Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-224

Àz országgyűlés képviselőházának 224 t. Képviselőháznak, hogy Rassay Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Miután szólni senki sem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, mely szerint az imént tárgyalt ügyből kifolyólag Rassay Károly képviselő úr mentelmi joga felfüggesztessék elfogadni, igen vagy nem. (Igen /) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így Rassay képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság jelentése párviadal vétségével gyanúsított Rassay Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T- Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2370/1928. f. ü. szám alatt Rassay Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. ítélőtábla 13.

1. 1359/11—1926. számú megkeresése szerint a budapesti kir. büntetőtörvényszék a Tóth Dezső budapesti és Hegedűs György nagykanizsai lakossal vívott párbaj miatt a Btk. 298. §-a alapján B. XIV. 7782/1021. szám alatt 7 (hét) napi államfogházra ítélte, ez ellen a kir. ítélőtáblához fellebbezéssel élt, aminek az elbírálása válott szükségessé. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a megkeresés és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn. javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rassay Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Minthogy szólni senki sem kíván, a vitát és tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azon javaslatát, mely szerint az imént tárgyalt ügyből kifolyólag Rassay Károly képviselő úr mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Rassay Károly képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtókihágással gyanúsított Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szóKálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3.069/1928. f. ü. szám alatt Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróságB. IV- 25.611/5—1927- számú megkeresése szerint a bíróság ellene eljárást indított, mivel mint a «Pesti Újság» időszaki lap kiadója a St. 16. §-a rendelkezésének megfelelően a törvényhatóság első tisztviselőjénél elmulasztotta bejelenteni, hogy a lap a Wodianer F. és Fiai r.-t. nyomdájában kerül sajtó alá. A bizottság a gyanúsított képviselő meghallgatása után megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett kihágás és nevezett képviselő személye között kétséges, mert gyanúsított képviselő megbízta a kiadóhivatal egyik tisztviselőjét a bejelentéssel, aki azonban ezen kötelezettségének elkésetten tett eleget, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök : Miután szólni senki sem kíván, a vitát és tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azon javaslatát, amely szerint az imént tárgyalt ügyből kifolyólag Meskó Zoltán képviselő úr menülése 1928 november 23-án, pénteken. 259 telmi joga ne függesztessék fel, elfogadni, igen, vagy nem 1 (Igen !) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Áz előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 3.807/1928. f. ü. szám alatt Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. VII. 6.992/1928. számú megkeresése szerint a Stiel Jakabné budapesti lakos bűnügyében az 1928 március 31-ére kitűzött határnapra szabályszerű megidézésre tanuként nem jelent meg, miért is vele szemben az igazolatlan elmaradás miatt a törvényes következmények alkalmazása válott szükségessé. A bizottság nevezett képviselő meghallgatása után megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a megkeresés és a képviselő személye között kétséges, mert minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a vonatkozó idézést nem vette át, az soha kezébe nem került, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök : Minthogy szólni senki sem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azon javaslatát, mely szerint az imént tárgyalt ügyből kifolyólag Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi joga ne függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem"? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát, elfogadja és Meskó Zoltán képviselő úr mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével terhelt Vanczák János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó : A budapesti kir. főügyészség 1347/f. ü. 1927. szám alatt a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XI. 9.510/2.1925. számú megkeresésére Vanczák János képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte azért, mert a «Népszava» című politikai napilap 1925. február hó 24-én kiadott 44. számában «A törvényszék ítélete szerint a katonai törvényszók ártatlanul ítélt halálra egy magántisztviselőt» felirat alatt közzétett cikk tartalma az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző és 3. §-nak 1. és 2. pontja szerint minősülő sajtó útján elkövett rágalmazás vétségének jelenségeit tünteti fel. A budapesti honvédtörvényszék kérelmére s a m. kir. honvédelmi miniszter úr felhatalmazására az eljárás folyamatba tétetvén megállapíttatott, hogy a fentebb hivatkozott közlemény a következőket tartalmazza: «Az alábbiakban klasszikus példáját adjuk annak a súlyos és jóvátehetetlen következményekkel járó bírói gyakorlatnak, mely az utóbbi években elégségesnek tartotta néhány rosszindulatú kurzusember vádaskodását arra, hogy emberek és életük felett sulyos ítéleteket hozzon. Ebben az esetben is nagy a valószínűsége annak, hogy egy embert ártatlanul végeztek ki éppen egy súlyosan kompromittált és nem kifogástalan múltú konjunktúraember vádaskodása alapján.» Mivel a szóbanlevő cikk e kitételei és egyéb részei is a sajtó útján elkövetett rágalmazás jelenségeit látszanak feltüntetni, mert a névte-