Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

"Az országgyűlés képviselőházának 185, ülése 1928 június 13-án

} szerdán. 49 hogy nincs joga egy pártot megvádolni azzal, hogy valamely társadalmi osztállyal szemben gyűlölettel viseltetik. (Ugy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. ) Propper Sándor: Méltóztassanak megengedni, hogy befejezzem a mondatot. Én senkit sem vádolok, csak megállapítom, hogy a munkásgyülölétnek az után a kitörése után, aminek itt most tanúi voltunk, nem tudom, egyáltalán lehet-e munkáskérdésekkel idejönni. Interpellációmat az összkormányhoz intéztem, mert azt a rendeletet, amelynek alapján interpellálok, Vass József ministerelnökhelyettes ur irta alá, a rendelet maga pedig utolsó szakaszában ugy rendelkezik, hogy a pénzügyminister és a kereskedelmi minister urak bizatnak meg a végrehajtással. Nem tudtam tehát megállapítani, hogy kinek a resszortjába tartozik, kénytelen voltam az összkormányhoz intézni interpellációmat. Maga az esemény a következő. Meglehetősen nagy és jelentékeny szakmáról van szó, a faipari szakmáról, amely a magyar iparnak dicsősége és dísze, amely az egész világon nagy elsmerést vivott már ki a magyar iparnak, amennyiben az egész világra szállított már kiváló butorárukat, azonkivül a magyar asztalosmunkás is az egész világon elismert jó szakmunkás. Ebben az iparban tavaly júniusban annyira tarthatatlan volt már a helyzet a bérek tekintetében, hogy a munkások kénytelenek voltak béremelés iránt a munkáltatókhoz fordulni. A munkáltatók két szervezetben lévén szervezve, két irányban kellett a tárgyalásokat meginditani. Meg kell állapitanunk most már, mint történelmi tényt, hogy a kis- és középiparosok az Asztalosmesterek Országos Szövetségébe tömörülve, a munkásokkal békésen, becsületesen, megértően megegyeztek. Bizonyos minimális béremelésben állapodtak meg, amelyet becsületesen végre is hajtottak. A Gyáriparosok Országos Szövetsége,^ amelynek kötelékébe szintén tartozik néhány nagyobb faipari üzem, megtagadta a béremelést, hosszas tárgyalások után azonban hozzájárult az asztalosmesterekkel kötött szerződés végrehajtásához. Magát a szerződést nem irta ugyani alá, mert már akkor hatalmi kérdéssé élezte ki a kérdést, hanem miután látta, hogy a kis- és középiparosok 3500 asztalosmunkásnak már teljesítették követeléseit és látván, hogy nem zárkózhat el, ő maga is megadta, a nélkül, hogy a szerződést aláirta volna. Az asztalosmunkások t. i. kollektiv szerződést kötöttek az asztalosmesterekkel. Ennek a szerződésnek van egy pontja, amely a rögtön likvidálandó bérjavitáson kivül automatikus béremelést állapított meg, mondom, ismétlem), hangsúlyozom, kölcsönös megállapodás alapján oly képen, hogy egyrészt a várható drágaság, másrészt az automatikusan emelkedő lakbéremelésre való tekintettel erre a folyó esztendőre további hat filer órabéremelést hajtanak végre. Ebben állapodtak meg és a béke ettől kezdve biztosítva volt, az, iparban a munka zavartalanul folyt. Mind a két fél anynyira amennyire meg volt elégedve, semmi sem zavarta a termelés menetét. Amikolr

1 a szerződésben vállalt kötelezettség időpontja elérkezett, aí kis- és középiparosoknál megint nem volt semmi baj. Az Asztalosmesterek Orszlálgos Szövetségébe tömörült munkaadók mintegy 3500 munkásnak a tavaly szerződésben biztosított órabéremelést meg akarták adni, de, hivatkozván a. megroszszahfoodott konjunkturális viszonyokra, tárKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIV. gyalásokra hivtak meg a munkások képviselőit, akikkel megállapodtak abban, hogy a kikötött hat fillért nem egyszerre, hanem három parcelláiban fogják folyósítani, két fillért má

1jus 1-én, két fillért június és két fillért július 1-én. Méltóztatnak látni, hogy a munkások a maguk jogos igényeiben igazán szerények, viszonyaikon túlmenően szerények voltak és ezt a kis- és középiparosok be is láttak. Ezzel szemben a Gyosz, a gyárosok vezetősége, amelynek egyik tagja Biró Pál igen t. képviselő ur is, aki indignálódott az előbb azért, mert azzal vádoltuk meg, hogy a maga telepén a munkaviszonyok nem olyan rózsásak, szembehelyezkedett. A Gyosz kötelékébe tartozó négy üzem a Gyosz parancsára, egyenes utasítására a kis- és középiparosokkal szemben kijelentette, hogy nem hajlandó megadni az előre kikötött béremelést, mert ugy látják, hogyha ők ezt a két fillér óránkénti béremelést megadják, a többi ipar munkásai is jönni fognak béremelésért. Uraim, tessék idefigyelni, óránkénti két fillér béremelésről van szó, de a Gyosz., Fenyő Miksa úrék, és Biró Pál úrék azt mondják, hogy ha az asztalosmunkásoknak ezt a, két fillérnyi órabéremelést megadják, akkor a többi ipar munkásai is jönni fognak béremelésért, ők tehát megtagadják ezt a béremelést és inkább törésre engedik a dolgot. öt ilyen nagy faipari üzemről van szó. A legnagyobb, a Thék-gyár nem csatlakozott, mert belátta, hogy a munkásoknak adni kell annyit, hogy éhen ne haljanak. Ezt a gyárat a Gyosznak nem sikerült terrorizálni, de a másik négyet sikerült és ez a négy gyár szembehelyezkedett az Asztalosmesterek Szövetségével, szembehelyezikedtt mindennel és tisztán hatalmi alapon megtagadta a béremelést. Erre a munkások mit tehettek? Az egyik gyár, a Lingel-gyár munkássága kénytelen volt abbahagyni & munkát, mert szombaton nem tudták megvásárolni a munkások családjuk részére a szükséges kenyérmennyiséget. A sztrájk világszerte elismert dolog, mint ultima ratio, a gazdasági harcokban elismert eljárás végső szükség esetén. Amikor a munkás nem tudja eladni munkaerejét ugy, hogy abból megélhessen, leteszi szerszámát és elmegy máshová dolgozni, mint ahogy a kereskedőnek is joga van nem odaadni portékáját annyiért, amennyiéit a vevő kéri. A munkások tehát kiléptek onnan azzal a gondolattal, hogy máshol keresnek munkát, ahol megadják az óránkénti 2 fillér béremelést, ami az egész hosszú héten nem egészen két pengőt tesz ki. A Gyosz erre a maga hatalmával, a kormány támogatásában bizva, utasította a többi gyárakat és tudomására adta a munkásoknak, hogyha nem veszik fel a munkát, ki fogják őket zárni. Ez a kizárás egy gyárban meg is történt. A munkások egyik felét szombat este kizárták azzal a figyelmeztetéssel, hogy a munkásság másik felét a következő szombaton fogják kizárni. A munkások nincsenelk abban a helyzetben ,hogy ezeket az orronütéseket állandóan tűrjék és ezért nem várták be, hogy a másik 50%-ot is kizárják, hanem kiléptek a gyárakból és igy most a legnagyobb faipari gyárakban körülbelül 850 munkás kénytelen a munkát szüneteltetni a Gyosz. hatalmi túltengése és a 2 filléres órabéremelés megtagadása miatt. Hogy a kép teljes legyen, köteles vagyok megemlíteni, hogy a tavalyi említett szerződéskötés óta az élet 15%-kai megdrágult. Ezt 7