Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-186
68 Az országgyűlés képviselőházának 186. Következik a régi 63. §. Kérem a jegyző urat, sziveskejék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a régi 63„ 6&., 65. és 66. §~okat, amelyek hozzászólás nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a régi 67. §~t.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: A 68. §-nál kivánok szólni! Elnök: A képviselő ur nem kivan szólásjogával élni, kérdem tehát, kíván-e még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a szakaszt, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 68. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a régi 68. §4). Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Propper Sándor! Elnök: Nines jelen, töröltetik. Következik 1 ? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! A 68. § arról az esetről rendelkezik, amikor a biztosított nő még igény jogosultságának bekövetkezése előtt férjhez megy és a férjhezmenés esetére kivánja számára a befizetett járulék 90%-át visszaadni. Én azonban azon az állásponton vagyok, hogy méltánytalan a járulék visszaadásának a kimondása akkor, ha az illető biztosított ezt nem kivánja. Azokban az esetekben, ha az illető önmaga áll elő az intézettel szemben azzal a kívánalommal, hogy a befizetett járulékok visszafizetését kivánja, akkor természetesen az intézetnek honorálni kell ezt a kívánságot, de előfordulhat az életben olyan eset, hogy a biztosított fenn kivánja tartani azt a tagságot, amelyet megszerzett még akkor is, ha férjhez ment és biztosiíásra kötelezett alkalmazásban nem áll. Gondolni kell ugyanis arra, hogy elválás esetén a házassági kötelék megszűnik vagy az, akihez férjhez ment, meghal, annálfogva ismét rászorul arra, hogy biztosításra kötelezett foglalkozásba lépjen és akkor elveszítené azt az időt, amelyet már korábbi járulékaival az igény jogosultság szempontjából magának megszerzett és igy ki van téve annak, hogy rokkantsági, vagy az előbb említett esetekben semmiféle támogatásban nem részesülne. Ezért kérem, hogy a minister ur járuljon hozzá ahhoz a módositásomhoz, hogy (olvassa): »A szakasz első bekezdése egészíttessék ki azzal, hogy csak abban az esetben kapja vissza az illető biztositott befizetett járulékának 90%-át és megfelelő végkielégítésben csak az esetben részesüljön, ha ezt a végkielégitést az igényjogosult, illetőleg biztositott kifejezetten kéri; az esetben, ha nem kéri, akkor a járulékfizetés továbbra is fennáll, a biztosítási kötelezettség fentartatik«. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik] Szabó Zoltán jegyző: Senki feliratkozva nincsen! Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A szakasz első bekezdésébe felvett intézkedés tulajdonképen csak egyetlenegy inditóokból ered, nevezetesen abból, hogyha a biztositott a várakozási időnek letelte után olyan életpályaváltozáson megy keresztül, hogy tulaj donképen kikerül a biztosítás kötelező hatálya alól, ne kelljen a befizetett járulékokból összegyülemlett összeget meghatározhatatlan időkig takarékpénztár módjára bent kezelni. Ellenben nincs seimmi nehézsége annak, ülése 1928 június lé-én, csütörtökön. hogy a t. képviselőtársam gondolata érvényesüljön abban az értelemben, amint szíves volt előadni, hogy tudniillik ne imperative mondassák ki a végkielégítés, hanem fakultatív módon, hogy legyen módja választani és amenynyifcen nem választja a végkielégítési formát, az az összeg, amely megfelelő időpontig befizettetett, maradjon benn a pénztárban és a jogviszony maradjon meg az illető és a pénztár között a jelen szakasz, második bekezdése értelmében. Én tehát tisztelettel kéméin, méltóztassék a szakaszt Györki Imre' t. képviselőtársamnak azzal a betoldásával, hogy: »ha ezt maga kivánja« — ellenkező 1 esetben a második bekezdés rendelkezése érvényesüljön — elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilváinitom. következik a határozathozatal. A régi 68. § egész szövegét szembeállítom a Györki képviselő ur által módosított szöveggel. Kérdem tehát, méltóztatik-e a régi 68. %-t eredeti szövegében elfogadni, szemben a Györki képviselő ur által módosított szöveggel, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az, eredeti szöveget nem fogadja el. tehát a szakaszt a Györki képviselő ur által javasolt módosítással jelentem ki elfogadottnak. Következik a régi 69. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a régi 69. §-t). Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! A, 69. % ugyancsak a befizetett járulékok visszaadását mondja ki, a visszaadási kötelezettséget azonban csak arra az esetre kontemplálja, ha valaki a járadékigény megnyliása előtt lép be valamely szerzetesrendbe. Ezt kiegészitendőnek tartom azzal, hogy a járulékvisszaadás kötelezettsége fennálljon akkor is. ha nemcsak szerzetesrendbe lép, hanem más biztositási kötelezettség alá nem eső munkaviszonyba, értve ez alatt azt, hogy olyan munkaviszonyba lép. ahol a kötelező biztosításon kivül önkéntes biztosítás van, vagy pedig a nyugdíj a szolgálati viszonyból önként folyik, ha tehát például állami, törvényhatósági vagy községi üzem, az Államvasutak vagy a posta szolgálatába lép át, amikor ezen szolgálati viszonyból kifolyólag nyugdíj jár neki. amely nem ezen törvény alapján adatik számára. Ezekben az esetekben méltánytalannak tartom a j áru léik megtartását és kérem, hogy ugy, mint a szerzetesrendbe való belépés esetem, ezekben az esetekben is legyen meg a járulék visszafizetésének lehetősége. Kérem, méltóztassék erre vonatkozó javaslatomhoz hozzájárulni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Általános szabály!) Ülnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Senki feliratkozva nincsen! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Nagyon kérem, méltóztassék a szakaszt eredeti szövegében^ határozattá emelni, mert az esetek legtöbbjében mégis az lesz a valóság, hogy a biztositási kötelezettség, illetőleg a jogigény transzfer utján megy át akár az államhoz, akár bármely elismert biztosítási társulathoz, az illető tehát nem szenved semmiféle rövidülést azokban az esetekben, amelyekre céloz t. képviselőtársam, amikor tudniillik teljesen kimaradna az illető a biztositási kötelezettségből.
