Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-204

Az országgyűlés képviselőházának 204. Ülése 1928 július 24-én, kedden. 169 mációja, mintha az udvari lokalitásokon belül is tűzkár lett volna. Itt nincs kár, ezt magam is láttam, hiszen minden egyes szobán végigmentem. Tisztán az utcai fronton történt beomlás és tűzkár, az udvari fronton sehol, ahol más kár nem történt, mint víz által okozott kár. A viz által okozott kár annyiban áll, — és ezt szintén személyes tapasztalatból mondhatom — hogy az iratok és tervek legfelső lapjai bizonyos mértékben kárt szenvedtek, ez azonban nem olyan kár, amelyet rövidesen, sőt azonnal pótolni ne lehetne. Tény viszont, hogy az utcai fronton igenis történt tűzkár. Ott az irodai szobákban elhelyezett iratok egy része elégett. Számszerűen megmondhatom — időközben pontosan megállapítottuk az iktató könyvek alapján — 123 ügyiratcsomó égett el. Ismét nem tudom, honnan szerezte Pakots képviselő ur az információját, hogy nem pótolható, nagyon értékes tervek, iratok, szerződések tűntek el, amelyeket nem is óhajtott megnevezni, mert ezek kényes természetűek Ama jelentés szerint, amelyet ismételt kérdésekre kaptam, — egyébként még magam utána fogok nézni a dolgoknak — semmiféle olyan terv, olyan irat, amely pótolható nem volna, egyáltalán nem pusztult el. Magára a kárra vonatkozólag ezt vagyok bátor kijelenteni. Arra a megjegyzésre vonatkozólag, hogy a tüz honnan keletkezett és hogy ennek tulajdonképeni inditó oka az az átalakitás volt, amely az igazgatóság épületében folyt, engedje meg a képviselő ur, de tüz okának megállapításánál azt a következtetést levonni, hogy a tüz oka az a körülmény volt, hogy átalakitásokat hajtottak végre a felső helyiségekben, talán mégsem helyes. Koncedálom — hiszen nem derült még ki, hogy ütött ki a tüz — azt az okfejtést is, hogy mivel hallotta, hogy átalakitást végeztek és ebből kifolyólag a padláson és a tetőn is átalakitásokat kellett végezni, ez volt közvetve talán a tüz oka. De ezért felelőssé tenni az államvasutakat, hogy miért végeztek átalakitásokat, helytelen, mert a tüz egészen más körülményből kifolyólag támadt. Mármost, ami azt illeti, hogy miképen történt az, hogy a IV. emeleten helyeztek el terveket vagy iratokat, arra nézve, amint az igazgatóság itt felolvasott jelentésében is benne van, látható, hogy a legértékesebb dolgok nem a IV. emeleten voltak, hanem azok lent vannak a földszinten, vagy az első emeleten. Természetes azonban, hogy máshol nem tudják a terveket és egyéb iratokat elhelyezni, mint ott, ahol az illető osztály dolgozik, hiszen mindenért nem szaladhatnak a földszintre. A jelen esetben ez véletlenül mellékes is, mert mint emiitettem, a tervtárban és a folyosón elhelyezett terveket tartalmazó szekrényekben abszolúte semmi kár nem történt. Még egy kérdése volt Pakots képviselő urnák, az, hogy mi indokolta azt, hogy az Álla m vasul ak igazgatóságának épületében a személyi változásokból kifolyólag luxuriózus átalakitásokat végeztek. Erre vonatkozólag egészen őszintén megemlithetem, én nem tudok ezekről az átalakításokról, — utána fogok nézni — mert hiszen az Államvasutak belső helyiségeiknek átalakítását saját hatáskörükben végezhetik, ilyenekhez a ministerium hozzájárulása nem szükséges. Valami nagy átalakításról aligha lehet itt szó, de ezeknek utána fogok nézni. Lehetséges, hogy nem jól néztem meg ezt a traktust, de nem találtam nyomát a luxuriózus átalakításoknak a szobáknak mai átégett állapotában. Nem láttam nyomát annak, hogy ott valami nagy munkát végeztek volna. Ebben a részben azonban megnyugtathatom a képviselő urat, hogy tájékozódni fogok és ha azt tudnám meg, hogy a Máv. igazgatósága szükségtelenül tisztán kényelmi okokból nagy költséggel indokolatlan átalakitásokat akarna végezni, akkor ebben a tekintetben az Államvasutakat megfelelően utasitani fogom, hogy ezt szüntessék meg és a jövőben ettől tartózkodjanak. Kérem ezek után a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni (He

;

yeslés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Képviselőház! Megértem azt, hogy az államtitkár ur olyan választ adott, amilyet a válasz alapjául szolgáló, rendelkezésére álló adatok alapján adhatott. Felkérem azonban, méltóztassék az általam elmondottak alapján, amelyek csak a tények általános jelzéséül szolgáltak, ujabb, pontosabb adatokat kérni az Államvasutak igazgatóságától. Mégis felötlő és meglepő, hogy ilyen homályos értelmű nyilatkozat jelenik meg az igazgatóság részéről, amelyben azonban beismerések is foglaltatnak Ebben a nyilatkozatban ugyancsak azt mondja az igazgatóság, hogy messzebbmenően nem állapithatók meg károk, de azért a károkat elismeri, és bár azt mondja, hogy pótolhatatlan szerződések elpusztulásáról nem lehet szó, de mivel mégis lehet beszélni szerződések és okmányok pusztulásáról, — hiszen méltóztatott emliteni, hány ügydarab pusztult el — ennélfogva meg kell állapítani a felelősséget. Hogy lehet az, hogy a felső emeleten zsúfoltan helyeznek el fontos ügyiratokat? Ne tessék az ügyosztályokat összesűríteni a felső emeleten, hanem tessék elosztani az egész épületben, nehogy megtörténhessék, hogy a legfontosabb okmányok elhamvadhassanak. Mármost nem tudom, hogy az igen t. államtitkár urnák, vagy a kereskedelemügyi minister urnák milyen felelősségre vonó ereje van a Máv igazgatóságával szemben, de legalább is furcsálom azt, hogy amikor a tüz kitört, az Államvasutak elnök igazgatója Karlsbadban üdült és nem látta szükségesnek, hogy Budapestre siessen és ő tartsa a vizsgálatot arra nézve, hogy mi pusztult el. Hiszen ha egy magánember valahol lent a vidéken nyaral és szobatüz támad a lakásában, rögtön felszalad megnézni, hogy milyen kárt szenvedett. A Máv. elnökigazgatója pedig nem tartotta szükségesnek, hogy Budapestre siessen és megnézze, hogy milyen kárt szenvedett a Máv., hanem nyugodtan üdül tovább Karlsbadban. Nem tudom, hogy mi a felelősségrevonó ereje az államtitkár urnák a Máv-val szemben, azonban ilyen gazdálkodást a t. kereskedelmi kormánynak tovább tűrni nem lehet. Ezt à közömbösséget az ország értékeivel szemben nyugodtan nézni és tűrni nem lehet. Ezért voltam bátor ezeket a dolgokat az igen t. államtitkár ur figyelmébe ajánlani és kérni, hogy méltóztassék beható vizsgálatot követelni és ezen vizsgálat alapján megállapítani, hogy milyen súlyos mulasztások történtek és ezek miatt kik vonhatók felelősségre. Annak tudatában, hogy egyéb adatok nem állottak az államtitkár ur rendelkezésére, a választ időlegesen kénytelen vagyok tudomásul venni. Elnök : Az államtitkár ur óhajt nyilatkozni. Dezseőffy Aurél államtitkár : T. Képviselőház! Amit Pakots képvisető ur utoljára hozott fel, hogy t. i. az államvasutak jelenlegi elnöke a tüz dacára sem jött vissza, erre vonatkozólag megemlíthetem, hogy ha talán mulasztás történt, ezért a felelősség elsősorban engem terhel. Az államvasutak elnöke ugyanis közvetlenül a tüzeset előtt való napon teljesen kifáradva és kimerülve a munkától, megrongált egészségének helyreállítása céljából ment el Gasteinba. Másnap reggel kiütött a tüz s erről az Államvasutak elnöke értesülvén, azonnal telegrafált és információkat kért arra vonatkozólag, hogy milyen természetű károk történtek, — mert