Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

"Az országgyűlés képviselőházának 185, ülése 1928 június 13-án } szerdán. 49 hogy nincs joga egy pártot megvádolni azzal, hogy valamely társadalmi osztállyal szemben gyűlölettel viseltetik. (Ugy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. ) Propper Sándor: Méltóztassanak megen­gedni, hogy befejezzem a mondatot. Én senkit sem vádolok, csak megállapítom, hogy a mun­kásgyülölétnek az után a kitörése után, aminek itt most tanúi voltunk, nem tudom, egyáltalán lehet-e munkáskérdésekkel idejönni. Interpel­lációmat az összkormányhoz intéztem, mert azt a rendeletet, amelynek alapján interpellálok, Vass József ministerelnökhelyettes ur irta alá, a rendelet maga pedig utolsó szakaszában ugy rendelkezik, hogy a pénzügyminister és a ke­reskedelmi minister urak bizatnak meg a vég­rehajtással. Nem tudtam tehát megállapítani, hogy kinek a resszortjába tartozik, kénytelen voltam az összkormányhoz intézni interpellá­ciómat. Maga az esemény a következő. Meglehető­sen nagy és jelentékeny szakmáról van szó, a faipari szakmáról, amely a magyar iparnak di­csősége és dísze, amely az egész világon nagy elsmerést vivott már ki a magyar iparnak, amennyiben az egész világra szállított már ki­váló butorárukat, azonkivül a magyar aszta­losmunkás is az egész világon elismert jó szak­munkás. Ebben az iparban tavaly júniusban annyira tarthatatlan volt már a helyzet a bé­rek tekintetében, hogy a munkások kénytele­nek voltak béremelés iránt a munkáltatókhoz fordulni. A munkáltatók két szervezetben lévén szervezve, két irányban kellett a tárgyalásokat meginditani. Meg kell állapitanunk most már, mint tör­ténelmi tényt, hogy a kis- és középiparosok az Asztalosmesterek Országos Szövetségébe tömö­rülve, a munkásokkal békésen, becsületesen, megértően megegyeztek. Bizonyos minimális béremelésben állapodtak meg, amelyet becsüle­tesen végre is hajtottak. A Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége,^ amelynek kötelékébe szin­tén tartozik néhány nagyobb faipari üzem, megtagadta a béremelést, hosszas tárgyalások után azonban hozzájárult az asztalosmesterek­kel kötött szerződés végrehajtásához. Magát a szerződést nem irta ugyani alá, mert már akkor hatalmi kérdéssé élezte ki a kérdést, hanem miután látta, hogy a kis- és középiparosok 3500 asztalosmunkásnak már teljesítették követelé­seit és látván, hogy nem zárkózhat el, ő maga is megadta, a nélkül, hogy a szerződést aláirta volna. Az asztalosmunkások t. i. kollektiv szer­ződést kötöttek az asztalosmesterekkel. Ennek a szerződésnek van egy pontja, amely a rög­tön likvidálandó bérjavitáson kivül automa­tikus béremelést állapított meg, mondom, is­métlem), hangsúlyozom, kölcsönös megállapodás alapján oly képen, hogy egyrészt a várható drá­gaság, másrészt az automatikusan emelkedő lakbéremelésre való tekintettel erre a folyó esztendőre további hat filer órabéremelést haj­tanak végre. Ebben állapodtak meg és a béke ettől kezdve biztosítva volt, az, iparban a munka zavartalanul folyt. Mind a két fél any­nyira amennyire meg volt elégedve, semmi sem zavarta a termelés menetét. Amikolr 1 a szerződésben vállalt kötelezett­ség időpontja elérkezett, aí kis- és középiparo­soknál megint nem volt semmi baj. Az Aszta­losmesterek Orszlálgos Szövetségébe tömörült munkaadók mintegy 3500 munkásnak a ta­valy szerződésben biztosított órabéremelést meg akarták adni, de, hivatkozván a. megrosz­szahfoodott konjunkturális viszonyokra, tár­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIV. gyalásokra hivtak meg a munkások képvise­lőit, akikkel megállapodtak abban, hogy a ki­kötött hat fillért nem egyszerre, hanem három parcelláiban fogják folyósítani, két fillért má 1­jus 1-én, két fillért június és két fillért július 1-én. Méltóztatnak látni, hogy a munkások a maguk jogos igényeiben igazán szerények, vi­szonyaikon túlmenően szerények voltak és ezt a kis- és középiparosok be is láttak. Ezzel szemben a Gyosz, a gyárosok vezetősége, amelynek egyik tagja Biró Pál igen t. kép­viselő ur is, aki indignálódott az előbb azért, mert azzal vádoltuk meg, hogy a maga tele­pén a munkaviszonyok nem olyan rózsásak, szembehelyezkedett. A Gyosz kötelékébe tar­tozó négy üzem a Gyosz parancsára, egye­nes utasítására a kis- és középiparosokkal szemben kijelentette, hogy nem hajlandó meg­adni az előre kikötött béremelést, mert ugy látják, hogyha ők ezt a két fillér óránkénti béremelést megadják, a többi ipar munkásai is jönni fognak béremelésért. Uraim, tessék idefigyelni, óránkénti két fillér béremelésről van szó, de a Gyosz., Fenyő Miksa úrék, és Biró Pál úrék azt mondják, hogy ha az aszta­losmunkásoknak ezt a, két fillérnyi órabér­emelést megadják, akkor a többi ipar mun­kásai is jönni fognak béremelésért, ők tehát megtagadják ezt a béremelést és inkább tö­résre engedik a dolgot. öt ilyen nagy faipari üzemről van szó. A legnagyobb, a Thék-gyár nem csatlakozott, mert belátta, hogy a munkásoknak adni kell annyit, hogy éhen ne haljanak. Ezt a gyárat a Gyosznak nem sikerült terrorizálni, de a másik négyet sikerült és ez a négy gyár szembehe­lyezkedett az Asztalosmesterek Szövetségével, szembehelyezikedtt mindennel és tisztán ha­talmi alapon megtagadta a béremelést. Erre a munkások mit tehettek? Az egyik gyár, a Lin­gel-gyár munkássága kénytelen volt abba­hagyni & munkát, mert szombaton nem tudták megvásárolni a munkások családjuk részére a szükséges kenyérmennyiséget. A sztrájk világszerte elismert dolog, mint ultima ratio, a gazdasági harcokban elismert eljárás végső szükség esetén. Amikor a munkás nem tudja eladni munkaerejét ugy, hogy abból megélhessen, leteszi szerszámát és elmegy más­hová dolgozni, mint ahogy a kereskedőnek is joga van nem odaadni portékáját annyiért, amennyiéit a vevő kéri. A munkások tehát ki­léptek onnan azzal a gondolattal, hogy máshol keresnek munkát, ahol megadják az óránkénti 2 fillér béremelést, ami az egész hosszú héten nem egészen két pengőt tesz ki. A Gyosz erre a maga hatalmával, a kormány támogatásában bizva, utasította a többi gyárakat és tudomá­sára adta a munkásoknak, hogyha nem veszik fel a munkát, ki fogják őket zárni. Ez a kizárás egy gyárban meg is történt. A munkások egyik felét szombat este kizárták azzal a figyelmezte­téssel, hogy a munkásság másik felét a követ­kező szombaton fogják kizárni. A munkások nincsenelk abban a helyzetben ,hogy ezeket az orronütéseket állandóan tűrjék és ezért nem várták be, hogy a másik 50%-ot is kizárják, ha­nem kiléptek a gyárakból és igy most a legna­gyobb faipari gyárakban körülbelül 850 mun­kás kénytelen a munkát szüneteltetni a Gyosz. hatalmi túltengése és a 2 filléres órabéremelés megtagadása miatt. Hogy a kép teljes legyen, köteles vagyok megemlíteni, hogy a tavalyi említett szerző­déskötés óta az élet 15%-kai megdrágult. Ezt 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom