Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.
Ülésnapok - 1927-185
n Az országgyűlés JcépviselöházánaJc 185. ülése 1928 június 13-án, szerdán. vei tartozik valaki és mennyi a hátralékos munkásbiztositási és balesetbiztosítási járuléka. A népjóléti minister ur azt mondotta, hogy ezt nem lehet megcsinálni, mert összebeszélés folytán oly nagy tömegek jelentkezhetnek, akik megrohanják az intézetet, hogy ezt normális viszonyok közt lebonyolítani nem tudja. Ha ilyen messze nem is megy a minister úr, ellenben ott, ahol a törvény szerint felelőssé teszi az üzemutódot az üzemelőd tartozásáért vagy ott, ahol az épittetőt felelőssé teszi a felelősvállalkozó tartozásáért, természetszerűleg magának az építtetőnek vagy magának az üzemutódnak köteles gondossága az, hogy eljárjon a munkásbiztositó intézetnél és megkérdezze, mennyivel tartozik az elődje, vagy épitési vállalkozója, mert ha ezt nem teszi meg, akkor természetesen esetleg olyan Öszszegért vállalna felelősséget, amelyet az üzemátruházásról szóló törvény értelmében egyébként nem vállalna. Amikor tehát a törvény szerint az üzemutód, valamint az építtető felelős üzmelődjének és az épitési vállalkozónak járuléktartozásáért, — mint ahogy ebben a szakaszban is, meg az 1927. évi törvényben is bentfoglaltatik — akkor a legminimálisabb követelmény az intézettel szemben az, hogy ezekre az esetekre korlátozva, a népjóléti minister ur igenis gondoskodjék arról, hogy ezek az üzmutódok, illetőleg építtetők díjmentesen megkapják az elődjüknek tartozásáról szóló teljes kimutatást, vagyis azt a jegyzéket, amelyben fel van tüntetve, mennyiért tartozik ő felelősséggel. Én csak ismételten felhívom itt a figyelmet a »lerótt« és »kirótt« járulék közötti differenciára; amennyiben szükséges, javaslatot is terjesztek be errevonatkozólag, azt hiszem, azonban ez szükségtelen, mert hiszen ez csak elirás következménye lehet. Elnök: Szólásra következik'? Gubicza Ferenc jegyző: Nincs senki feljegyezve! (Fábián Béla szólásra jelentkezik.) Elnök: Fábián képviselő ur kivan szólni. Fábián Béla: T. Képviselőház! Egy egészen különös és speciális esetre akarom a minister ur ügyelmét felhívni, amikor az érdekelt személynek törvény és rendeletek értelmében érdeklődnie kell aziránt, van-e tartozása az intézetnél. Állandóan hallunk arról, hogy az országnak nagy érdeke az, hogy a kisiparosságnak munkát adjunk és hogy a kisiparosok a közszállitásokban résztvegyenek. Elő van írva, hogyha egy kisiparos közszállitásban részt akar venni, bizonyítványt kell csatolnia, amely szerint hat hónapnál hoszszabb idő óta nem tartozik tagsági járulékkal a munkásbiztositó-pénztárnak. Amikor az a kisiparos ezért a bizonyítványért elmegy, fizetnie kell érte. Tekintettel arra, hogy itt semmiféle run-nek lehetősége nincs, és az a lehetőség sem áll fenn, hogy meg fogják rohanni a pénztárt, ennélfogva arra kérem a minister urat, hogyha egyelőre nem is látja lehetségesnek, hogy a pénztár ingyen adjon felvilágosítást, legalább akkor, amikor közszállitási célokra kérnek ilyen bizonyítványt, történjék ez díjmentesen. Én különben a magam részéről azért tartom a mostani állapotot lehetetlennek, mert hiszen ugyanígy előfordulhatna az is, hogy az adóhivatal sem adna ingyen felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy ki mennyi adóyal tartozik, mert hiszen az adóhivatalok alá még több ember tartozik, mint a betegpénztárak alá. Elképzelhető volna tehát az az eset, hogy egy szép napon az adófizetők megrohanják az adóhivatali pénztárakat, megkérdezni, mennyi hátralékuk van. Az adóhivatal is ingyen ad felvilágosítást, mint ahogy mindenki, aki megjelenik valamely közhivatalnál, ahol tartozása van, ingyen kap felvilágosítást arra vonatkozólag, mennyi az ő tartozása. Ha a minister ur még nem is látja megvalósíthatónak azt, hogy mindenki ingyen érdeklődhessék az iránt, mennyi tartozása van a betegpénztárnál és a biztosítópénztárnál, legalább arra kérem őt, hogyha közszállitásokban való pályázat céljaira kérnek ilyen bizonyítványt, annak kiadása teljesen díjmentesen történjék. Elnök: Kivan még valaki szólnia (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Györki t. képviselőtársam helyesen mutatott rá arra, hogy ebben a szakaszban a »lerótt« szó helyett a »kirótt« szót kell alkalmazni, az ő javaslatához tehát stiláris szempontból is hozzájárulok. Fábián t. képviselőtársamnak sajnos, most sem tudok rendelkezésére állani Nevezetesen rendelkezésre állásom nem segítené elé azt a célt, amelyet ő el akar érni igen nobilis módon, hogy a közszállitásokban résztvenni kivánó kisiparosok számára díjtalanná tegyük az igazolványt, amelyet a törvény előir. Hogy ki vesz részt tényleg a közszállitásokban, azt természetesen nem tudom, — most a Társadalombiztosító Intézet nevében beszélek — hogy tehát ingyen kiadhassam a törvény intenciói szerint erre a célra az igazolványt a kisiparosnak, be kellene követelnem egy hivatalos, mondjuk hatósági igazolványt a kisiparostól, hogy csakugyan közszállitásban vesz-e részt, akkor meg az kerülne 2 pengőbe, mint ahogy ma ez kerül 2 pengőbe; mert hiszen végre az intézet nem adhat ki mindenkinek igazolványt, aki odajön minden bizonyíték nélkül azzal, hogy én pályázni akarok. Ezzel nem érném el a célt, amellyel védeni akarnám az intézményt a felesleges megrohanástól. Ez egészen világos, nem tudom tehát ezt a javaslatot elfogadni. Másrészt, aki közszállitásban részt tud venni, annak az az igazolványkiállitási 2 pengőnyi díj igazán nem jelenthet olyan rettenetes megterheltetést. (Fábián Béla: Hányszor kell addig résztvennie a pályázatban, mig egyszer kap egy közszállitást?) Métóztassanak tehát a szakaszt ennek az egyetlen szónak a változtatásával egyébként változatlanul elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 28. §-t Györki Imre képviselő ur stiláris módosításával együtt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a szakaszt a módosítással együtt elfogadta. Következik a 29. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 29. és 30. §-okat, amelyeket észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a rV\ fejezet, az öregség és rokkantság meghatározása, a 31. §. Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Györki Imre; (Felkiáltások: Nincs itt!)
