Képviselőházi napló, 1927. XV. kötet • 1928. július 5. - 1928. november 8.

Ülésnapok - 1927-201

Az országgyűlés képviselőházának 201. ülése 1928 július 10-én, kedden. a csizmákat forgalmiadó fejében lefoglalták es rögtön el is vitték. Ez az ember azután visszakönyörögte a csizmákat s kiadta a meg­rendelőnek. Erre a törvényszék sikkasztás miatt egy napra Ítélte el ezt az embert. Ugyan­ezen az alapon egy másik embert két napra, egy harmadikat pedig három napra itélt el. Ezek az ítéletek törvénytelenek, még pe­dig ugy a kocsigyártóval szemben, aki a kere­ket nem szolgáltatta be, mint a suszterral és a csizmadiával szemben. Törvénytelenek ezek a törvényszéki Ítéletek azért, mert a törvény­széknek épen törvényes rendelet alapján eze­ket a sümegi kisiparosokat nem lett volna sza­bad fogházbüntetésre elitélnie, mert hiszen a végrehajtó ur nem tudta a törvényt, amely­nek értelmében nem lett volna szabad neki ezeket a foglalásokat eszközölnie. T. Ház! Hogy méltóztassanak megérteni, miről van szó, megemlítem, hogy itt van ezek között az emberek között egy csizmadia, aki 54 éves. hét gyermek apja, aki orosz hadifo­goly volt, s akinek házára 1926. július havában bekebeleztek 265 pengő forgalmiadót, az állam tehát biztosítva volt. Amikor a múltkor azt mondottam, hogy passzióból és rankünből elárverezik és beszál­lítják azoknak az embereknek a holmiját; akiknél^ tulaj donképen fedezve van az állam követelése azzal, hogy az adótartozás a há­zukra be van kebelezve, erre azt mondotta ne­kem Vargha Imre államtitkár ur, hogy ez le­hetetlen, hozzak ide erre vonatkozólag példá­kat. Az előbb csupán egy községből egész tö­meget hoztam ide az ilyen eseteknek. Most még csak két községnek az ügyével foglalko­zom; az egyik Nyugatmagyarországon van másik pedig az éhező Tokajhegyalján. Felso­rolom ezeket az eseteket azért, hogy lássuk, hogy ez egy olyan rendszer, amely miatt tönkre kell mennie és el kell pusztulnia. Meg­jegyzem még. hogy az előbb emiitett mind a huszonnégy iparosnak háza van Sümegen, és ezeket az iparosokat azon a címen, hogy el­sikkasztották a fedezetet, — amikor a házuk ott van — azt a fedezetet, amelyet lefoglalni sem^lett volna szabad, lecsukták. (Kun Béla: Valóságos akasztófarendszer a kisexisztenciák ellen, nem lehet máskép nevezni!) Van ebben az országban egy hely, egy egész környék, amelyen olyan szomorú és nyo­morult a gazdasági helyzet, hogy a pénzügy­minister ur és a kormány jónak látta, hogy az ottani egyetlen komoly kereseti forrásnak, a szőlőtermelésnek felújítására néhány mil­lió^ pengőt adjanak. Ez a Tokajhegyalja. Én azért vettem a példákat Tokajhegyaljának egyik városából, mert azt akartam bizonyí­tani, hogyan jár el az adóhatóság olyan he­lyen, ahol az emberek esztendők óta nem ke­resnek és nincs mit enniök. Legelsősorban azt akarom bemutatni, hogy ott miket foglalnak le. A község, amely­ről szólni akarok, Bodrogkeresztur. Nem tu­dom, méltóztatnak-e ismerni; egészen kis köz­ség a Sátoraljaújhely felé menő vonalon. Bor­termelései foglalkoznak, azonkivül van egy kőbányája, és — amint a lexikonban látható — posta távíró és telefon van benne. Előre kell bocsátanom, hogy mindazt a forgalmiadót, amelynek fejében ott ezek a törvénytelen fog­lalások történtek, ezek az emberek befizették — megvan róla a befizetési nyugtájuk, — a for­galmiadóellenőrnek, aki a pénzt elsikkasztotta és megszökött vele. Ezektől az emberektől te­hát nem is lett volna szabad még egyszer kö­vetelni ezt az adót, mert az állam minden­esetre felelős a^ saját alkalmazottaiért, ha azok a befizetett adót elsikkasztják. Az egész országban az a helyzet, hogy ahol a forgalmiadóellenőr sikkaszt, — és nagyon sok helyen sikkaszt — ott az emberektől még egyszer követelik a pénzt. (Guláesy Dezső: Ez nem lehet!) T. képviselőtársam, majd nevekkel fogok szolgálni, községek nevével, hogy ne kelljen a képviselő urnák messzire mennie, nem küldöm Boldogkereszturra, hanem mél­tóztassék csak Rákosligetre kimenni. Nem sza­bad, törvénytelen, s mégis megteszik. (Rassay Károly: Tudjuk, hogy jogilag lehetetlen, s mégis megtörténik! Erről van szó! Ha jogilag lehetséges volna, akkor nem beszélnénk róla!) Ezeket a pénzeket tehát; amelyek miatt a fog­lalások történtek, egyszer már lefizették. Most lássuk, mit foglaltak le. Kollár Gusz­táv alkalmi fuvarozónál 8 pengő fejében lefogj lalták a lovat, amellyel fuvaroz. Morvái László földmivesnél és Magyar Kálmánnál ugyan­csak lefoglalták a lovat. Mind a három csupa destruktív ember...! Mind a hárman fuvaro­sok, a lovat tehát nem volna szabad lefoglalni. Most itt jön egy szomorú humor. Itt van Iváncsa Miklós alkalmi fuvaros, akinek nincs lova, hanem két tehénnel fuvaroz; de mert fel­tételezték, hogy egy fuvarosnak lovának kell lennie, forgalmiadó fejében tehát lefoglalták a lovat, azt, amely nincs. (Derültség a szélső­baloldalon.) Azóta állandóan okiratváltás fo­lyik arról, hogy hol van az a ló, amelyet nála lefoglaltak, de amely sohasem volt. Az illető folyton-folyvást megy a pénzügyigazgatóhoz és mindenféle földi hatalmassághoz azzal, hogy neki két tehene van. Ezek azonban a tehenet nem akarják elfogadni, mert — azt mondják — ők a tehenet nem foglalták le, hanem a lovat foglalták le. (Rassay Károly: Virement!) Nincs itt virement. (Kun Béla: így teszik lóvá a népet!) Egy másik embert, akitől kilencven pengő utánfizetést fognak követelni, megbün­tettek kilencven pengő után 160 pengőnyi bir­ságra. Erre mi történik 1 ? A közigazgatási bíró­ság — horrendum dictu! — törlésbe hozza a 90 pengőt és azt mondja, hogy ennek az ember­nek nem kellett volna több adót fizetnie, — ellenben a 160 pengő bírságot, amelyet azért vetettek ki reá, mert elsőfokulag megállapí­tották, hogy neki több adót kellett volna fizet­nie, rajta hagyták és annak fejében foglalást eszközölnek és árverezni akarnak nála. (Rassay Károly: Sok ilyen kis tragédia van!) Amint Rassay t. képviselőtársam mondja, ez az egész ország hemzseg a kis tragédiáktól.^ Arra nézve, hogy itt mi történik, ismét kénytelen vagyok példát felhozni. Itt van Képes János — ugyanebből a községből való — 57 éves kerékgyártó, 10 tagból álló családja van, 1925-ben megszüntette iparát. Mostan, amikor már két éve nincsen adótartozása, az­zal jönnek hozzá, hogy tartozik 165 pengő 78 fillérrel, amire azt kérdezi: hogyan? Erre azt mondják: forgalmiadóval tartozik 29 pengő­vel, pótlékot kell fizetnie 17 pengőt, a felemelt adó 75 pengő, -— az adót 29 pengőről 75 pengőre emelték! — a birsá'g 40 pengő, és pedig azért, mert nem fizette meg azt az adót, amelyről nem tudott, és a végrehajtási illeték 6 pengő 68 fillér, összesen tehát 165 pengő 78 fillér. Ehhez méltóztassék hozzávenni azt, hogy nem jöhet mindenki a Ház elé panasszal, nem lehet itt mindennap felállani és minden ember panaszát elmondani. Itt van egy másik eset, Bodrogkereszturról beszélek most is. Itt van borbély, akinek blokkolnia kell. Most követ­kező a helyzet. A forgalmiadóellenőr kint áll az

Next

/
Oldalképek
Tartalom