Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-199

Az országgyűlés képviselőházának 199. ülése Î928 július 5-én, csüiörtöWn. 9 Az optansperben nagyon jól felasználhatják ezt abölcseséget!) Beszélhetünk akármit a jogkérdésről, ennek a szakasznak megvitatásánál, de a jogkérdésnél inkább előtérbe nyomulnak a nemzetpolitikai szempontok. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Miután a termelés iránya az egész, világon megváltozott, a termelési helyzet folytán a nagy mammutbirtokokhak fentartása lehetetlenségszámba fog menni, ennélfogva a na.gy rezsi folytán szükség van a birtok egy részének, értékesítésére. Én állitom azt, hogy nem fog csökkenni a föld értéke ezzel a megkötéssel, mert ez a megkötés először is időhöz kötött, másodszor, ha nem lesz az adminisztráció berozsdásodott masinájába beledobva az elővételi jog gyakorlása, hanem a terminusok pontosan betartatnak és ha a földmivelésügyi minister ur gondoskodik arról, hogy a lehető leggyorsabban intéztessék el beavatkozása ebben a kérdésben, akkor érzésem és megitélésem szerint a föld értékére nézve csökkenés nem áll be. Belevetették ide, ebbe a problémáiba az antiszemitizmus problémáját. Ha valakinek; van joga, nekem jogom van a föld problémájával ebből a szempontból is foglalkozni 1920-ban ebben a Házban, tehát, amikor még ezzel a kérdéssel — hogy ugy ^fejezzem ki magamat — nagyon kevesen foglalkoztak, megállapítottam azt, hogy társadalmilag jóga van mindenkinek olyan antiszemitának lenni, amilyen akar, a politikai antiszemitizmus azonban kárára van az országnak. Ha tehát én ezt hat évvel ezelőtt itt megállapítottam (Rothenstein Mór: Nagyon bölcsen!) és egyik felszólalásomban azt is mondottam, hogy a felekezeti hovatartozandóság nem lehet forrása jogoknak, akkor nekem jogom van ehhez a kérdéshez ezen a szemüvegen át nézve is hozzászólni. (Halljuk! a báloldalon.) Tárgyilagosan és objektive megállapítom, hogy valahányszor felekezeti problémák vetődnek fel itt ebben a Házban, bizonyos túlzásokat kell megállapítani. Amikor itt a Házban a numerus clausus vitája folyt, akkor sem ismert el egyetlen képviselő sem olyan tényeket, amely tények ebben az országban de fakto megvannak. Emlékeztetek a főpolgármester urnák a Felsőházban elmondott beszédére, de emlékeztetek arra is, hogy hónapokkal ezelőtt statisztikai adatok alapján felépitve egy komoly megállapítást tettem és ez az., hogy ebben az országban a lakosság 1%-a van csak olyan helyzetben, hogy gond nélkül élhet és ennek az 1%nak 50%-a a zsidó felekezethez tartozik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Amikor a földkérdéshez, amikor a numerus clausus problémájához, amikor akármilyen kérdéshez hozzányúlok, akkor a magyar zsidóságnak hangosan el kell ismernie azt, hogy bár voltak a múltban és vannak ma is (Zlimszky István: Kilengések!) közigazgatási, belügyi, esetleg más vonatkozásokban is bizonyos zsidó felekezti részről hangoztatott sérelmek, egy azonban nem tagadható és ezt egyetlen zsidó* sem tagadhatja el, hoe:y itt, Magyarországon gazdaságilag, arányszám tekintetében, a zsidóság igenis előnyös helyzetben van. (Ügy van! Ugy van! a jobboldalon. — Csontos Imre: Kapzsiak szegények! — Derültség. — Zaj a baloldalon, — Bródy Ernő: Nincs különbség az emberek között vallás szerint!) Elnök: Csendet kérek. Berki Gyula: Nincs különbség... (Bródy Ernő: Mellékes, hogy valaki zsidó-e, vagy akármilyen vallású!) Elnök:, Csendet kérek! Berki Gyula: Igaza van a képviselő urnáké KÉPVISELŐHÁZI KAPLÓ. XV. megállapitottam az előbb is, hogy a felekezeti hovatartozandóság nem lehet jogok forrása (Ugy van! a jobboldalon.) és nem lehet előnyök forrása, azonban az igazat nem lehet eltagadni és én vagyok olyan bátor, hogy akkor is megmondom az igazat, ha a t. képviselő urnák az nem tetszik. (Zaj a baloldalon. — Csontos Imre: Némelyik zsidónak 5—6 ezer holdja is van, a szegény nép meg nyomorog! Ez a baj!) A földkérdésben, ha egyszer ide bevetették a zsidóproblémát, meg kell állapitanom azt, hogy Magyarországon húsz esztendőre visszamenőleg a magyar nagybérleteknek közel 70%-a van a zsidóság kezén. (Csontos Imre: Ez nyomorította meg az egész országot!) Azonkivül, ha vizsgáljuk azt, hogy az utóbbi években felekezetek szerint milyen mértékben vásároltak földet, a zsidóság akkor sem marad hátra. (Egy hang a jobboldalon: Sőt!) Én ebből csak azt a konzekvenciát akarom levonni, és ennek levonására jogom van, hogy egy ilyen kérdésnek egyoldalú bevetése árt az ország érdekeinek, (Ugy van! a jobboldalon.) mert kifelé ugy tűnik fel a dolog, mintha Magyarországon a földproblémát kizárólag felekezeti alapon akarnák megoldani. (Rassay Károly: Mondja meg, hogy hogyan kell megoldani! Mondja meg, hogy ki az alkalmas?! — Csontos Imre: Ne kapaszkodjék a zsidóság! — Bródy Ernő: Ugyan kérem! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Zaj a baloldalon.) Berki Gyula: Ennek az ominózus és sokat vitatott szakasznak alapján senkit sem fognak elzárni a magyar fold megszerzésének jogától, (Rassay Károly: Ha alkalmas!) aki — igenis, helyesen mondta t. képviselőtársam — alkalmas erre, (Rassay Károly: Ön alkalmas?) mert az alkalmasság a következőktől függ. •. (Zaj.) Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat. hogy lejáróban van beszédideje. Berki Gyula: Öt perc meghosszabbitást kárek. (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Megadjuk!) Elnök: Nem hallottam, hogy hány percet kért a képviselő ur. Berki Gyula: Tiz percet kérek. (Derültség. — Felkiáltások: Megadjuk!) Elnök: Ugy látom, a Ház az engedélyt megadja a képviselő urnák. (Helyeslés.) Berki Gyula: Igenis, t. Ház, az alkalmasság kérdését meg fogom vizsgálni. (Halljuk! Halljuk!) Nincs a világon egy ország sem, ahol egy bérlővel szemben fel ne állitanák a következő kautelákat: van-e szakképzettsége, van-e tőkéje és ért-e egyáltalában gyakorlatilag a gazdálkodáshoz? (Rassay Károly: Melyik az az ország, ahol ezeket az előfeltételeket megkívánják?) Minden országban minden rendes gazda — állitom: minden rendes gazda — ezeket a kérdéseket felteszi bérlőjének. (Rassay Károly: Persze! — Bródy Ernő: Mi van a svédgyufa-kartellel? Azok alkalmasok? — Zaj.) Az a bérlő, aki nem rendelkezik sem szakképzettséggel, sem gyakorlati tudással, nem alkalmas arra, hogy gazdálkodjék. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Most már továbbmegyek: igenis, a földtulajdon szerzése szempontjából is súlyt helyezek arra, hogy a kis- és középbirtokososztályt megerősitsük. E szakasz alánján a kormányzat nemzetpolitikai szempontból belé tud nyúlni a kérdésbe és ugy fogja felhasználni e szakaszban nyert jogát, hogy a közép- és kisbirtokososztály megerősödjék. Minél több biztos kézben van az ország földje, annál in'• kább nézhetünk bizalommal a nemzeti jövő " elé. ........^ '. . - ' . ' .: 2