Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.
Ülésnapok - 1927-200
Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. 49 fog rendelkezni miféle ingatlanfeldarabolások felett fog dönteni, ha az Altruista Bank és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének feldarabolásai ezen határozvány alapján kicsúsznak a keze alól? T. Ház! Én tehát, miközben újólag azokat a községeket emlegetem és folyton-folyvást azokat a községeket, ahol nem sikerült a földreform és miközben felhivom a a minister ur figyelmét arra, hogy bizonyos vidékeken beveti szokásokat akceptáljon ée tekintetbe vegyen, akkor, amikor majd a hatalmát gyakorolja, egyidejűleg óva intem attól, hogy a beavatkozási joga alól kiengedjen bárminő intézetet. Épen azért azt indítványozom, hogy a 8. §-nál a 4. bekezdés egészen töröltessék, tehát senki, semmiféle intézet — akárki az — ne élvezhesse azt a szabadságot, hogy megszabaduljon attól a kötelezettségtől, hogy ingatlaneldarabölási szándékát bejelentse s arra még engedélyt kérjen, várjon s kapjon. Kiszámithatlanul hátrányos következményei lesznek annak, hogy a minister ur most kissé könnyelműen, nagylelkűen, esetleg meggondolatlanul is, a jogát igy megnyirbálni engedi, mert ennek csak a falvak népe fogja egészen bizonyosan a hátrányát szenvedni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovits György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! A földreform célja tulajdonképen a parcellázás, az, hogy sok kis ember kezébe kerüljön föld. Ennek folytán nem tudom megérteni, hogyan lehet még ezt is mindenféle korláttal körül : venni és nem tudom megérteni azt, amit különösen az első bekezdésben rögtön kifogásolok, hogy tudniillik (olvassa); »A földmivelésügyi minister az engedélyt feltételek teljesítéséhez kötheti, sőt közérdekből indokolás nélkül megtagadhatja.« Akkor, amikor a földművelésügyi minister ur itt birói hatáskört gyakorol, tulajdonképen átvesz birói funkciókat. Már pedig a bíróságnak az a legelső alaptétele, hogy indokol. Miért veszi magának a földmivelésügyi minister ur azt a jogot, hogy indokolás nélkül megtagadhatja laz engedélyt? Ez megint olyan dalai lámaszerü mozdulat: »én, a m. kir. földmivelésügyi kormány visszadobok egy tervet s nem is indokolom meg, hogy miért.« Ez sértő, t. Képviselőház! Sértő az, hogy a mai jogviszonyok mellett egy törvény azt mondja, hogy a minister indokolás nélkül megtagadhatja az engedélyt. Miért veszi magának a földmivelésügyi minister ur ezt a jogot? Hiszen, ha valaki egy olyan magas pozicióban jár el, mint amilyen a ministeri állás, akkor egy ilyen magas állásban kell, hogy megindokolja a maga cselekedeteit. Miért akarja a minister ur indokolás nélkül ezt a jogot igénybevenni. Nagyon kérem, méltóztassék az első bekezdésben azokat a szavakat, hogy: »indokolás nélkül« kihagyni és méltóztassék ugy, mint minden más írásbeli döntés esetében a maga Ítéletét indokolni. Mármost igen t. Képviselőház, ebből az alkalomból, amikor mindig kisemberekről méltóztatnak beszélni, egy nagyon szomorú eseményt kell felemlítenem, amelyet a Pesti Napló mai számában olvasok a derékegyházai parcellázásokkal kapcsolatban. Az van itt elmondva, hogy Derékegyházán kiszakítottak a földreform során 2400 holdat. Azután így folytatja ez a cikk (olvassa): »Az idén végre bő termés kínálkozott. Idáig elhúzódott a földbirtokreform végrehajtása, folyton cserélgették a földeket, a kiosztott holdakat folyton válogatták, úgyhogy az uj tulajdonosok semmi hasznát nem látták. Most végre bő termés Ígérkezett. És mi történt? Az történt, hogy ezeknek az uj parcelatulajdonosoknak, ezeknek a kisembereknek, 800 magyar kisgazdának első termését a fináncok lefoglalták adóban.« (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) A község elöljáróságára ráírtak, hogy a legnagyobb szigorral sürgősen hajtsa be a földreformföldek utján járó elmaradt és fölgyülemlett adóhátralékot, és most zálogolni való nem akadt, az elöljáróság lefoglalta az uj földek első igazi termését. 800 derekegyházi törpebirtokosnak zár alá vették egész termését és bűnvádi eljárás terhe alatt megtiltották nekik, hogy a hosszadalmas adóügyi eljárás befejezéséig csak egy szem búzát is eladjanak. A800 nehéz gondok között élő kisgazadacsalád, amely már türelmetlenül várta az aratást, egyszerre válságos helyzetbe került nem a saját hibájából, hanem a földbirtokreform végrehajtásának késedelmessége miatt, s most ott áll üres zsebbel és üres gyomorral a rakott osztagok mellett, amelyekből egy kévét sem emelhet ki, míg az adóvégrehajtó meg nem kapja a maga jussát.« (Haller István: Valószínűleg nem így áll a dolog!) Én ezt olvastam; nem voltam a színhelyen. De mindenesetre nagyon szomorú dolog az, hogy az uj kisgazdáknak, uj törpebirtokosoknak első termését rögtön elviszik adóban. Ez nem szolgálja a földbirtokreform célját. A második bekezdése ennek a szakasznak szól az. Országos Földbirtokrendezőalap javára teljesítendő befizetésekről- Itt felmerül az egész Országos Földbirtokrendezőalap kérdése. Ezt az Országos Földbirtokrendezőalapot annak idején a telepitési alap helyére tették. Az 1920: XXXVI. tcikknek 79. §-a szól erről. Ez a szakasz azt mondja (olvassa): »A telepitési alap állagából Országos Földbirtokrendezőalap létesül.« Azt mondja továbbá (olvassa): »Ingatlan-eldarabolásának és más földbírtokpolitikai müveletek lebonyolitására az Országos Földbirtokrendezőalap tőkeállaga szolgál. Az ekként felhasznált összegeknek meg kell térül-' niök.« Azt mondja még ez a törvényszakasz, hogy (olvassa): »Ebből a tőkeállagból bizonyos öszszegek az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetettek, hadirokkantak, hadiözvegyek éls hadiárvák földhöz juttatásának elősegítésére felhasználhatók«. Nagyon kíváncsi vagyok és érdekel engem az a kérdés, hogy az Országos Földbirtokrendezőalapból hány hadirokkant, hadiárva és hadiözvegy jutott földhöz. (Forster Elek: Érdekes volna tudni!) Nagyon kíváncsi vagyok erre a kimutatásra, mert a törvény erre a célra, a telepítések céljára rendelte ezt az összeget. S miután időközben beállott a háború s a háborúnak voltak szerencsétlenjei, hajótöröttéi, a hadirokkantak, a hősi halottak után ittmaradt hadiözvegyek és hadiárvák, engem és. — azt hiszem — az egész közvéleményt érdekli az, hogy ezen a címen az Országos Föildbirtokrendezőalapból hány hadirokkant, hány hadiözvegy és hadiárva ikapott földet. (Szilágyi Lajos: Jogosult kíváncsiság!) Vagy pedig lehetséges-e az, hogy nem használták fel erre a célra ezt az alapot? De akkor miért létesítették ezt az alapot 1 ? S ha megtörténhetik, hogy nem erre a célra használták fel ezt az alapot, akkor mi célja volt annak, hogy a törvényben egyenesen erre a célra jelölték
