Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-189

Az országgyűlés képviselőházának 189. ülése 1928 június 19-én, kedden. 153 forgalmat teljesen megbénítsuk ennek az iparnak területén. Ez a kérdés volt azután vita tárgya a bizottsági tárgyalások során, ezen a ponton ütköztünk össze és ezen a ponton döntött a többség ugy, hogy elfogadásra ajánlotta a törvényhozás plénumának ezt a törvényjavaslatot, amely alkalmas lesz arra, hogy a svéd-amerikai tröszt monopólisztikus törekvéseit megakadályozza. A^ csütörtöki pártértekezlet óta a helyzet megváltozott. Az uj indok egyszerűen az. hogy ez a javaslat azért szükséges, hogy a Képviselőház lehetővé tegye a svéd-amerikai trösztnek a monopólium megszerzését és ezáltal a földreform finanszírozását s invesztíciós kölcsön előteremtését. Azt hiszem, soha még ilyen cinikus kíméletlenséggel tudtára nem adták a parlamentnek, hogy a kormány csak a szavazatára kíváncsi, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) de annak belső lelki motívumára, hogy miért szavaz meg egy törvényjavaslatot, nem kíváncsi. A t. kormány rábízza a parlament tagjaira, hogy az egyik fogadja el a javaslatot azért, mert védekezni akar a monopólium ellen, a másik fogadja el ugyanezt a javaslatot azért, mert fegyvert akar teremteni a monopólium megalkotására. Azt hiszem, ily körülmények között a törvényhozás üres formaság. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Eljátszatják vele azt a játékot, hogy tegnap még a közgazdaság veszedelme volt a syéd-amierikai ' tröszt monopólisztikus törekvése, amiért meghúzták a harangokat és követelték most egy éve. talán ugyanebben az órában, hogy szavazzuk meg a törvényjavaslatot, csütörtök óta pedig a közgazdasági élet veszedelme volna, ha nem szavaznék meg ezt a javaslatot, és igy nem adnók meg a kormánynak azt a fegyvert, hogy megteremtse a gyufamonopóliumot a svéd-amerikai tröszt javára. (Pakots József: Automata-parlament! — Fábián Béla: Bedobják a javaslatot, és kihúzzák a törvényt!) Azt hiszem, a t. pénzügyminister ur itt a falusi javasasszonyok metódusával járt el és felfedezte azt a pénzügyi csodaitalt, amely egyformán használ a bő gyermekáldás és mondjuk, az ideges kimerültség ellen, mert e kettő ép annyira áll homlokegyenest egymással szemben, mint az a két betegség, vagy az a két tünet, amelyre hivatkoztam. Ez azonban frivolitás. A törvény véleményem szerint nem süllyedhet arra a színvonalra, ahol lelkiismeretlen fiskálisok által készített ravasz szerződések vannak, amelyek fentartják a lehetőséget, hogy később akár a jogok érvényesítésére, akár a jogok kijátszására lehessen felhasználni a szerződést. A törvénynek nemcsak betűje, hanem szelleme is van. (Kun Béla: Kellene lenni!) Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy ezt a javaslatot mindenféleképen meg kell szavazni, ha létrejön ez a szerződés, ha nem jön létre a szerződés. (Jánossy Gábor: Az ország érdekéiben, azt mondta! — Esztergályos János: Az önök pártkasszája érdekében! — Bródy Ernő: Mi volt egy évvel ezelőtt az ország érdeke? — Sándor Pál: Hogyan mernek az országra hivatkozni? — Bródy Ernő: Az ország nem Fregoli, csak önök a Fregolik! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: A ministerelnök ur egyszerűen hivatkozik arra, hogy hiszen egy betű módosítás sincs ezen a törvényjavaslaton, tehát miért ne lehetne ezt megszavazni, amikor ez a törvényjavaslat semmi változáson nem ment keresztül? (Sándor Pál: Ez a Bethlen-szisztéma!) Nem irreleváns az, hogy valaki miért kér tőlem revolvert, azért-e, hogy családját és vagyonát megvédje, vagy azért, hogy gyilkosságot, vagy esetleg öngyilkosságot kövessen el? Vagy — hogy egy közelebbi példát mondjak — nem mindegy, hogy valaki miért kér tőlem egy csomag gyufát; azért-e, hogy világosságot csináljon vele, vagy azért, hogy öngyilkosságot kövessen el, vagy esetleg másokat mérgezzen meg? Az az indok, amellyel a törvényhozás egy törvényt t megszavaz, nem jelentéktelen semmiség, az adja meg a törvény szellemét és életét. Hogy most applikáljam a jelen esetre ezt a példát, nem irreleváns az, hogy a ministerelnök ur azért kéri tőlünk egy törvényjavaslat megszavazását, azért kér a maga részére jogokat megszavaztatni, hogy elejét vegye bizonyos külső monopólisztikus törekvéseknek, vagy azért kéri azokat a jogokat és azt a felhatalmazást, hogy annak segélyével megvalósitsa egy ' magántársaságnak monopóliumra való törekvését. Amikor a bizottság ezt a javaslatot tárgyalta, a bizottság többsége élénk hatása alatt állót a jelenlegi előadó ur előadásának, a minister ur argumentumainak és abban a feltevésben szavazta meg ezt a törvényjavaslatot a plenáris tárgyalás alapjául, hogy ez fegyver lesz a kormány kezében a monopólisztikus törekvésekkel, közelebbről megállapítva, a^ svédamerikai tröszt monopólisztikus törekvéseivel szemben. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) így került ez a javaslat ide a Ház elé bennefoglaltatik az indokolásban, szigorúan ezzel kellett volna előterjeszteni a t. előadó urnák. Ha a kormány álláspontja megváltozott, és a kormány rájött arra, hogy a svéd-amerikai gyufatröszt monopóliuma a magyar közgazdasági életre nem veszedelem, hanem ellenkezően nagy és üdvös jótétemény, akkor a törvényhozási etika megkövetelte volna, hogy nyújtson be egy uj törvényjavaslatot, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) vigye ezt újból a bizottsághoz, legyen uj tárgyalás és le- j gyen uj határozat. (Ugy van! Ugy van! a bal- ; és a szélsőbaloldalon. — Sándor Pál: Mit akarsz j ott az etikától? — Fábián Béla: Nem szeretik \ a komplikációkat!) | Enélkül most előállott az a komikus hely- | zet, hogy nekem is tárgyalnom kell ezt a tör- "i vényjavaslatot a régi indokolás alapján, amely a kormány uj állásfoglalása következtében megsemmisült. A kormány régi álláspontja, hogy a monopólium ellen küzdeni kell, megsemmisült abban a pillanatban, amikor kifejtették részben pártértekezleten, részben rövid felszólalás keretében a Házban, hogy igenis a monopólium megvalósítását az ország követeli. Tárgyalnom keli azután ezen megsemmisült indok mellett olyan indokok alapján, amelyek még hivatalosan meg sem születtek. Hallottam nyilatkozatokat, — közelebbi részleteteket nem ismerek — hogy azért kell ezt az uj javaslatot elfogadni, (Berki Gyula: Végre megjött Gaal Gaston! Most már egy kis reménységeim van!) mert a svéd-amerikai tröszt olyan kölcsönt fog nyújtani az országnak, amely lehetővé teszi a nemzet becsületbeli kötelességének, — ilyen szépen mondotta a ministerelnök ur, vagy talán a pénzügyminister ur — a földreform finanszírozásának keresztülvitelét és a magyar mezőgazdaság, a közgazdasági élet 200 millió pengővel fog egyszerre, mint invesztíciós kölcsönnel felfrissülni. T. Ház! Próbálok belemenni abba a já-