Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. fejtette ki, Haller István t.képviselőtársam is nagyon szépen és okosan mutatott rá mind­azokra a célokra, amelyeket ezzel a szakasszal elérni akarunk. Ez teljesen a demokrácia ér­dekét szolgálja, mert hiszen Rassay képviselő­társam azt mondta, hogy igenis az a cél, hogy az arányos birtokmegoszlást elősegitsük és juttassunk földet a kisemberek kezére. (Rassay Károly: Egyetlen jogosult cél!) Hogyan tudjuk mindezt sérelem nélkül in­tézni, ha ez a cél, ha azt akarjuk, hogy az idő­közben felmerülő szociálpolitikai igényeket kielégitsük, hogyan talál módot erre a t. kép­viselő ur, ha ezt a módot perhorreszkálja és ezt a módot elfogadni nem akarja? (Rassay Károly: Csak az a baj, hogy nem tudok fe­lelni, mert a vita már be van zárva!) Lesz még módja a képviselő urnák felelni. (Rassay Károly: Nagyon örülök, meg fogom ragadni az alkalmat!) Én kérem és várom a képviselő ur válaszát, mert hiszen egyetlen útja és módja annak, hogy a magántulajdon sérelme és minden egyéb sérelem nélkül egy folyama­tos földbirtokpolitikát csináljunk és hogy a fölbirtok arányos megoszlását biztosítsuk, az, hogy ott, ahol a birtok gazdát cserél és idő­közben a nép elszaporodik, vagy egyéb szo­ciálpolitikai szempontok jelentkezése ezt szük­ségessé teszi, ezen az utón biztositsuk azt, hogy a szociális földbirtokpolitikai igényeket ki tudjuk elégíteni és azt a bizonyos folyamatos földbirtokpolitikát a magántulajdon sérelme nélkül tisztán és kizárólag a nemzeti szempon­tok figyelembevételével valósítsuk meg. Ez tisz­tára a demokrácia elvét szolgálja, mint ahogy azt Berki Gyula t. képviselőtársunk nagyon szépen kifejtette. Épen ezért csodálom, hogy a demokráciára való tekintettel utasítja vissza ezt a szakaszt t. képviselőtársam. Haller István t. képviselőtársam azt mondja: természetes, hogy itt nagy vita fej­lődött ki a szakasz körül, mert hiszen ez a sza­kasz foglal magában olyan rendelkezéseket, amelyek világnézeti kérdések összeütközését vonják maguk után. Én ezt a felfogást nem osztom. Itt. ebben a szakaszban semmiféle világnézeti kérdések nem rejlenek, csak nemzetvédelmi szempontok. Tisztán és kizárólag • nemzetvédelmi r célok azok, és semmiféle világnézeti különbségek és szempontok a szakaszban nem érvényesülnek. Ami már most Szilágyi Lajos képviselő­társamnak azt a konkrét esetét illeti, amelyet felhozott, arra most nem áll módomban vála­szolni. Nem ismerem az egész ügyet, most hal­lottam először, épen azért konkrét választ nem adhatok. Nem lehet azonban ugy beállítani a dolgot, mint ahogy azt Bródy Ernő képviselő­társam erős közbeszólásában^ tette, amikor Szilágyi képviselőtársam beszédét tartotta, — hogy egy főispán, akinek ősi birtoka is volt Magyarországon, 62 hold földet ne szerezhes­sen. Nem tudom, hogy folyt le ez az egész eset, ! de hogy elvként kimondassék, hogy 62 hold földet egy főispán ne szerezhessen Ma­gyarországon^ ezt igazán nem tudom megér­teni. (Zaj. — Kahók Lajos: Elveszi a kis embe­rek elől! — Szilágyi Lnios: Kaphat-e egy fő­ispán olyan faluban földet, ahol egy ember sem kapott, ez a kérdés!) Ismétlem, nem isme­rem az esetet, nem tudom, voltak-e igénylők. (Simon András: A másik felet is meg kellene hallgatni!) Mondom, nem ismerem az egész kérdést és ezért nem is akarok ezzel foglal­kozni, csak épen arra az egy momentumra kí­vánok rámutatni, hogy ezt nem lehet alap­elvként kimondani, hogy ha valaki főispán, ülése 1928 július 5-én, csütörtökön. 21 vagy valami más főfunkcionármsa a kor­mányzatnak, akkor 62 hold földet Magyaror­szágon nem szerezhet. (Szilágyi Lajos: Nem erről van szó! Arról van szó, hogy a kisembe­rek elől elveszik a földet és községi bizonyit­ványt állítanak ki, hogy a falu népének nem kell! — Zaj.) Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat ké­rem, méltóztassék csendben maradni! Mayer János földmivelésügyi minister: Ezek után arra vagyok bátor kérni a t. Házat, hogy mivel módosító inditvány a szakaszhoz be nem adatott, a szakaszt eredeti szövegezésé­ben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni! Rubinek István előadó: T. Ház! Méltóztas­sék nekem megengedni, hogy egészen röviden refleiktáljak a vitában elhangzott felszólalá­soknak azokra^ a részeire, amelyekről a minis­ter urak felszólalásában esetleg szó nem esett. Mielőtt azonban ezekre rátérnék, kijelentem, hogy Farkas Gyula t. képviselőtársam indít­ványát a magam részéről elfogadom». Rassay Károly t. képviselőtársam és Ba­racs Marcell képviselőtársam is ellentétet lát­tak beszédemnek abban a részében, amelyben hivatkoztam arra, hogy a földbirtokrendezési eljárás befejezést nyert, és amelyben viszont hivatkoztam arra, hogy az elővásárlási jogra továbbra is szükség van. T. képviselőtársaim ebben a két tételben ellentétet látnak. Nem kisérték azonban figyelemmel '. . . (%aj. — Hall­juk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rubinek István előadó: . . . hogy a magam részéről megkülönböztetést tettem földbirtok­reform és földbirtokpolitika között. Annak a földbirtokreformnak, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) amelynek befejezéséhez kö­zeledünk, tengelye a megváltási jog. Ea a vége felé közeledik. Ez azonban csak egy része a földbirtokpolitikának, a másik részét a ma­gunk részéről fentartani óhajtjuk. A földbirtokpolitika — nagyon helyesen hivatkoztak erre többen a szónokok közül ^ a maga irányában a nagy gazdasági egysé­gek, a nagybirtokok felaprózása felé halad, és ez természetes és egészséges iránya is a gaz­dasági életnek és a földbirtokpolitikának. (Szabó István: Ugy van! — Farkas István: Csak gyorsabb tempóban kellene haladnia, * mert egyáltalában nem halad! — Farkas Gyula: Mint Oroszországban!) EMiez a gyorsabb tem­póhoz akarok épen hozzászólni. A földbirtok ­politika ilyen irányban való haladása siette­tésének kétféle eszköze van. (Zaj a szélsőbal­oldalon. — Szabó István: Mindent a maga idejében! — Farkas István közbeszól) Kérném t. képviselőtársam, azt hiszem, annyira objek­tiven kezelem a kérdést, hogy nem szolgáltatok okot arra, hogy megzavarjanak. Egyébként nem fogok eltérni beszédem tárgyától. A földbirtokpolitikának ilyentén való irá­nyítását — mondom — kétféle módon lehet siettetni: direkt eszközökkel, nevezetesen a megváltási vagy kisajátítási jog megadásával, vagy indirekt eszközökkel olyan módon, hogy a piacra kerülő, adásvétel tárgyát képező in­gatlanokat, tehát azokat az ingatlanokat, ame­lyektől az ingatlan tulajdonosa önként óhajt megválni, használja fel földbirtokpolitikai célokra az, aki hivatva van a földbirtokpoliti­kának irányítására. Nagyon érdekes, hogy az ellenzéki igen t. szónokok közül úgyszólván egyetlenegy sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom