Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-188

Az országgyűlés képviselőházának 18 Elnök (csenget): Csendet kérek! {Farkas István: Nyílt szavazás, titkos üzlet!) Görgey István előadó: A kormány változat­lanul fentartja a törvényjavaslat 3. §-ában provideált azt a jogát, hogy a gyufa minden­kori árának megállapításra döntő befolyása lesz. Ezzel szemben lehetővé fog tétetni, hogy a hatalmas svéd-amerikai tröszt túlkapásait a kormány kellőképen ellensúlyozza. (Rassay Ká­roly: Miért adtak neki akkor monopolimumot 1 ?) Ha tehát szembeállitjuk az előnyöket azok­kal a vélt hátrányokkal, amelyeket a balodalon ülő t. képviselőtársaink oly élénk színekkel ecsetelnek, azt hiszem, mindnyájunknak el kell fogadnunk ezt a törvényjavaslatot. Már emiitettem, hogy a gyufagyártás Európa legtöbb államában már vagy monopó­lium, vagy pedig fogyasztási adóval van meg­terhelve és igy állami irányítás és ellenőrzés alatt áll, mégpedig nemcsak a gyártás, de a forgalombahozatal is. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat ugyanezt célozza. A tör­vényjavaslat nyolc szakaszból áll, melyek lé­nyege az, hogy uj gyufagyárak létesítése csakis kormányengedély alapján történhetik. Ez a rendelkezés tulaj donképen már az 1921 : XI. te. 28. §-ában benfoglaltatik. A 2. §, mely nóvumot jelent, azt tartalmazza, hogy a meglévő gyufa­gyáraknak uj tulajdonos számára való átruhá­záshoz a kormány jóváhagyása szükséges. A törvényjavaslat 3. §-a biztosítja a kor­mány beleszólását az ár megállapításába, még­pedig épen a szociális szempontokra való te­kintettel a népjóléti minister ur kiküldöttjének lesz beleszólása a gyufa árának megállapítá­sába. A 4. § felhatalmazást biztosit a pénzügy­minister ur részére, hogy a gyufa forgalomba­hozatalát, elosztását központi szervre r bizza, valaminjt, hogy a szükséges további intézkedé­seket rendejejâ utón megtehesse. Az 5. § előírja, hogy az egyes gyufagyárak csak termelési ke­reteiknek megfelelő mennyiséget termelhetnek, tehát az egyes gyárak termelési kontingense a kapacitás arányában lesz megállapítva, A 6. § kimondja, hogy e törvényből kifolyólag kártalanítási igénnyel senki fel nem léphet a kormánnyal szemben. A 7. % a büntető szank­ciót, a 8. § pedig az életbeléptetés tekintetében tartalmaz intézkedéseket. ^ Ezek alapján tisz­telettel kérem, méltóztassék a javaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni. Elnök: A pénzügyminister ur kíván szólni. Bud János pénzügyminister: T. Ház! (Hall­juk! Halljuk!) Nekem már osztályrészem az, hogy nem épen a legkönnyebb természetű tör­vényjavaslatokat képviseljem a Képviselőház előtt. Méltóztassék csak visszaemlékezni arra, hogy pár hónappal ezelőtt egy nagyon nehéz törvényjavaslatot képviseltem itt: az átértéke­lésről szóló javaslatot. Mennyi ellenérv hang­zott fel akkor és aránylag milyen rövid idß alatt derült ki, hogy álláspontunk helyes volt és hogy nagy veszedelmektől védtük meg az országot. (Bíródy Ernő: Nem tudom; a hozzám jöyő szegény asszonyok nem ezt mondják!) Ma mindenki gazdasági válságról, nehéz gaz­dasági helyzetről beszél. Méltóztassék Német­országra figyelni. A mezőgazdaság r ott is ne­héz helyzetben van és^ az a négymilliárd aranymárkányi átértékelési összeg egyik nagy tényezője volt ennek a válságnak. Én azt hi­szem, ha a t. ellenzék nyugodtan és objektive fogja figyelemmel kisérni fejtegetéseimet, egé­szen más álláspontra fog helyezkedni ezzel a törvényjavaslattal szemben is. Egy éve annak, hogy az a törvényjavaslat 8. ülése 1928 június 16-án, szombaton. 127 benyujtatott. (Esztergályos János: Akkor más volt a minister ur véleménye!) Az én vélemé­nyem nem volt más, hanem az önöké volt más, mert én már akkor fejtegettem, hogy számolni kell azzal a ténnyel, hogy hatalmas világszer­vezettel állunk szemben, melynek törekvé­sei közé tartozik az, hogy az egész világ gyufa­termelését hatalmába keritse, és igy ez ellen nálunk bizonyos védelmet kell biztositanunk. Az ellenzéknek nagy része volt abban, hogy ez a törvényjavaslat már akkor nem emelkedett törvényerőre. (Ellenmondások balfelől. '•— Ras­say Károly: Január óta miért nem tűzték napi­rendre'?) Ki volt tűzve napirendre és nem arrói volt szó akkor sem, hogy ezzel a törvényjavas­lattal mi ezt a hatalmas világszervezetet ki tudtuk volna zárni, mert én akkor is megmon­dottam objektive, hogy nekünk nem állnak ha­talmi eszközök rendelkezésünkre, ez csak egyetlen esetben volna lehetséges, ha az állami monopóliumot lehetne bevezetni. Sajnos, azok a pénzbeli eszközök, amelyek ehhez szükségesek, nem állnak egyrészt rendelkezésre, másrészt — legalább az én nézetem szerint — a gyufa a legkevésbbé alkalmas cikk az állami monopó­lium bevezetésére, mert ha szembeállitjuk vele a dohánymonopóliumot, kitűnik, hogy a dohány árát ma jdnem^ korlat nélkül állapithatjuk meg, míg a gyufánál mégis csak alkalmazkodni kell a termelési költségekhez. Egész nyilvánvaló, hogy állami monopólium esetén ráfizetés volna. A törvényjavaslatnak nem volt és ma sincs más célja, mint a hazai fogyasztásnak minden körülmények között »a hazai termelés utján való biztosítása, másrészt pedig az, hogy a ha­zai fogyasztást megvédjük, az ármegállapítás tekintetében is. (Bródy Ernő: Hogy olcsóbbá tegyük a gyufát! TJgy-e 1 ?) Ezért van az, hogy a törvényjavaslatban biztosítva van a kormány íngerenciája az árak megállapítása tekinteté­ben. Ezek voltak azok a célok, amelyek akkor ezt & r törvényjavaslatot indokolták és tulaj­donképen ennek a javaslatnak most nincs egyéb célja. A törvényjavaslat nem jelenti azt, hogy monopólium vezettetik be. A monopólium csak abban a percben lesz átadva ennek a trösztnek, ha az a szerződés, (Rassay Károly: Amely ellen védekezünk!>} amelyet a svéd­amerikai tröszttel kötünk, életbelép. Méltóz­tassék Rassay t. képviselőtársamnak nyugodj tan bevárni okfejtésemet, hiszen ő azok közé tartozik, akik gazdaságilag is tudnak gondol­kozni. Tudjuk % hogy a világtermelés alakulá­sára milyen tényezők hatnak közre. A nagy kartellek csak pár évtized előtt kezdtek kibon­takozni. Ezek ma már nem csupán nemzeteken belüli, hanem nemzetek közötti tényezők is. (Malasits Géza: Mennyire igaza van az Öreg Marxnak! — Bródy Ernő: Nem tagja az egy­séges pártnak! — Derültség.) Megengedem, hogy a t. képviselőtársam azon a nézeten van, hogy az öreg Marxnak igaza van, azonban egyben nekem fog igazat adni és pedig abban, hogy amikor ő tételeit megállapította, akkor f még fogalma sem volt arról, hogy tulaj donképen a gazdasági élet hova fog menni. Ezt nyugodtan merem álli­tani. Ez az az éles különbség, amely a marxis­mus hivei, vagyis önök és közöttem van, de ha Marx még tovább élt volna 20—30 évvel, önök ma nem volnának marxisták, hanem egészen mások. (Farkas István: Adja vissza a diplo­máját a minister ur! — Rassay Károly: Ne menjünk el a gyufától!) A kartelleknél mint hatalmasabb szervezetek jelentkeznek a trösztök. Látszik az is, hogy ezek ellen bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom