Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-186

76 "Az országgyűlés képviselőházának 1& kalmazottak tekintélyes része is kimarad, — mert bizonyos fizetési összegen felül van a javadalmazásuk vagy keresetük — azonkívül itt vannak a kisiparosok, kiskereskedők, a kisexistenciáknak a tömegei, amelyek ugyancsak nincsenek bevéve a kötelező biztositás körébe; teljesen; lehetetleninek tartom, hogy törvénybe iktassunk olyan fogalmat, amelyet tulajdonképen nem fed maga a törvény. Nem az egész társadalom biztosításáról történiik itt gondoskodás, hanem a társadalomnak alkalmlazásban lévő szűk rétegeiről. De ellein'zem, ennek az uj névnek iá törvénybe iktatását azért is, mert sokszor sízoktunk hivatkoanli arra, hogy külföldi intézményeket veszünk át testestül lelkestül. Ha a cseh törvény intézkedéseit figyelembe vesszük, abban teljesen ezt a fogalom-meghatározást találjuk azzal az eltéréssel, hogy ott nem Országos Társadalombiztositó Intézetről, hanem központi társadalombiztosításról történik: említés. Az a meghatározás, amelyet az 1927. évi XXI, ttí. a betegség és balesetbiztosításra vonatkozólag megállapít, midőn a régi Országos Betegségi és Balesetbiztosító Pénztár helyett Országos Munkásbiztositó Intézetre változtatta át a nevét, ez teljesen megfelel annak a biztosítási körnek is, amelyet most iktatunk törvénybe és semmi szükség nincs arra. hogy hamis cégért vigyünk bele és hamis felírást tegyünk az intézmény élére, mert ez nem társadalombiztosító lesz, hanem a munkásoknak csak szűk rétegére fog kiterjedni. Javaslom, hogy a 101. § első bekezdésének az a része, amely a következőképen szól. »amelynek neve e törvény hatályba lépésével Országos Társadalombiztosító Intézetre változik« hagyassék ki és maradjon meg az, hogy ennek az intézménynek a címe Országos Munkásbiztositó Intézet lesz. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Ez az elnevezés, Országos Munkásbiztositó Intézet, mármost sem felel meg tökéletesen az intézetbe hetömöritett tartalomnak. A jelenlegi törvény bevon ujabb rétegeket a biztositás kereteibe, ennek következtében az először is biztos, hogy az Országos Munkásbiztositó Pénztár elnevezés nem jó, ezt ki kell bőviteni. A másik kérdés mármost az, hogy minő módon bővíttessék: ki. Szivesen elismerem azt, amit t. képviselőtársam mondott, hogy az egész magyar társadalom nem lesz betömöritve ennek az uj intézménynek a kereteibe. Ellenben méltóztassék azt is elismerni, hogy igen jelentős, milliós rétegei a magyar társadalomnak érdekelve lesznek ennél a biztositóintézetnél. (Györki Imre: Milliós nem!) Ha csak a családfentartókat veszem, akkor egyelőre nem, ha azonban az érdekelteket veszem, akkor többmilliós réteg lesz érdekelve ennél az intézetnél. Most vegyük figyelembe azt is, hogy nekünk számolnunk kell a jövendő idővel. Mint bátor voltam emliteni, talán még ebben a polgári esztendőben sikerülni fog ugyanennek a törvényjavaslatnak a novelláját beterjeszteni a Ház elé az iparosok és kereskedők kötelező biztositásáról. (Propper Sándor: Lesz abban más is, minister ur!) Azután reményem van arra, hogy az agrárrétegek biztositása, amenynyiben a Ház meg fogja majd szavazni, szintén szerkezetileg belekapcsolódik a társadalombiztositóintézetbe. Folyton növekszik tehát 5. ülése 1928 június lé-én, csütörtökön. i majd a társadalom, amely igazolttá teszi ezt I az elnevezést, amely elnevezés most egyelőre a jövő reményére vonatkozik ugyan, de ezzel is bizonyítani kívánom, hogy a legrövidebb időn belül a törvényhozás segítségével a kormány ezt a szélesen megkeretezett intézményt megfelelő tartalommal kivánja megtölteni. Kérném a szakasz eredeti szövegének elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 101. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Györki képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és igy Györki képviselő ur módosító inditványa dßsik Következik a 102. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 102., 103. és lOi. §-okat, melyek hozzászólás nélkül elfogadtatnak). Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a napirend tárgyalását. Következik a' 105. §. Szólásra ki következik? Gubicza Ferenc jegyző: Györki Imre! Elnök: Nincs jelen, töröltetik. Ki a következő szónok? Gubicza Ferenc jegyző: Bárdos Ferenc! Bárdos Ferenc: T. Képviselőház! A 105. § az, amelyik a legtöbb vitára adott alkalmat, már az általános tárgyalás során. A 105. § állapítja meg azt, hogy mely ügyek tartoznak az igazgatóság hatáskörébe. Már az általános tárgyalás során rámutattunk arra, hogy az autonómiának kérdése mennyire fontos. Idéztem Tisza István szavait, aki megállapította, hogy a munkásbiztositó intézményeknek és intézeteknek s a munkásintézeteknek általában mennyire fontos az autonómiája: épen a nevelés szempontjából. Ez az a hely, amely a munkásban ós bennünk, a munkásság képviselőiben a felelősség érzetét fejleszti ki. Sajnos azonban a legutóbbi munkásbiztositási törvény tárgyalása alkalmával ettől az eddig követett elvtől a parlament és a törvényhozás eltért és azt az autonómiát, amellyel a munkásbiztositópénztár bírt, teljesen elkobozta. Azt hiszem, az ügy érdekében való volna, hogyha az igazgatóság hatásköre oly módon, bővíttetnék ki, hogy ezzel azután valahogy közelebb juthatnánk a tényleges autonómia megvalósításához. Ezektől a szempontoktól indittatva tisztelettel javaslom, hogy a 105. § első pontja elé a következő uj pontot iktassuk be: Javaslom a 105. § 1. pontja előtt a következő pontok beiktatását (olvassa): »1. Az Országos Társadalombiztositó Intézet tisztviselőinek választása«,— a dolog megértéséhez tartozik az, hogy itt arcról van szó, hogy az igazgatóságnak ki tartozik hatáskörébe. (Továbbolvassa): 2. »a személyzeti költségekre vonatkozó határozathozatal, 3. az intézet dologi szükségleteinek költségvetése, 4. az intézet alkalmazottainak fegyelmi ügyeiben elsőfokú fegyelmi határozat hozatala;« Ezek mind olyan kérdéseik, amelyek nélkül az az igazgatóság meg lesz. ugyan választva és meg is lesz az a címe, hogy ennek az intézménynek a vezetője, ellenben á hatásköre egyenlő lesz a nullával. Megítélésem szerint akkor, ha a törvényhozás ezt a jogot