Képviselőházi napló, 1927. XVI. kötet • 1928. november 9. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-219
Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése Î928 tiovember tő-én, csütörtökön. 103 van, de ma csak 8—10.000 lakosa van. Ez a lakossás: sem tud boldogulni úgy, mint ahogy boldogult akkor, amikor még a hajózás Tolna alatt irányíttatott. Egy, szerintem Tolnára vonatkozólag szerencsétlen Bach-korszakbeli kormányintézkedés következménye az, hogy Bogyiszlónál egyenes irányban megnyitották a Duna medrét. Amint tudom, ez egy szintén elfajulás alatt levő nagy Dunaág. Természetesen, ma már nem ringatom magamat abban a kedvező felfogásban, hogy itt Tolna alatt hajózhatóvá tehetjük a Dunát, bár ennek a gazdaságilag meglehetősen magyar nívón álló vidéknek óriási előnyt jelentene, ha azt meg lehetne nyitni a forgalom számára. Miután azonban belátható időn belül ez meg nem történhetik, természetesen a községnek azt a szükségletét kell kielégíteni, amelynek elhanyagolása a lakosság egészségére határozott veszedelmet jelent. Ha a nemzet elsorvadásáról beszdüuk, ha a nemzet természetes szaporulata azt lehet mondani, évrőlévre csökken— (Meskó Zoltán: Szomorú!), ha ez a szomorú valóság, akkor elsősorban a higiénikus szempontokat kell figyelembe vennünk. Tudom, amint közbeszólásomban is bátor voltam megjegyezni, — hogy minden érdekelt a saját érdekét kívánná elsősorhan kielégíttetni, (Ügy van! a jobboldalon. - Meskó Zoltán : Természetes! Minden szentnek magafelé hajlik a keze!) és tudom, hogy ez szinte lehetetlen, azonban abban a felfogásban élek, hogy na közegészségügyi érdek kielégítéséről van szó, elsősorban ezeknek javítására kell törekednünk. Az a hajózhatóvá tétel várhat, ellenben a közegészségügyi érdekek kielégítése elsőiangú szükséglet. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez volt az, amit a holt Dunaágra vonatkozólag megjegyezni kívántam. A másik megjegyzésem a Sióra vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Mint tudjuk, a Sió az én vármegyémet, Tolna vármegyét egész hosszában átszeli. Nem mondhatni, hogy Tolna vármegyének közlekedési viszonyai elsőrendüek volnának. (Ügy van! a jobboldalon.) Szerencsétlen vasúti politika következtében a fővonal Tolna vármegye felső szélét érinti, a többi vonal pedig csak vicinális. Amikor, — mondhatom — Tolna mind közgazdasági, mind kulturális tekintetben az ország legnívósabb vármegyéinek egyike, (Ügy van! a jobboldalon.) akkor mindenesetre fontos dolog volna, hogy a forgalmi viszonyokat bizonyos tekintetben megjavítsuk. Egy ilyen megjavítás volna a Sió hajózhatóvá tétele. Azt is tudom, hogy erre a kormánynak ezidőszerint nincs megfelelő pénze. Arra ellenben kell pénzének lennie, — hiszen a törvényjavaslat szerint vau is, — hogy t. i. a Sió befogadóképessége oly méretűvé tétessék, hogy azok a lehetetlen állapotok, amelyek néhány évvel ezelőtt bekövetkeztek, hogy ezer és ezer holdat öntött el a Sió, mert ráuk eresztették a Balaton vizét, ne következhessenek be. Nem tudom mi van a Balatonnal. Ügy látszik szeszélyes magyar tenger ez, mert egyszer nagyon sok a víz benne, máskor pedig alig van benne víz. És mert — úgylátszik — többször van benne kevés víz, mint magas állású \íz,(Ügy van! a jobboldalon.) a Balaton partján a villákat a tulajdonképpeni tómederbe építették bele, aminek következménye azután az volt, — ami megállapítható és konstatálható - hogy amikor azután a Balaton megint megduzzadt, — nesze neked Sió — megnyitották a zsilipeket és Tolna vármegyének egy tekintélyes siómenti részét elöntötte az árvíz. (Úgy van! a jobboldalon.) Ez ellen akarnám megvédeni vármegyémnek a Sió mentén fekvő területeit. £]nnélfogva arra kérném a földmívelésügyi miniszter urat, hogy ne méltóztassék olyan incidentaliter, olyan ötletszerűen — hogy itt is végeznek egy kis tatarozást, ;unott is egy kis mélyítést — foglalkozni a dologgal, hanem egyszerre folyó az egész Sióra kiterjedő kotrási munkálatokkal méltóztassék ennek az állapotnak újra való bekövetkezését megakadályozni. Egyébként őszinte örömmel üdvözlöm az előttünk fekvő törvényjavaslatot és csak gratulálhatok a földmívelésügyi miniszter úrnak, hogy ezzel a törvényjavaslattal előállt (Éljenzés és taps a jobboldalon.) és kívánom, hogy megérje második tervezetének benyújtását is. A magam részéről a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik t Szabó Zoltán jegyző: Meskó Zoltón! Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Mint ennek a Háznak egyik régi tigja (Éljenzés ) kötelességemnek tartom, hogy a parlamenti illemnek eleget tegyek és magam is kövessem az előttem szólott t. képviselőtársam jó példáját és egy kicsit én is hazabeszéljek. Mélyen t. Ház! Baja város közönségének egy jogos panaszát kívánom szóvátenni. Sajnálom, hogy itt az ország nagy nyilvánossága előtt kell ezt szóvátennem, azonban hosszú évek óta nem kaptunk orvoslást és így az igen t. füldmívelésügyi miniszter urat kérem panaszom meghallgatására és orvoslására. Baja törvényhatósági város alatt folyik, — azaz folynék, ha engednék — a Sugovica, újabban Kamarás-Duna, amely a Dunának egyik mellékágát képezi. Ebbe a Sugovicába, Kamarás-Dunába folyik, azaz folynék, ha a szerbek engednék, a Ferenc-csatorna. Mindkét Dunaág és a Ferenc csatorna is teljesen el van iszaposodva, nyáron át teljesen kiszárad, más víz nincs benne, mint a Baja város csatornájából oda beömlő szennyvizek, amely a város közegészségét állandóan veszélyeztetik. Ha valaki Baja városát és annak környékét megnézi, nem kívánkozik idegen fürdőhelyekre, mert ezt a várost a jó Isten is fürdővárosnak predesztinálta. Közvetlenül a város alatt folyik ez a Sugovica. Régente a gőzhajók közvetlenül a város alatt kötöttek ki. Baja rendkívül nagy gabouakereskedelmi város volt, ahol más ipar mellett különösen az ácsipar volt erősen kifejlődve. Sok volt a malom, sok volt a hajó. Ujabban, az utóbbi években — és különösen a legutóbbi években — ez az állapot teljesen megszűnt, talán azért, mert a Sugovica torkolata eliszaposodott, ami talán azért történt olyan alaposan, mert a Duna-szabályozás következtében a Duna vize direkt neki folyik ennek. Így vagyok legalább értesülve. (Szabó Sándor közbeszól.) Nagyon örülök, hogy az ország egyik legkiválóbb szakértője Szabó Sándor képviselőtársam más véleményen van. ü mindenesetre segíteni fog ezeken a bajokon. Annál is inkább várom ezt tőle, mert tudom, — hiszen volt szerencsém vele ott lenn már többször találkozni, — hogy alaposan ismeri az egész kérdést. Röviden csak arra akarok rámutatni, hogy ez a város, amely fürdővárossá lenne predesztinálva, nemcsak hogy nincs abban a helyzetben, hogy idegeneket hívhasson oda, hanem még a helybeliek sem fürödhetnek nyáron át mert — amint mondottam — ez a Sugovica-ág és magának a kanálisnak nagyrésze ki van száradva. A város úgyszólván egész nyáron át attól fél, hogy ha ebből a bacillustenyészdéből — mert másnak nem lehet azokat a félig kiszáradt, eliszaposodott, posványos medreket nevezni — valami nagyszabású járvány terjedne el, akkor az egész város lakossága és az egész környék ki van téve a legnagyobb veszélynek. 15*
