Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-204

170 Az országgyűlés képviselőházának hiszen a lapok értesítései nyomán ugyebár mégsem lehet ezt egészen pozitive megállapítani — és hogy kivánatos-e visszatérése, mert ha igen, akkor vissza óhajt térni. Hozzám fordultak ebben a tekintetben és én adattam azt a választ, hogy miután meggyőződésem szerint a Máv. elnökének helyettese is teljesen el tudja végezni azt a munkát, amelyet ő elvégzett volna, visszatérésére szükség nincs. A felelősség tehát, jobban mondva — mert ebben az esetben nem felelősségről van szó egyébként — az ódium ezért nem reá, hanem reám nehezedik, mert én adtam ezt az üzenetet. Ami pedig a másik kérdést, a felelősségrevonás kérdését illeti, közölhetem at. képviselő úrral, hogy az Államvasutak Igazgatóságától már egy jelentés beérkezett a bárokat illetőleg. Természetesen a végleges jelentés ugyancsak be fog érkezni a károkra vonatkozólag és egyátalában arra vonatkozólag, hogy vájjon terhel-e valakit és milyen felelősség ebben a kérdésben. A ministerium mint minden esetben, ebben az esetben is ezeket a jelentéseket elbírálás tárgyává fogja tenni s amennyiben azok kiegészítésére lesz szükség, azokat ki fogja egészittetni. A képviselő ur által felhozott adatok alapján máris kiegészitést fogok kívánni. S amikor midezek a jelentések beérkeztek és elbíráltattak a ministeriumban, abban az esetben, ha azt látjuk, hogy bárki részéről bármilyen irányban mulasztás történt, meg lehet róla győződve a képviselő ur, hogy annak orvoslása iránt megfelelő utón intézkedni fogok. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e a kereskedelemügyi minister ur helyett az államtitkár ur által Pakots József képviselő ur interpellációjára adott választ tudomásul venni, igen vagy nem ! (Igen !) A Ház a választ tudomásul vetteKövetkezik Buday Dezső képviselő ur inter" pellációja a belügyminister úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Fitz Artur jegyző (olvassa); «Sürgős interpelláció. — Tisztelettel kérdezem: 1. Van-e tudomása a Belügyminister Urnák, hogy a szociáldemokrata párt félrevezetett munkástömegekkel anacionalista alapon szervezkedni kivánó honpolgárokat ebben az igyekezetükben az erőszak igénybevételével is meggátolja, hogy gyűléseiket tervszerűen végrehajtott támadásokkal megzavarják, a gyűléseikről békésen távozókat az esthomály felhasználásával árokból és bokrok mögül orozva kőzáporral támadják és súlyosan bántalmazzák. 2. Van-e tudomása Belügyminister Urnák, hogy a legelemibb emberi jogot alkotó munkaszabadság durva megsértésével és kicsúfolásával a szociáldemokrata párt a nemzeti alapon szervezkedni kivánó munkásokat kenyerétől megfosztja. A saját pártjába beszervezett munkásokat a legnagyobb torrorizmussal tartja a párt kebelében. A pártból kilépőket munkahelyeikről kiemeli, a munkaadókat sztrájkkal való fenyegetéssel arra kényszeríti, hogy nem a táborukba tartozó munkásokat a munkából elbocsássak. A munkások között valósággal rettegést tart fenn, úgyhogy a munkások, bár legjobb meggyőződésük és Jelkiismeretük szerint a nacionalista szervezeteknek hivei, mégis kenyérféltésből kénytelenek magukat a párt tyrannizmusának alávetni. Kéoytelenek tűrni, hogy hetenként egyébként is csekély keresetükből pártcélokra évi átlagban igen nagy összegeket levonjanak. (Zaj a szélsőbaloldalon.) 1. Tisztelettel kérdezem ezek után a Belügyminister Urat, hajlandó-e a nacionalista alapon szervezkedni kivánó munkásoknak és általában honpolgároknak a joggal elvárható törvényes védelmet nyújtani ? 204. ülése 192$ július 24-én, kedden. 2. Hajlandó-e a Belügyminister Ur a munkaszabadság biztosítására a fennálló törvények alapján lehetőleg mindent elkövetni, hogy az ország jövendő fennállása érdekében mindazok, akik tiszta lelkiismeret szerint nemzeti alapra kivannak helyezkedni, ezt megtehessék a kenyerük elvesztésének veszedelme nélkül ? 3. Hajlandó-e a t. Kormány a munkaszabadság biztosítása érdekében a legrövidebb idő alatt megfelelő törvényjavaslatot a Ház elé terjeszteni % 1928. július 24. Buday Dezső s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Propper Sándor : Halljuk a tantiemlovagot ! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Húzd rá, Buday ! — Zaj.) Buday Dezső: T. Képviselőház! A legutóbbi időben a napisajtó sürün foglalkozott olyan munkásgyülésekkel, amelyek megzavartattak, amelyek csetepatéval végződtek. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a június 1-én Csillaghegyen történt csetepatét szóvátette a baloldalról az egyik szociáldemokrata képviselő ur, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Csetepaté fokossal!) amely alkalommal, saját álláspontjának bizonyítására corpus delictiként letett a Ház asztalára egy fokost. (Zaj a szélsőbaloldalon, — Esztergályos János: Haramiaszerszám!) Itt egy ténybeli tévedés forog fenn, amelyet felvilágosítani van szerencsém, mert ez a fokos nem volt a sasok egyenfokosa, (Derültség a szélsőbaloldalon.) hanem egy civilfokos, amelyet nem a Sasoktól, hanem egy más civilegyéntől vettek el. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt a tények, illetőleg az akkor közölt tények helyreigazítása céljából adom elő. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A képviselő ur valóban a farkasnak és a báránynak a szerepében játszott itt a Ház előtt, amikor t. a Sasokat akként tüntette fel, mint illegális és csavargókból álló testületet. (Peyer Károly : Kitartott egyének vannak ott ! Utcai nők kitartottjai vannak ott tömegével ! — Zaj.) Én ezt a magam részéről visszautasítom, (Zaj.) mert a Sasok a belügyminister által jóváhagyott szabályzatok szerint működő magyar honpolgárok. Azok kedvéért, akik nincsenek a Sasok mibenléte felől tájékozva, felovasom a belügyminister ur által jóváhagyott szabályoknak vonatkozó részét, amely igy szól (olvassa) : »Az EME helyi szervezetei az erre illetékes választmányi határozat és az Országos Központi Vezetőség jóváhagyó tudó más vétele után az egyesület kebelében a fegyelmező testedzés és a baj társi as szorosabb összetartás előmozdítása céljából külön SAS sportosztályt alapithatnak.« Ekként szól a SASok alapszabálya, amely szorosan összefügg az ÉME alapszabályaival. Az Ébredő Magyarok Egyesületének mibenléte felől sincs a közvélemény kellőképen tájékozva. (Zaj a szélsőbaloldalon) Ezért felolvasom az Ébredő Magyarok Egyesületének a kormány által jóváhagyott alapszabályainak egyik rendelkezését, amely igy szól (olvassa): Az egyesület célja a magyar társadalomban a keresztény nemzeti szellem felébresztése és állandó ébrentartása, e szellemben való tömörítése és szervezése (Zaj a szélsobaloldalon.) a magyar nemzet társadalmi, kulturális és gazdasági megerősítésének érdekében. {Zaj a szélsőbalold'

don, — Peyer Károly : Márffy és társai !) Elnök : Csendet kérek. Buday Dezső (olvassa): «Az egyesület céljainak és működésének köréből a pártpolitikai kérdéseket teljességgel kizárja.» (Zaj a szélsőbaloldalon.) Igy van körülírva az Ébredő Magyarok Egyesületének feladata. T. Ház ! Azt látjuk, hogy baloldalról nemcsak az Ébredő Magyarok Egyesületét, mint keresztény