Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-190

Az országgyűlés képviselőházának 190. ülése 1928 június 20-án, szerdán. 195 séges, hogy a t. kormány nem viseltetik biza­lommal ennek a Képviselőháznak ellenzéki pártjaival szemben, (Egy hang a középen: Valószínűleg!) — kérem, t. képviselőtársam, a bizalmatlanság a mi résziünkről soklkial indo­koltabb, mint a kormány bizalmatlansága, de ez nem bizalmi kérdés — mondom, ha lehetsé­ges az, hogy a t. kormány egy törvényjavaslat alapját képező szerződést nem mutat meg az ellenzéknek, nem mutat meg a Képviselőház pénzügyi bizottságának, de az már igenis egyenesen felötlő és nemcsak a képviselőházi szokásoktól, de minden parlamenti rendszertől elütő jelenség, hogy a kormány még saját párt­jának sem mutatja meg a szerződést, sőt nem­csak, hogy saját pártjának nem mutatja meg és saját pártjával nem ismerteti azt, hanem, ugy látszik, annyira megy. hogy» — annak el­lenére, hogy a volt pénzügy ministereknek van egy Nyuposz-nak nevezhető szervezete, (De­rültség.) amelyben a nyugalmazott és volt pénzügyministerektől az élő pénzügyministe­rek külön pénzügyi tanácsokat szoktak kérni, (Derültség.) most a nyugalomba vonult pénz­ügyministerek iránt sincs bizalommal, mert ime kiderül itt a Képviselőház nyilt ülésén, hogy egy olyan törvényjavaslatnál, amely a magyar pénzkölesönzés történetében uj utakat vág, amely szerint nemcsak pénzt kölcsönöz a kormány, d© egyszersmind gazdasági kedvez­ményeket is ad egy idegen vállalatnak, a kor­mány odáig ment, hogy nem méltatta bizal­mára a volt pénzügyminister urakat sem és azoknak sem mutatta meg azt a szerződést. Nem akarok itt gyanúsítani, nem akarok semmiféle olyan kijelentést tenni, (B. Podma­niczky Endre: Elég volt már a gyanúsításból!)i mintha itt bárkinek bárminemű oka lenne arra, hogy ezt, az ennek a törvényjavaslat alapjául szolgáló szerződést ne mutassa meg. de kénytelen vagyok felhívni a t. kormányt és a kormány képviseletében jelenlévő és ezt a törvényjavaslatot képviselő pénzügyminister urat, hogy igenis necsak mitőlünk, az ellenzék­től, amely a kormánnyal szembenáll, ne kí­vánja, de ne kivánja saját pártjától sem azt, hogy itt zsákban macskát vásároljon, hogy itt zsákban gyújtót vásároljon, ne kivánja azt, hogy ennek a Képviselőháznak többségét al­kotó képviselők, elmenvén kerületeikbe a vá­lasztóközönség elé, amikor választóik azt kér­dik tőlük: »Tudod-e te, hogy tulajdonképen mit szavaztál meg 1 ?« akkor szemlesütve kénytele­nek legyenek azt mondani: »Hát bizony, én nem tudom, mert a törvényjavaslat alapját képező szerződést nekem sem mutatták meg és csak Ígérték, hogy ezt a szerződést meg fogják mutatni«. (Pakots József: Ismeri-e a honvé­delmi minister ur a szerződést? — Gr. Csáky Károly honvédelmi minister: Igen, ismerem! — Pakots József: Csodálatos! — Derültség. — B. Podmaniezky Endre (Pakots József felé): Le van főzve!—Pakots József : Helyesli-e a hon­védelimi minister ur! Azt hiszem, hogy nem. — Gr. Csáky Károly honvédelmi minister: Igenis, helyeslem!) T. képviselőtársaim, azt már megtudtuk, hogy a honvédelmi minister ur helyesli a tör­vényjavaslatot, de hogy a pénzügyminister ur helyesli-e a törvényjavaslatot, azt még a mai napig sem sikerült megtudnunk, (östör József: Ez már kedélyes!) T. képviselőtársamnak ez talán kedélyes... (Bud János pénzügyminister közbeszól.) Nem t. pénzügyminister ur, nekem az a felfogásom a kormány t. tagjainak fele­lősségére vonatkozólag, hogy lehet a kormány tagjainak bizonyos határozott álláspontja egy egyvonalu politika vitelére vonatkozólag, de viszont a gazdasági tárcák ministereinek és az egyes ministereknelk a maguk szakügyeit ille­tőleg feltétlenül megvan a maguk külön fele­lőssége is. Én pedig, aki ismerem a pénzügy­minister ur mentalitását, a pénzügyminister úrról nem tudom feltételezni, hogy a minister ur olyan boldogan, olyan örömmel vállakozott volna egy olyan törvényjavaslatnak a Képvi­selőház előtti képviseletére, amely Magyar­ország gazdasági érdekeit zálogosítja el és amely az én véleményem szerint magyar mun­kások szájából fogja kivenni a munka lehető­ségét. (Ellenmondások jobbfelöl és a középen.) Ezt a kérdést nem óhajtom itt érdemben tár­gyalni, de ugy van, hogy itt gyufagyárak fog­nak megszűnni, ha pedig gyufagyárak fognak megszűnni, ez által magyar munkások kere­seti lehetősége fog megcsökkenni. (Zaj. — Malasits Géza: Sokkal jobban miá:r ugy sem tuídtják a magyar munkásokat megnyomo­ritani!) Igenis, az országiból ismét pénz fog kimenni és ennélfogva az ország kereske­delmi mérlege ismét rosszabbodni fog. Ha mindez igaz, akkor nekünk tudnunk kell az okokat, amelyek a kormányt ennek az uj vonalú szerződési típusnak megkötésére kény szeritették és jogunk van ismerni azt a szerződést, amelynek alapján a kormány a Képviselőháztól kéri a törvényjavaslat meg­szavazását. Én tehát arra kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék az elnök ur napirendi javaslaté val szemben az én napirendi javaslatomat e) fogadni ás utasítani a pénzügyminister urac arra, hogy a szerződést minden egyes képvise­lővel közölje. Amig ez meg nem történik, ad­dig a Képviselőház ne tartson ülést. Azután pedig minden képviselő felemelt fővel mehet majd választói elé, mondván: igen, én nem vol­tam hajlandó arra, hogy egy kölcsönszerző­dést, amellyel az országnak egy egész gazda­sági ága idegen pénzügyi hatalom kezébe t&r logosittatik el, megszavazzak mindaddig, amig velem a szerződés szövegét nem közölték. Kérem, méltóztassék napirendi indítvá­nyomat elfogadni. (Helyeslés a, szélsőbalolda­Ion) Elnök: Kíván-e még valaki a napirendi indítványhoz hozzászólni? (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Képviselő­ház! Őszintén megvallva, nem értem Fábián Béla t. képviselőtársam felindulását. Nem ér­tem azért, mert elég határozottan és elég vilá­gosan kifejtettem felfogásomat ebben a kér­désben. Azt mondottam, hogy ez a törvényja­vaslat önmagában véve tulajdonképen függet­ten törvényjavaslat attól a szerződéstől. (Ras­say Károly: A gyufaipar védelme!) A másik része a kérdésnek, h'ogy a szerződést illetőleg én nem arra vállalkozom, amit igen t. képvi­selőtársam kér és amit talán nem is tartanék valami szerencsés gondolatnak, hogy én most postásnak szerződjem be és elküldjem a szer­ződés szövegét az egyes t. képviselő uraknak hanem mi hárman: a földmivelésügyi minis­ter ur, az igazságügyi minister ur és én előre­láthatóan már a holnapi nap folyamán be fogunk terjeszteni egy uj törvényjavaslatot, amely a földreformmal kapcsolatos egyes kér­désekre m azoknak finanszírozására is vonat­kozik. Ennek a törvényjavaslatnak lesz egy | melléklete, és ehhez a törvényjavaslathoz fog \ csatoltatni teljes szövegében ez a~ szerződés. ! (Felkiáltások jobbfelől: Na! — Gál Jenő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom