Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-186

HM^HB Az országgyűlés képviselőházának 186. Anna képviselőtársam .javaslata feleslegessé válik. A másik javaslatra vonatkozólag, amelyet Csilléry igen t. képviselőtársam hozott fel, csak annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy az ő indokai alapján azt elfogadásra tisztelettel ajánlom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 92. §-szal szemben két inditvány adatott be. Az egyik Kéthly Anna képviselőtársunké, aki a szakasz bevezető szavait kívánja módositani, a másik Csilléry t. képviselő uré, aki pótlást indítványoz. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a 92. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Kéthly Anna képviselőtársunk módositó indítványával ? (Igen.) A Ház a 92. %-t eredeti szövegében fogadta el és igy Kéthly Anna képviselőtársunk indítványa elesett. Felteszem most a kérdést, méltóztatik-e Csilléry képviselő ur kiegészitő indítványát elfogadni

1

? (Igen.) A Ház a kiegészítést elfogadta, ennélfogva a szakaszt Csilléry képviselő ur kiegészítésével jelentem ki elfogadottnak. Következik a 93. $. Gubicza Ferenc jegyző, (olvassa a 93. §-t, amely hozzászólás nélkül elfogadtatik. Olvassa a 9Í. §-t.): Propper Sándor. Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. (Bárdos Ferenc szólásra jelentkezik.) Bárdos képviselő ur kér szót. Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! Javaslom. hogy a 94. § első bekezdését egészitsük ki a következőkkel (olvassa): »Kivételesen és orvosilag alaposan indokolt esetben az üdülés céljából tett és az illetékes intézet által előzetesen engedélyezett útiköltséget az intézet megtéríti, ha a kérelmező hiteltérdemlő módon igazolja az ut tényleges megtételét«. Azt hiszem, fölösleges ezt bővebben indokolnom, hiszen valószínű, hogy aki ilyen utat megtesz, nem azért teszi azt, mintha ez neki passzió volna, hanem azért, mert egészségét akarja helyreállítani, már pedig ez érdeke az intézetnek is és ennek következtében kérem inditványom elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! A képviselő ur benyújtott javaslatát indokainál^ fogva a magam részéiről is tiszteletfel ajánlom elfogadásra. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 94. §-t eredeti szövegélben elfogadni, szemben Bárdos képviselő ur kiegészitő módosításával. (Nem.) A Ház az eredeti szöveget nem fogadja el. ennélfogva a szakaszt Bárdos képviselő ur kiegészítésével jelenteni ki elfogadottnak. Következik a 95. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 95—99. §-okat, amelyek hozzászólás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 100. §-t): Propper Sándor! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Kéthly Anna képviselőtársunk kivan szólni? Kéthly Anna: Csak: a 100. §. után kérem egy uj szakasz beiktatását. Elnök: A 100 §. meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kéthly Anna képviselőtársunk uj szakasz beiktatását kéri. A szó képvsielőtársunkat megilleti. ülése 1928 június lá-én, csütörtökön. 75 Kéthly Anna: T. Ház! Javaslom a 100. §. után a következő uj szakasz beiktatását (olvassa): »A munkaadó a gyógyeljárás tartama alatt azért, mert a gyógyeljárás következtében a munkavállaló nem tud munkaviszonyából folyó kötelezettségének teljes egészében eleget tenni, alkalmazottját el nem bocsáthatja.« Ez a módosítás folyik abból, amit már előzőleg az általános vitánál is elmondottam, hogy a gyógyítási kényszer nem jelenthet egyúttal munkanélküliségi kényszert és a törvénynek, amennyibben a gyógykényszert megállapítja, gondoskodni kell arról is, hogy a munkavállaló számára a munkahelyet az alatt az idő alatt biztosítsa. Elnök: A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Az inditvány tulaj donképen végrehajthatatlan, mert hiszen a munkaadónak ezer módja van arra, hogy munkását elbocsássa; ennek következtében kérném, hogy a javaslatot ebből a szempontból is méltóztassanak mellőzni, de abból a másik szempontból is, hogy a munkaadónak nem szabad annyira megkötnünk a kezét, hogy esetleg a munkás más okból való elbocsátásának a lehetőségétől elzárjuk. Úgyhogy mindkét oldalon vannak olyan szempontok, amelyeket lehetetlenné tenne ez a javaslat, kérném tehát ennek az uj szakasznak a mellőzését. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a Kéthly Anna képviselőtársunk által indítványozott uj 101. szakaszt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az indítványozott uj szakaszt nem fogadta el. Következik a 101. szakasz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 101. §4). Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! a 101. §. állapítja meg az e törvény életbelépte után felállítandó intézet nevét, amikor kimondja, hogy az Országos Munkásbiztositó Intézet név e törvény hatályba lépésével Országos Társadalombiztosító Intézet névre változik. Sehogysem vagyok kibékülve ennek az uj intézetnek a nevével. Az Országos Társadalombiztosító Intézet teljesen hamis fogalom és hamis meghatározása lesz^ annak az intézménynek, amelyet tulaj dónk épen ezzel a törvényjavaslattal teremtünk. Azért hamis, mert tulajdonképen az »országos« szó is csiak fainynyiban vonatkozik erre, hogy a biztosítási kategóriáiknak mintegy központi intézmény« lesz, die maga a társadalombiztosító fogalom egyáltalában nem illeti meg. Ne illeti meg azért, mert nem az egész társadalmat kívánja biztosítani a törvényjavaslat ebben az intézményben, hanem a társadalomnak csak egészem szűk rétegét, hiszen a biztosítottak száma is igazolja, hogy egészen szűk rétegre szorítkozik ia biztosítás köre. Ha azt látnók, az 1., 2., illetőleg 3. $ rendelkezéseiben az történt volna, hogy kimolndita volna a törvényhozó azt, hogy mindenki, aki ebben az országbiam fizetésért vagy bérért dolgozik, biztosításra kötelezett Öregség és aggkor esetére, akkor talán helyes lenne ez a meghatározás, amelyet itt ez intézmény nevének törvénybeiktatásával akarunk keresztülvinni; akkor lehetne szó arról hogy itt tényleg társa dalomb M ositást viszünk keresztül Minthogy azonban ez nem történt meg, mivel a mezőgazdasági munkásoknak nagy rétegét is kihagyjuk és az ipari & kereskedelmi a!-