Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-200

Az országgyűlés képviselőházának 200. ülése 1928 július 6-án, pénteken. felf Hiszen valamennyien minden alkalommal beszélünk a hadiözvegyekről, hadíárvákról és hadirokkantaikról, de igen kevés alkalom van konkrété arra, hogy ezeken segíthessünk. Leg­többször az ember a legnagyobb szomorúság­gal érzi a maga tehetetlenségét a háború e szerencsétlen hajótöröttéivel szemben. Most itt van végre egy törvényes alkalom, egy kon­kretizált segitési mód az Országos Földbirtolk­rendezőalap utján. Arra kérem tehát a minister urat, méltóz­tassék nekünk kimutatni, hogy az Országos Földbirtökrendezőalap betöltötte-e a maga cél­ját, teljesitette-e a maga hivatását. Hiszen ez az alap ezen a címen létesült, a törvényben expressis verbis kifejezetten erre a célra al­kottatott meg. Mi történt és hogyan áll ez a kérdés? Ebben a telkintetben teljesen tisztán óhajtjuk látni az eseményeket, a tényeket, hogy a magunk részéről is eleget tehessünk törvényhozói kötelességünknek. Én tehát itt felszólítom és felkérem a mélyen t. minister urat, hogy az Országos Földbirtökrendezőalap által a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a hadi árvák részére juttatott földeldarabolások­ról nekünk (kimutatást adni méltóztassék. (Helyeslés bálfelöl. — Rothenstein Mór: Ne­héz lesz!) Hiszen ennek az Országos Földbirtok­rendezőalapnak nagy bevételei vannak. Hiszen a törvényjavaslatnak idevonatkozó rendelke­zése azt mondja (olvassa): »Amennyiben az ingatlaneldaraboló által az elidegenített ingat­lanért bármily címen kapott ellenérték, több, mint 20%-kai meghaladja r az ingatlanért az eldaraboló által adott értéket (szerzési étr­ték)... az Országos Földbirtökrendezőalap ja­vára ingatlaneldarabolási járulékot köteles fizetni. Ez a járulék mindig az ingatlaneldara­bolót terheli. Az ingatlaneldarabolási járulék mérvét, továibbá megállapításának és beszedé­sének módozatait a ministerium rendelettel állapitja meg.« Miután minden ingatlaneldarabolási terv a. ministeriumhoz, kerül és a ministerium in­dokolás nélkül rendelheti el a feldarabolást vagy tagadhatja meg ahhoz való hozzájárulá­sát, ennélfogva az ingatlaneldarabolási tervek végrehajtása esetén ebbe az Országos Földbir­tokrendezőalapba tényleg nagy összegek fog­nak befolyni, amennyiben az ingatlanok a szer­zési árhoz viszonyítva 20%-nál nagyobb össze­gért adlatnak el. Itt tehát igen nagy összegek­ről lehet szó. Én nem is merem feltenni, hogy ez nem igy történt s hogy ez az alap nem arra a célra használtatott fel, mint amire jelöltetett. Amennyiben* ez nem történt volna meg eddig, kérem, hogy a jövőben mindenesetre történ­jék ez meg, és a jövőben ezen Országos Föld­birtökrendezőalap célja szerint a hadirofk­kantak, hadiözvegyek és hadiárvák megfelelő módon jussanak földekhez. Még csak arról kell szólanom, amiről Szi­lágyi t. képviselőtársam is beszélt, r arról a monopóliumról, amelyet itt egyes intézeteknek adnak, ezekről a monopóliumokról, amelyek ennek a kormányzati rendszernek egyik tipikus tulajdonságát alkotják. Mindig és minde­nütt, a gazdasági, a kereskedelmi és az.ipari élet minden terén monopóliumokat és privi­légiumokat adnak s a szabadverseny eltiltásá­val kedvezményezett vállalatokat külön el­bánásban, külön protekcióban részesítenek. Én a szabadverseny nevében mindig felszó­lalok e szisztéma ellen. Mert mi értelme és mi célja van annak, hogy a szabadversenyt ezen a ponton is elzárjuk? Miért kell ezen a ponton is a privilegizált vállalatoknak kezükbe kap­ni ok az egész kérdésnek intézését, az ügynek rendezését? T. Képviselőház! A protekcionizmusnak ez a kifejlett rendszere mindig különös kedven­ceknek a támogatása. Ez nagyon helytelen irányzat, különösen a gazdasági élet terén. A gazdasági élet terén egy magyarázata és egy mentsége volna ennek, mégpedig az, hogy ezek az intézetek olcsóbban végzik el azokat a feladatokat, amelyek a törvény által reájuk vannak róva» és ezáltal a közönségnek'] egy bizonyos megkönnyebbülése volna elérhető. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezáltal volna egy hivatás, volna egy cél, amely eze­ket az intézeteket indokolttá tennél De ha ez sem történik meg, ha nem olcsóbbak, akkor kérdem: mi a céljuk, mi a hivatásuk ezeknek, miért vannak kedvezményezve I Miért törté­nik az, hogy ahova a gazdasági élet terén belenyulunk, rögtön egy proktekcionált szövet­kezettel vagy vállalattal találkozunk? Miért történik ez? Hiszen a'konszolidációnak alap­feltétele a szabad verseny, hogy mindenki a saját erejéhez mérten fejthesse ki a maga tevékenységét, senki külön privilégumban ne részesüljön. Hiszen ezeknek az intézeteknek elengedik azokat a kikötéseket, amelyek megvannak min­den más ingatlaneldarabolóval szemben, te­hát ezek különleges, kivételes, monopoliszti­kus, privilegizált helyzetben vannak. Én ez ellen vagyok ezen a téren és minden téren és nagyon kérem a mélyen t. kormányt, amely folyton a konszolidációt hangoztatja, hogy szokjék le végre erről a szenvedélyéről. Meat valóságos szenvedélyévé nőtte ki magát, hogy a szabad versenyt a forgalmi és üzleti élet minden terén megállítja, mindig és minden téren privilegizált vállalatoknak ad módot és alkalmat arra, hogy itten a közönségen ural­kodjanak. Ismétlem, nem látom és nem tapasz­talom azt, hogy ezáltal az eljárás megkönnyit­tetnék és ezáltal az olcsóbb lenne. Nem látok semmi ilyen tendenciát. De ha látnék is ilyen kikötést, még akkor sem járulnék ehhez hozzá, mert még akkor is én egyenlő jogokkal és egyenlő terhekkel kívánom ellátni a polgáro­kat. Senkinek a másik javára és a másik hát­rányára külön privilégiumot . nem óhajtok adni. De az igen t. földmivelésügyi minister ur és az igen t. törvényjavaslat (Derültség a jobboldalon) ebben a tekintetben semmiféle feltételt nem köt ki. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Bródy Ernő: Igen t. Képviselőház! Mind­ezeknek tekintetbevételével kijelentem, hogy én a javaslatnak ezt" a szakaszát nem fogadoni el és nagyon kérem a földmivelésügyi minis­ter urat, hogy legalább is azok a cezaromá­niára valló nyilatkozatok, amelyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak, azok az in­diokolásnélküli Ítéletek hagyassanak ki. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Szabó Sándor! Szabó Sándor: T. Képviselőház! A napiren­den lévő javaslatnak 8. szakaszához pár ref­lexiót én is hozzá kívánok fűzni. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Szilágyi Lajos t. kép­viselőtársamnak méltóztatott foglalkozni a sza­kasszal, és a képviselő ur azt hozta fel, hogy a parcellázásra törekvő vállalatok vagy egyének a helyi szokás szerint összeállnak, — akár bir­tokosok, akár nem birtokosok — hogy ugyan­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom