Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

56 Az országgyűlés képviselőházának Ezt a szabályozatlan helyzetet kivan ja rendezni az én kiegészítő indítványom, amelyet a 9. § 9. sorába óhajtanék beiktattatni és pedig az »is« és »tehermentesen« szók közé. Inditványozom tehát méltóztassék elfogadni, hogy a 9. § 9. sorába az, »is« szó után szurassék be: »a bejegyzett szén jogok átvitelével, de egyébként.« Ez által, ha ez benne lesz a szövegben elérjük azt, hogy amidőn a Földbirtokrendező Bíróság Ítélkezik a kis parcella lejegyzése és annak másik telekkönyvi könyvbe való át jegyzése iránt, a nyilván-könyvileg kitüntetett szénjogok egyidejűleg át lesznek vezetve az uj telekkönyvbe is. Ez megnyugvást fog eredményezni; eredményezi tulajdonképen a jogkérdésnek helyes irányban való megoldását, és amit a törvény alapján adminisztrativ utón rendeződik, azt egyúttal rendezi is. Tisztelettel kérem, méltóztassék kiegészítő indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Nincs senki feljegyezveElnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur óhajt nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Ház! Egészen röviden csak azt a kijelentést vagyok bátor tenni, hogy azokat az indítványokat, melyeket a szakaszhoz az előadó ur. részben pedig Szabó Sándor igen t. képviselőtársam terjesztett elő elfogadom és kérem, méltóztassék a szakaszt ezekkel az indítványokkal egyébként változatlanul elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 9. §-t bekezdéseként fogom határozat alá terjeszteni . I Egy uj első bekezdést javasol az előadó ur. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e azt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház elfogadja. A régi 1., most már 2. bekezdéshez az előadó ur kétrendbeli módosítást terjesztett be és azorkivül Szabó Sándor képviselő ur is egy beszúrást. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a régi 1. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben a beterjesztett módosításokkal, igen vagy nem? (Nem!) Nem. Az eredeti szöveget tehát elvetette a Ház. Kérdem, méltóztatnak-e elfogadni az előadó ur által előterjesztett módositást, igen vagy rem? (Igen!) A Ház elfogadja. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e elfogadni Szabó Sándor képviselő ur beszurásos indítványát? (Igen!) A Ház elfogadja. így a r%i 1. bekezdést az előadj ur és Szabó Sándor képviselő ur módosításával, illetőleg kiegészítésével fogadta el a Ház. A régi 2. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnalk jelentem ki. A régi 4. bekezdéshez az előadó ur egy módosítást inditványoz. hogy a »második« szó helyébe »előző« kifejezés teendő. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 4. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó ur indítványával, igen vagy nem? (Nem!) A Ház nem fogadja el eredeti szövegében, ennélfogva azt az előadó ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 10. §. Kérem annak felolvaPetrovics György jegyző (olvassa a 10.§-t). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Ház! A 10. 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. §-szal kapcsolatban két stiláris módositást óhajtok beterjeszteni. A 15. sor »törvény« szava után »15. §« tétessék a hivatkozott^ rendelkezéseik közelebbi megjelölése céljából, továbbá ugyanazon sorban a »készpénzbeli« kifejezés, mint felesleges, töröltessék. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ezzel a paragrafussal eigj uj tényező vonul be a magyar állam pénzügyi szervei közé, bevonul ezzel a paragrafussal a Svenska Tändsticks Actien Bolaget, (Rothenstein Mór: Vigyázzon a nyelvére! — Derültség.) röviden Stab., a gyufaszeiződés a magyar törvénytárba, mint a magyar állammal egyenrangú tényező. Ünnepélyes és történelmi pillanat ez, amelyet nem szabad felemlités nélkül hagyni. Ez a svéd társaság, röviden Stab, bevonul, mint a magyar államai egyenrangú tényező és feljogosítást kap, hogy közadók módjára szedje be az ő járandóságait. Igen t. Képviselőház! Ezzel megint a jogegyenlőségen esik súlyos sérelem, mert _ nemcsak, hogy közadók módjára szedik be járandóságait, hanem a 10. § 2. bekezdése egyenesen kimondja, hogy (olvassa): »A megváltást szenvedők kártalanításának általános pénzügyi lebonyolítása végett nyújtott kölcsön visszafizetésének módozatait és különösen a törlesztési részleteknek a kötelezettektől az államig egyenesadókkal együttesen történő beszedését a pénzügyminister a belügyministerrel, a földművelésügyi ministerrel és az igazságügyi ministerrel egyetértve rendelettel szabályozza.« Ezentúl tehát a Stab, ugy fogja beszedni^a kisbirtokosoktól és a kisgazdáktól járandóságát, mint ahogy az állami egyenesadókat beszedik. Szóval a Stab., ez a svéd társaság bevonul a magyar törvénytárba, s a gyufaszerződés alapján, ha követelése van nem ugy jár el, mint az egyszerű magyar állampolgárok ezrei és milliói eljárnak, ha követelésük van, hogy tudniillik azt először peresiteniök kell, és a peresités után végrehajtást kell foganatosittatniok, és igy kell magukat kielégíteni, nem! A magyar állampolgárok nem részesülhetnek olyan előnyben, mint részesül ez a svéd gyufakartell, amely ezzel a törvénycikkel illetőleg leendő törvénnyel külön adóbeszedési jogot nyer Magyarországon. És ez nemcsak azokat érinti, akik önkéntesen elfogadják azt a pénzügyi módozatot, amelyet felállít ennek a törvényjavaslatnak 15. §-a, amely tudniillik megállapitja azt, hogy készpénzbeli kártalanításban csakis az a megváltást szenvedő részesülhet, aki az evégből kitűzendő záros határidőn belül nyilatkozatban önként kijelenti, hogy elfogadja ennek a törvényjavaslatnak pénzügyi rendszerét, vagyis azt, hogy kétharmad rész készpénzben, egyharmad rész kötvényben fizettetik ki. Ez nemcsak ezekre vonatkozik, haneni a törvényjavaslat 10. §-a 2. bekezdése megállapítja, hogy (olvassa): »ennek a szabályozásnak keretében kell gondoskodni arról is, hogy abban az esetben, ha a megváltást szenvedő az általános pénzügyi lebonyolítás során a jelen törvény szerint kielégítését nem kívánja, javára az, első bekezdésben felsorolt jogérvényesen megállapított tartozásokat a kötelezettektől az általános pénzügyi lebonyolítást végző szerv rendelettel megállapítandó módozatok mellett közadók módjára szedje be.« Tehát attól is, aki nem fogadja el a pénzügyi lebonyolításnak ezt a módját, amelyet a törvényjavaslat megállapít, közadók módjára fogják a svéd gyufakartellnek, illetve trösztnek