Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-188

Iâ6 Àz országgyűlés hépviseloházának rikai tröszt a magyar gyárakat is megszerezvén magának, teljesen korlátlanul és minden állami ellenőrzés és beavatkozás nélkül szabadon, ön­kényesen fogja itt is termelési és forgalomba­hozatal árpolitikáját folytatni. Ez természetesen sem a magyar gyufaipar, sem a magyar fogyasztók szempontjából nem volt kívánatos, a kormány tehát igyekezett olyan megoldási módot találni, amely egyrészt a gyufaipari termelés zavartalanságát bizto­sítja, másrészt pedig a kormánynak beleszó­lást, ingerenciát biztosit a gyufa árának meg­állapitásába. Ez volt a célja a múlt év nyarán benyújtott törvényjavaslatnak, amelynek indo­kolása bár megemlíti azt a veszedelmet, hogy amennyiben a magyar gyáraka sikerült a svéd-amerikai trösztnek megszereznie, ez eset­ben ők teljesen szabad kezet nyernek a ma­gyarországi gyufatermeléssel szemben is, a tu­laj donképeni indoka a törvény javasltainak azonban az volt, hogy a magyar kormány igen­is továbbra is ingerenciát akar magának bizto­tani ugy a termelés, mint a fogyasztás és elosz­tás tekintetében. Mármost mint méltóztatnak jól tudni, az utóbbi időben némi változás állott be. (Farkas István: Némi!) A svéd-amerikai tröszt ugyanis a magyar kormánnyal megállapodást létesített, amely megállapodást a pénzügyminister és a kereskedelemügyi minister a legutóbbi párt­értekezleten bejelentett (Rassay Károly: Ezt csak az urak tudják. Zártkörű társaság. — Bródy Ernő: Kaszinóban vagyunk?) és a sajtó­ban méltóztattak már a megállapodás lényegét olvasni. Ez a megállapodás egyrészt igen ked­vező kölcsönt biztosit a magyar kormánynak a földbirtokpolitikai célok financiális ügyei ren­dezésére, másrészt pedig az eredeti törvényja­vaslatot a kormány teljes egészében fentartja; biztosítja tehát az a két fontos célt, amely tu­lajdonképeni indoka volt ennek a törvényjavas­latnak, hogy tudniillik egyrészt a magyar gyufagyárak termelése fenmaradjon, a magyar gyufagyárak üzemüket nem fogják beszün­tetni, másrészt pedig a gyufa árának megálla­pításába külföldi tényezők nem fognak 'bele­folyni. Ez épen egyik nagy érdeme a kormány­nak, hogy sikerült a gyufatröszttel ilyen elő­nyös megállapodást létesítenie. (Bródy Ernő: Az indokolásban nem ez van. Ott egészen más van. — Zaj a jobboldalon. — Rassay Kárioly: Nem ismerjük! Ez cinizmus! Ez frivol játék a parlamenttel! — Bródy Ernő: Tessék ismer­tetni! — ErŐdi-Harrach Tihamér: Most mondja el az előadó! — Farkas Elemér: Most mindjárt elmondja! — Rassay Károly: Jaj de jó kedvük van! — Bródy Ernő: Kérjük ezt Írásban, nem­csak szóban! — Rassay Károly: Legjobb lesz pártértekezletté átalakulni.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak, kü­lönben kénytelen leszek az állandóan közbe­szóló képviselő urakat névszerint is megne­vezni. Görgey István előadó: Azért vagyok bátor ismertetni a törvényjavaslat benyújtása óta bekövetkezett eseményeket. (Rassay Károly: Tessék a megállapodást ismertetni!) Ugy tu­dom, hogy a pénzügyminister ur részletesen ismertetni fogja annak a hitelnek, annak a pénzügyi (megállapodásnak /az előnyeit, (ame­lyet a magyar kormánynak sikerült a svéd­amerikai tröszttel megkötnie s ezután módja lesz az igen t. Háznak ezt a kérdést teljes részletességgel és alapossággal letárgyalni. Azt hiszem, nem az a lényeg, hogy az annak idején benyújtott törvényjavaslat indokolásá­éi*, ülése 1928 június 16-án, szombaton. ban szó szerint mi van... (Bródy Ernő: De nekünk csak az van meg!) Elnök: Bródy Ernő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Görgey Istváni előadó: ...hanem az a lé­nyeg, hogy a törvényjavaslat elfogadását a je­len körülmények között mi teszi indokolttá és szükségessé és melyek azok az előnyök, ame­lyek e törvényjavaslat elfogadásából az egész országra származnak. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Ezeket óhajtom részint én elmondani és ezeket lesz bátor a pénzügyminister ur részletesen ismertetni s majd akkor méltóztassanak ehhez a kérdéshez részletesen hozzászólni (Bródy Ernő: Egyszeri hallásra 1 ?) Elnök: Bródy Ernő képviselő urat másod­szor figyelmeztetem, méltóztassék csendben ma­radni! (Rassay Károly: Az elnök urnák kel­lene megvédeni az ilyen ellen.) Görgey István előadó: Azt hiszem, hogy amikor a törvényjavaslat szövegében semmi­féle változás nem történik és amikor a tör­vényjavaslat teljes eredeti szövegében kerül a Ház elé tárgyalásra, akkor tisztán azért, mert az indokolás szószerint ma némileg változik, ez nem tehető kifogás tárgyává. (Rassay Ká­roly: Mi az, hogy némileg? — Zaj-) A kérdés lényegét kell nézni. A kérdés lényege az, ... (Rothenstein Mór: Hogy panamáznak!) Elnök: Rothenstein képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. Görgey István, előadó: ... hogy a magyar gyufaipart a magyar gyufagyártás fenrnara­dása érdekében bizonyos állami ellenőrzés alá kell vonni, (Rassay Károly: Már régen meg­történt!) épen a magyar munkások érdekében (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) és azért, hogy az a veszedelem be ne következzék, ame­lyet előbb emiitettem; (Bródy Ernő: Drágább lesz a gyufa!) azért, mert a magyar gyufa ­' ipart az a veszedelem fenyegette, hogy a svéd-amerikai tröszt összevásárolva a magyar gyárakat, egyszerűen beszünteti azok üzemét és külföldről fogja ellátni a magyar gyufa szükségletet, minthogy külföldi gyufagyárai­ban sokkal racionálisabban, tehát sokkal ol­csóbban tud termelni. A magyaj; kormány ugyanis súlyt helye­zett a svéd-amerikai tröszttel létesített meg­állapodásban arra, hogy a magyar gyufaszük­séglet a magyar gyárakban termeltessék ki, hogy egyetlenegy munkást se bocsássanak el és az üzemet a magyar gyárakban fentartsák. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Lássuk a szerződést! — Esztergályos János: Szabad zsebbenyulás!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Görgey István előadó: Ha szembeállítjuk ezt a megállapodást azzal a helyzettel, amely akkor állott volna elő. ha a kormány nem köt megállapodást a tröszttel és ha tehát a tröszt minden kormányellenőrzés nélkül szabadon ál­lapíthatta volna meg üzleti politikáját és ha az árak megállapítására sem lett volna a kor­mánynak befolyása, akkor kétségtelenül sokkal kedvezőtlenebb helyzet állott volna elő, mint a jelen esetben, amikor egyrészt biztosítva van a magyar gyufagyárak üzemének fentartása (Esztergályos János: Nincs biztositva!) más­részt a szerződés részletes pontozatokban fog­lalja ... (Za\j a szélsőbaloldalon. — Rassay Ká­roly: Hol van a szerződés? — Bródy Ernő: Itt hívei a titkosságnak, csak a választójognál nem! — Görgey István előadó: Majd a pénzügy­minister ur bátor lesz ismertetni a szerződést. "" — Zaj.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom