Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-216

10 Az országgyűlés képviselőházának 216. ülése 1928 november 9-én, pénteken. eredményében a. kisebb százalékos adókulcs mellett nagyobb adót kell fizetniök a terhek alatt máris roskadozó polgároknak, mint eddig fizettek. (Forster Elek: Jövedelem nincs, de jövedelmi adót kell fizetni!) Ha most — erre is rá fogok térni — a városoknál noha a 18%-ról 16%-ra szállítják le az adókulcsot, de az adóalapnál hasonló esetek következnek be és hasonló módszer szerint fogják a kivetéseket eszközölni, akkor megint — amint bizonyítani is fogom r

— nem lesz leszállítás, sőt esetleg újabb adóemeléssel állunk szemben. Miért kell akkor örömmel fogadnom ezt a javaslatot minden nagyrabecsülésem és tiszteletem ellenére is, amellyel a t. pénzügyminiszter úr iránt viseltetem? Méltóztassék csak figyelembe venni, hogyha a 1. pénzügyminiszter úr leszállítja is az adókulcsot 1929-ben a városokra nézve — mert városokról beszélek — 18%-ról 16%-ra, a házbérjövedelem. illetőleg a házihaszonérték azért emelkedni fog, mert a bérösszegek is emelkedtek, mondjuk, minimálisan 15%-kal. Ez tagadhatatlan s akkor világos, hogy kisebb kulcs alkalmazása mellett is a nagyol)b házbérjövedelem után több adót fog fizetni egy-egy háztulajdonos, mint amennyit eddig fizetett. Nem a kulcsot kell tehát leszállítani, hanem az alapot kell stabilizálni . Arról is lehetne beszélni, t. Képviselőház, hogy maradjon inkább 18% az adókulcs — s itt van a javas'atnak minden jóravalósága mellett is értéktelenségi látszata — de a haszonértek, illetőleg a házbérjövedelem szerint megállapított alap ne emelkedjék. Hozok egy példát- Például valakinél a házhaszonérték 1928-ban 800 pengő volt. Ezután fizetett a városban állami adóban 18% ot, azaz 144 pengőt. Ehhez jöttek azuán a többi járulékok. 1929-ben. ha az alap csak 15%-kal emelkedik is — a 800 pengőhöz méltóztassék hozzáadni ennek az összegnek 15%-át — 920 pengőt kapunk. 920 pengőnek 16%-a — a leszállított adókulcs szerint — 147 pengő 20 fillér, tehát a 144 pengőnél 3 pengő 20 fillérrel több. Azért hoztam fel ilyen példát, hogy az egyenlegnél ne legyen nagy eltérés, de lehetne kirívóbb példákat is felhozni.'Tény azonban, hogy ott, ahol 1928-ban 800 pengő volt a házhaszonérfék és 18%-os a kulcs, ott, ha csak lf)%-kal emeljük is a haszonértéket, ami alapját teszi a kivetésnek, a 16%-os kulcs mellett is az adó voltaképpen nőni fog. Ez az igazság, illetve igazságtalanság, vagyis nem mondhatunk mást. mint azt, hogy ez az egész javaslat minden jóhiszemű szándéka mellett is voltaképpen csak szemfényvesztés. Ezekután mi lesz azzal a közmondással, azzal a szállóigével, amely mindnyájunk szívében és lelkében kell hogy otthont találjon s amelyre hivatkoztam : az én házam az én váram, — ezt méltóztassék megállapítani! Mi lesz «az én házam, az én váram»ból I Az én házam az én nyomorúságom ! Nem lehet csodálni tehát, ha felzúdulás, tiltakozás jár azoknak az adójavaslatoknak és adómérséklési Ígéreteknek nyomában is, amelyek a kormány részéről történnek. Hiszen valóságos tatárjárás volt évekig az adózó közönséggel szemb n igen sok viszonylatban, akár a mezőgazdákat, akár az iparosokat, akár a kereskedőket tekinteni is. (Fábián Béla : Még tegnap is volt nálam egy ember, akinek megint a kereskedelmi mérlegét foglalták le ! He kell csuknia a boltját !) ígérte az orvoslást a t. miniszter úr elődje nagyon sokszor, azonban elment. Jött a t. pénzügyminiszter úr, Wekerle Sándor. Tudott ezekről, amiket itt elmondottam, vagy a t. pénzügyminiszter úr minden jóravaló szándéka mellett is kénytelen alkalmazkodni ahhoz, hogy ez az egész törvényjavaslat nem más, mint a Bethlen-kormány életében oly sokszor bevált mézesmadzag politikai jelentkezése % Legfeljebb 2%-kal lesz több a méz, de a madzag megmarad az adózók nyaka körül. Az bizonyos, hogy a látható kéz szerepét ezeknél az adóztatási műveleteknél a pénzügyigazgatósáirok töltik be, az egész vidéken. Ezt tagadni nem lehet A láthatatlan kéz felülről igazgatja a dolgokat. A láthatatlan kéz az előbb a teremből távozott Szabóky Alajos és Vargha Imre államtitkár uraknál van. Ök képviselték eddig Bud János t. volt pénzügyminiszter úr mögött és mellett a srófos észt (Derültség.) Ez a javaslat is ennek a srófos észnek a munkája. Azt kérdem tehát a mostani pénzügyminiszter úrtól : hajlandó-e arra, hogy saját eszével, saját belátásával és meggyőződésével gondolkozzék ? Hagyja meg az észt Szabóky és Vargha államtitkár uraknál a saját fejükben, a saját szolgálatukban, ő pedig gondolkozzék a maga fejével, s a srófot egyszersmindenkorra kapcsolja ki az adózókkal való bánásmódból. (Ügy van, a baloldalon.) íme láthatja a t. pénzügyminiszter úr, hogy a felhozott példák után nem csoda, ha igen sok vidéki kis háztulajdonos, akinek a házadón kívül az életnek még sok sok terhét is viselnie kell, úgy gondolkozik, hogy inkább elszalad a házától, ha már a ház nem szalad el őtőle, mert annak nincsen lába. kivéve azt a/ esetet, amikor a nyomasztó terhek miatt kényszereladásra bocsátja házát, vagy pedig a nagy tartozások bírósági eljárást és árverést vonnak maguk után. Ami most már ebbe kapcsolódólag a tanyai, külterületi házaknak, kis lakóhelyeknek adóztatását illeti, erre vonatkozólag magamévá teszem az egységespárt részéről tegnap felszólalt Tóth Pál képviselőtársam fejtegetéseit és a Wolff Károly képviselőtársam által elmondottakat, s én is a teljes adótörlés álláspontján vagyok. Nagyon kétértelmű és nagyon jobbra-balra forgatható a keresztülvitelnél ez a törvényjavaslat; és ennek indokolása is sok búvhelyet, illetőleg kibúvó ajtót hagy meg arra nézve, hogy a külterületi, tanyai lakosokat méltatlanul, érdemetlenű! adóztassák meg akkor is, amikor erre nem lenne szükség. Mert azt mondja a javaslat, hogy tekintetbe kell venni azt, hogy mikor használja az a mezőgazda külterületi kis házikóját, tanyai lakását állandóan és mikor nem használja; mikor szükséges, hogy künn tartózkodjék a mezőgazdasági munkának folytatása, vagy ellenőrzése végett és mikor megy ki úgy, hogy az csak szórakozásszámba megy. Engedelmet kérek, nem helyes ez a diusztigválni akarás és megkülönböztetés, hiszen voltaképpen ma kisgazdauralom (!) lenne Magyarországon és ennek earyik exponensével Csontos Imre képviselőtársammal a Kisbitokos-Szövetség törekvéseit illetőleg évtizedekkel ezelőtt is egyetértettem a föld népének védelmében és ebben most is egyetértek, de egyetértek többi kisgazda képviselőtársammal is, pl. Csizmadia András orosházai képviselőtársammal, akinek választókerülete ma is határos az én választókerületemmel. De éppen ebből kifolyólag kérdezem a túloldalon ülő kisgazda képviselőtársaimtól : lehet-e a törvényjavaslat paragrafusaiban és határvonalaiban megállapítani azt, hogy az a mezőgazda, akinek bent a községben, vagy pedig mezőgazdasági városban, mint amilyen Hódmezővásárhely is, háza van, amikor kint tartózkodik a tanyáján, milyen minőségben teszi ezt, vájjon az a tartózkodás a mezőgazdaság nyugodt folytathatása, vagy ellenőrzése szempontjából szükséges-e, vagy sem, vagy pedig nyaralás, magyarán mondva fényűzésszámba megy-e az ő kintléte ? És szabad-e a kisgazdauralom idején — ha csakugyan az van —