: Ezt az időt hasznosabb munkára fordíthatta volna! Hasznosabb munkát végezhetett volna!) Bz más kérdés. Hibája a magyar javaslatnak az is, — és ezt is nagyon ajánlom Rubinek István t. képviselőtársam figyelmébe — hogy nem engedi meg a bizottságban az általános vitát. Az általános vita Igenis szükséges* az általános vita hívja fel a figyelmet a hiányokra, a fontos tendőkre. Ha egy általános vitában az ember i keresztülfut egy javaslaton, ha fel van híva az érdeklődés figyelme esetleg már a szaki érdekeltségekről is, akkor rá tud mutatni
