Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

72 Az országgyűlés képviselőházának az abuzusokra vezetett, amelyek azután elkövetkeztek. A negyedik pedig az volt, hogy a régi földbirtokrendezési eljárás egy ügynek a nyugvópontra juttatását nem engedte, azáltal, hogy az Országos Földbirtok rendezői Bíróság eljárásában a jogerő elve, M jogerő szempontja ismeretlen volt. Ez volt az a négy baj, ez volt az a négy hiba, amelyből ennek az egész eljárásnak ódiózus állapota folyt és származott. Meggyőződésem szerint ez a 13. § ezeket a kérdéseket éliminai ja. Eliminai ja elsősorban is azáltal, hogy a kontradiktatórius eljárást általában kötelezővé teszi. Nekem azonban itt felhatalmazást kell kérnem arra, hogy bizonyos esetekben a kontradiktórius eljárás nagy elvének fentartása mellett a közvetlen meghallgattatástól eltekintsek. Mert például veszem csak egy elhagyott terület, vagy elhagyott birtok további juttatásának kérdését. Mi volt itt az eljárás eddig? Eddig a községi elöljáróság ezt a kérdést jegyzőkönyvileg letárgyalta, ezt a jegyzőkönyvet, felterjesztette ide ez Országos Földbirtokrendező Bírósághoz és az Országos Földbirtokrendező Biróság a toyábbjuttatás kérdésében döntött- Mármost, ha én itt egy teljesen szigorú perrendi szabályt iktatok be, ha a kontradiktórius eljárást a legszigorúbb mértékben megkövetelem, ha neftn adok módot arra, hogy az a szegény ember odalent jegyzőkönyvileg nyilatkozhassak, mert nyilatkoznia kell, és nyilakozzanak azok a faktorok, akiknek a juttatás kérdésében nyilatkozniuk kell, akkor annak a bírónak ki kell mennie, tárgyalást kell tartania. Ennek következménye az, hogy a kérdés húzódik, márpedig ezt a kérdést, tekintettel arra, hogy földről van szó, in infinitum nem nyújthatom, mert olyan módot kell választanom, amely mód szerint egyrészt annak a földnek minden évben való megművelése biztositva van, másrészt pedig arról is kell gondoskodnom, hogy azt a szegény földhözjuttatottat ne juttassam abba a helyzetbe, hogy olyan költségek árán jussén ehhez a földhöz hozzá, hogy még mielőtt belement volna, olyan teher szakad a nyakába, amellyel talán megbirkózni nem tud. (XJgy van! jobbfelől.) Szóval, én csak azt a véleményemet szegezem le, hogy igenis a felek meghallgatandók, a meghallgatás módjára nézve azonban nekem különbséget kell tennem az ügyek fontossága szerint és ezért az elv fentartásával nekem ügyviteli, szabályszerűen módot kell kapnom arra, hogy. ezeket a meghallgatási módokat precizirozzam. (Helyeslés a jobboldalon.) Itt yan a tanácshoz való fellebbezési lehetőség kérdése. Rassay Károly t. képviselőtársam kifogásolja azt, hogy másodfokon nem biztosítom a kontradiktórius állapotot, mert maga az a körülmény, hogy nyilvános előadás ntján adatom elő a dolgokat, szerinte ezt nem biztosit ja. Megnyugtatásul csak arra akarok hivatkozni és azt akarom kijelenteni, hogy akkor, amikor én nyilvános előadásról beszélek, nem a földbirtokrendezési törvény szerinti nyilvános előadásról, hanem a perrendtartás szerinti nyilvános előadásról beszélek, (Helyeslés a jobboldalon.) a perrendtartási nyilvános előadás szerint pedig van mód arra, hogy a fél szóhoz jusson, sőt van mód arra is, hogyha a tanács szükségesnek látja, az ügy egyenesen tárgyalás alá vétessék. (Helyeslés a jobboldalon.) így értem én a nyilvános előadást, nem pedig ugy, mint a novella szerinti nyilvános előadást. (Baracs Marcell: Ez korrekt, ez helyes!) 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. A harmadik kérdés az elnöki tanács kérdése. Elismertem és magam is állítottam, hogy az elnöki tanácshoz vitel eddigi módja olyan távol áll minden perrendtől, hogy arra szót vesztegetni is kár. Akkor, amikor az elnöki tanács elé vitel jogkörét meghatároztam, azt az elvi álláspontot foglaltam el (Zaj jobbfelől. — Elnök csendet) hogy elnöki tanács elé csak azokat a kérdéseket óhajtottam vinni, amelyeket első fokon nem az egyesbiró, hanem a tanács dönt el. (Szabó Sándor: Helyes!) Koncedálom, hogy a visszajuttatás és a. vagyoni előny megoszlás kérdésében lehetséges, hogy első fokon a tanács határoz és igy ezekben a vonatkozásokban Rassay igen t. képvi. selőtársam indítványához hozzá tudok járulni és hozzá is járulok. (Helyeslés.) Kijelentem azt is, hogy én ügyviteli szabállyal akartam és óhajtottam ezt rendezni, s ezért kértem a 16 $ második bekezdésében azt a felhatalmazást, hogy az eddigi ügyrendi és ügyviteli szabályokat rendelettel módosíthassam. Ha azonban az igen t. képviselő uraknak megnyugtatására szolgál, hajlandó vagyok egy következő szakasszal olyan rendelkezést elfogadni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon ) hogy a tanács határozata ellen hely adassék panasznak és ez tizenöt nap alatt terjesztessék fel az elnöki tanácshoz, amely azután ennek alapján köteles legyen mint felébbviteli fórum eljárni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) Ezek előrebocsátása után legyen szabad a beterjesztett indítványokra vonatkozóan nyilatkoznom. Kinyilatkoztatom azt, hogy Rubinek István képviselő ur indítványát, pótlásait valamint Kálnoki-Bedő Sándor képviselő urnák stiláris módosítást tartalmazó indítványát, Rassay Károly tj képviselőtársamnak pótlást javasló első indítványát az ellenérték megállapítására vonatkozó rész kirekesztésésével, a visszajuttatás és vagyoni előnymegkomplexum benthagyásáva

1

, e

]

fogadom. Elfooszlás s az összegszerűségre vonatkozó kérdésgadom továbbá Szabó Sándor igen t. képviselőtársamnak azt az indítványát is, hogy a viszszajuttatás és a vagyoni előnymegoszlás címén támasztható igények kérdésében zárjuk be a kaput azzal, hogy inondassék ki, hogy ezentúl, a törvény életbeléptetéstől kezdve ezen a címen semmiféle további eljárásnak és igénybejelentésnek helye nincs. (Helyeslés.) Ezenkívül itt van Rassay Károly igen t. barátomnak az az indítványa, amely szerint (olvassa): »Az 1924 : VII. te. alapján eldöntött ügyekben a jelen törvény életbelépése utáni hat hónap alatt jogában áll bármelyik félnek a Curia előtt keresettel élni annak kimondása iránt...« stb. Ehhez, az indítványhoz a magam részéről nem járulhatok hozzá- mert ez mit jelentene? Biról revízióját jelentené a földbirtokreform ügyekben eddig lefolytatott összes eljárásoknak. (Rassay Károly: Nem az öszszesnek!)' Ezt a kérdést ilyen módon kezelni nem lehet. Akinek sérelme van az eddigiekkel szemben, annak az alaptörvénynek a fegyelmi eseteket megállapító rendelkezései módot nyújtanak arra, hogyha eklatáns törvénysértés követtetett el, ez. reparáltassék, de azt, hogy itt újból birói utón, egy másik fórum előtt felelevenittessenek ezek a kérdések és ujabb eljárás tárgyává tétessenek, a magam részéről el nem fogadhatom. Ezek előrebocsátása után tisztelettel kérem, hogy a szakaszt azokkal a pótlásokkal és kiegészítésekkel, amelyeiknek elfogadása te-