Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

72 Az országgyűlés képviselőházának az abuzusokra vezetett, amelyek azután elkö­vetkeztek. A negyedik pedig az volt, hogy a régi földbirtokrendezési eljárás egy ügynek a nyugvópontra juttatását nem engedte, azáltal, hogy az Országos Földbirtok rendezői Bíróság eljárásában a jogerő elve, M jogerő szem­pontja ismeretlen volt. Ez volt az a négy baj, ez volt az a négy hiba, amelyből ennek az egész eljárásnak ódiózus állapota folyt és szár­mazott. Meggyőződésem szerint ez a 13. § ezeket a kérdéseket éliminai ja. Eliminai ja elsősorban is azáltal, hogy a kontradiktatórius eljárást általában kötelezővé teszi. Nekem azonban itt felhatalmazást kell kérnem arra, hogy bizo­nyos esetekben a kontradiktórius eljárás nagy elvének fentartása mellett a közvetlen meg­hallgattatástól eltekintsek. Mert például ve­szem csak egy elhagyott terület, vagy elha­gyott birtok további juttatásának kérdését. Mi volt itt az eljárás eddig? Eddig a községi elöl­járóság ezt a kérdést jegyzőkönyvileg letár­gyalta, ezt a jegyzőkönyvet, felterjesztette ide ez Országos Földbirtokrendező Bírósághoz és az Országos Földbirtokrendező Biróság a to­yábbjuttatás kérdésében döntött- Mármost, ha én itt egy teljesen szigorú perrendi szabályt iktatok be, ha a kontradiktórius eljárást a leg­szigorúbb mértékben megkövetelem, ha neftn adok módot arra, hogy az a szegény ember odalent jegyzőkönyvileg nyilatkozhassak, mert nyilatkoznia kell, és nyilakozzanak azok a fak­torok, akiknek a juttatás kérdésében nyilatkoz­niuk kell, akkor annak a bírónak ki kell mennie, tárgyalást kell tartania. Ennek következmé­nye az, hogy a kérdés húzódik, márpedig ezt a kérdést, tekintettel arra, hogy földről van szó, in infinitum nem nyújthatom, mert olyan módot kell választanom, amely mód szerint egyrészt annak a földnek minden évben való megművelése biztositva van, másrészt pe­dig arról is kell gondoskodnom, hogy azt a szegény földhözjuttatottat ne juttassam abba a helyzetbe, hogy olyan költségek árán jussén ehhez a földhöz hozzá, hogy még mielőtt bele­ment volna, olyan teher szakad a nyakába, amellyel talán megbirkózni nem tud. (XJgy van! jobbfelől.) Szóval, én csak azt a vélemé­nyemet szegezem le, hogy igenis a felek meg­hallgatandók, a meghallgatás módjára nézve azonban nekem különbséget kell tennem az ügyek fontossága szerint és ezért az elv fen­tartásával nekem ügyviteli, szabályszerűen módot kell kapnom arra, hogy. ezeket a meg­hallgatási módokat precizirozzam. (Helyeslés a jobboldalon.) Itt yan a tanácshoz való fellebbezési lehe­tőség kérdése. Rassay Károly t. képviselőtár­sam kifogásolja azt, hogy másodfokon nem biztosítom a kontradiktórius állapotot, mert maga az a körülmény, hogy nyilvános előadás ntján adatom elő a dolgokat, szerinte ezt nem biztosit ja. Megnyugtatásul csak arra akarok hivatkozni és azt akarom kijelenteni, hogy ak­kor, amikor én nyilvános előadásról beszélek, nem a földbirtokrendezési törvény szerinti nyilvános előadásról, hanem a perrendtartás szerinti nyilvános előadásról beszélek, (He­lyeslés a jobboldalon.) a perrendtartási nyil­vános előadás szerint pedig van mód arra, hogy a fél szóhoz jusson, sőt van mód arra is, hogyha a tanács szükségesnek látja, az ügy egyenesen tárgyalás alá vétessék. (Helyeslés a jobboldalon.) így értem én a nyilvános elő­adást, nem pedig ugy, mint a novella szerinti nyilvános előadást. (Baracs Marcell: Ez kor­rekt, ez helyes!) 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. A harmadik kérdés az elnöki tanács kér­dése. Elismertem és magam is állítottam, hogy az elnöki tanácshoz vitel eddigi módja olyan távol áll minden perrendtől, hogy arra szót vesztegetni is kár. Akkor, amikor az elnöki tanács elé vitel jogkörét meghatároztam, azt az elvi álláspontot foglaltam el (Zaj jobbfe­lől. — Elnök csendet) hogy elnöki tanács elé csak azokat a kérdéseket óhajtottam vinni, amelyeket első fokon nem az egyesbiró, ha­nem a tanács dönt el. (Szabó Sándor: Helyes!) Koncedálom, hogy a visszajuttatás és a. va­gyoni előny megoszlás kérdésében lehetséges, hogy első fokon a tanács határoz és igy ezek­ben a vonatkozásokban Rassay igen t. képvi­. selőtársam indítványához hozzá tudok járulni és hozzá is járulok. (Helyeslés.) Kijelentem azt is, hogy én ügyviteli szabállyal akartam és óhajtottam ezt rendezni, s ezért kértem a 16 $ második bekezdésében azt a felhatalmazást, hogy az eddigi ügyrendi és ügyviteli szabályo­kat rendelettel módosíthassam. Ha azonban az igen t. képviselő uraknak megnyugtatására szolgál, hajlandó vagyok egy következő sza­kasszal olyan rendelkezést elfogadni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon ) hogy a tanács határozata ellen hely adassék panasznak és ez tizenöt nap alatt terjesztessék fel az elnöki tanácshoz, amely azután ennek alapján köte­les legyen mint felébbviteli fórum eljárni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) Ezek előrebocsátása után legyen szabad a beterjesztett indítványokra vonatkozóan nyi­latkoznom. Kinyilatkoztatom azt, hogy Rubi­nek István képviselő ur indítványát, pótlásait valamint Kálnoki-Bedő Sándor képviselő ur­nák stiláris módosítást tartalmazó indítvá­nyát, Rassay Károly tj képviselőtársamnak pótlást javasló első indítványát az ellenérték megállapítására vonatkozó rész kirekesztésé­sével, a visszajuttatás és vagyoni előnymeg­komplexum benthagyásáva 1 , e ] fogadom. Elfo­oszlás s az összegszerűségre vonatkozó kérdés­gadom továbbá Szabó Sándor igen t. képviselő­társamnak azt az indítványát is, hogy a visz­szajuttatás és a vagyoni előnymegoszlás cí­mén támasztható igények kérdésében zárjuk be a kaput azzal, hogy inondassék ki, hogy ezentúl, a törvény életbeléptetéstől kezdve ezen a címen semmiféle további eljárásnak és igény­bejelentésnek helye nincs. (Helyeslés.) Ezenkívül itt van Rassay Károly igen t. barátomnak az az indítványa, amely szerint (olvassa): »Az 1924 : VII. te. alapján eldöntött ügyekben a jelen törvény életbelépése utáni hat hónap alatt jogában áll bármelyik félnek a Curia előtt keresettel élni annak kimondása iránt...« stb. Ehhez, az indítványhoz a magam részéről nem járulhatok hozzá- mert ez mit je­lentene? Biról revízióját jelentené a földbir­tokreform ügyekben eddig lefolytatott összes eljárásoknak. (Rassay Károly: Nem az ösz­szesnek!)' Ezt a kérdést ilyen módon kezelni nem lehet. Akinek sérelme van az eddigiekkel szem­ben, annak az alaptörvénynek a fegyelmi ese­teket megállapító rendelkezései módot nyúj­tanak arra, hogyha eklatáns törvénysértés kö­vettetett el, ez. reparáltassék, de azt, hogy itt újból birói utón, egy másik fórum előtt fel­elevenittessenek ezek a kérdések és ujabb el­járás tárgyává tétessenek, a magam részéről el nem fogadhatom. Ezek előrebocsátása után tisztelettel ké­rem, hogy a szakaszt azokkal a pótlásokkal és kiegészítésekkel, amelyeiknek elfogadása te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom