Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-201

Az országgyűlés képviseíSházánah 2 A bizottságok nevében tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék az indítványokhoz hozzá­járulni. (Helyeslés jobb felől) Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a most előterjesztett indítványokhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó ur által előterjesztett indítványokat elfogadta. Most pedig kérem a jegyző urat, méltóztas­sék a törvényjavaslatot felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényja­vaslatot.) Elnök: Vitának helye nincs. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént olvasott törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás­ban is elfogadja s tárgyalás és hozzájárulás végett a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az Egyiptom­mal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló külügyministeri jelentés (írom. 554, 568.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Ház! Egyiptom­ban az elmúlt esztendőben erős gazdasági fel­lendülés volt észlelhető, és azok a magyar ki­küldött urak, akik a múlt esztendőben az ott megtartott ipari és mezőgazdasági kiállításon résztvettek, maguk is meggyőződést szerezhet­tek róla, hogy a magyar exportnak, mégpedig ugy a mezőgazdasági, mint az ipari exportnak igenis van piaca Egyiptomban, s hogy mi ott versenyképesek vagyunk különböző mezőgaz­dasági és ipari cikkekben. Ha ennek ellenére nem fejlődött ki olyan élénk kereskedelmi for­galom Magyarország és Egyiptom között, mint amilyen joggal remélhető lett volna, annak kétségtelenül egyik oka az volt, hogy kereske­delempolitikai viszonyunk eddig nem volt Egyiptommal rendezve, amennyiben Egyiptom és a magyar állam egymásnak nem nyújtották a kölcsönös legnagyobb kedvezményt. Ezen mulasztáson segített a külügyminister urnák az a megállapodása, amelynek értelmé­ben az 1927 : XV. te' 1. §-ában kapott felhatal­mazás alapján Egyiptommal való kereskede­lempolitikai viszonyunkat kölcsönösen a leg­nagyobb kedvezmény elvének kimondása mel­lett rendezte. Ezen az alapon ez évi március 14-étől kezdve Egyiptomnak mi adjuk a legna­gyobb kedvezményt, s ezzel szemben Egyiptom is a legnagyobb kedvezményt biztosítja a ma­gyar árunak. (Helyeslés a jobboldalon.) E meg­állapodás alapján remélhető, hogy Egyiptom és Magyarország között élénkebb gazdasági forgalom fog kifejlődni, amire kétségtelenül befolyással fog birni a keleti, török Levante és Egyiptom felé Fiúmén keresztül megindi­tandó magyar hajó járatok bekapcsolása is. Ezen az alapon kérem a t. Házat, méltóz­tassék a külügyminister urnák ezt a jelenté­sét tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kül­ügyminister ur jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a jelentést tu­domásulveszi és hasonló eljárás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az ipari tulaj­don védelmére Hágában 1925. évi november hó 6-án aláirt nemzetközi megegyezések becikke­. ülése 1928 július 10-én, kedden. 87 lyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 554, 559.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szabó Sándor előadó: T. Képviselőház! Bátor vagyok pár szóval és röviden megindo­kolni a" napirenden levő törvényjavaslat szük­ségességét és ismertetni annak tartalmát. A nemzetközi egyeizmények az, ipari tulajdon védelme tekintetében több megállapodásban vannak már törvénykönyvünkbe beiktatva, így előzőleg megállapodások történteik az ipari tulajdon védelmére Parisban, Brüsszel­ben, majd Washingtonban és végül 1925-ben Hágában, a gyári vagy kereskedelmi véd­jegyekre nézve pedig először Madridban, majd Brüsszelben, Washingtonban és Hágában. Ezek a megállapodások mind uj állomásai a nemzetközi egyezményeknek, amelyek arra szolgálnak, hogy az ipari tulajdon tekinteté­ben fennálló értékek kellő megvédésben része­sittessenek a kölcsönösség alapján. A mostani megállapodások annak az elvnek a következ­ményei, amelyet már az előbbiekben leszögez­tek, hogy tudniillik a kor szellemének és a ke­reskedelem kívánalmainak megfelelően is ezek a megállapodások mindig újra meg újra át­vizsgáltassanak. A háború utáuii kereskedelmi viszonyoknak és általában a kereskedelmi üz­leti felfogásoknak a kölcsönösség alapján való leszögezése kívánatossá tette, hogy ezek a meg­állapodások átvizsgáltassanak. Ebből kifolyó­lag jött létre ez a nemzetközi egyezmény, amely a most becikkelyezésre váró törvény­javaslatban lesz megörökítve törvényalkotá­saink között. Ezek a megállapodások csupa praktikus ecaempontokat ölelnek fel, s bár talán lesz olyan meghatározás, amelyet később újra re­vízió alá kell venni, azonban most egyelőre ezek a praktikusságok azok, amelyeket tör­vénybe iktatni óhajtunk. Ez a törvényjavaslat megállapítja az ipari tulajdon védelmének tár­gyait. Nevezetesen idetartozik a találmányi szabadalmak, mustrák, minták, kereskedelmi védjegyek, kereskedelmi név- és származási jelzés védelme, végül — és ez az uj rendelke­zés a javaslatban — a tisztességtelen verseny ellen való védekezés. Érdekes, hogy a törvényjavaslat az ipari tulajdon mellett a mezőgazdasági tulajdont is védelmezi. Hiszen el tudjuk képzelni, hogy például a tokaji bor, mint márka, nagy előny­ben részesül, ha nemzetközileg is védelmezve lesz, bár meg vagyok róla győiződve, hogy ötvenszer annyi tokaji bort eladnak a világon, mint amennyi tényleg termeltetik. E tekintet­ben igen értékes újításokat tartalmaz a javas­lat, amelyen természetesen végigvonul a viszonosság és a kölcsönösség gondolata. < Ezenkívül érdekes megállapítása ennek a javaslatnak a származási ország fogalma, amelyben különösen három kritérium szere­pel, és pedig először a komolyan számba­jöhető ipartelep, azután a lakóhely és végül — ha ezek egyike sem állapitható meg — az állampolgárság. Amint mondottam, a törvényjavaslaton általában végigvonul a praktikusság gondo­lata s az kereskedelmi törvényünkkel, eddigi törvényhozásunkkal nem ellenkezik, sőt ellen­kezőleg, azokat igazán érdemben és nagyon praktikusan egészíti ki, úgyhogy várjuk tőle kereskedelmünk fellendítését. Mert ha mi, mint kis ország, e viszonosság alapján a na­gyokkal Összeköttetésben vagyunk, abból ne­künk csak hasznunk származhatik. 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom