Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-188

124 Az országgyűlés képviselőházának : nyozni voltam bátor, hogy az Amerikába ki­szakadt magyar véreink önkéntes biztositás utján biztosíttassak magukat, evvel a korha­tárt 50 évben indítvány óztam. A t. Ház ezt annakidején igy is fogadta el. Később a tár­gyalások során a minister ur a szociáldemok­rata párt és más szónokok megnyilvánuló óha­jaira hajlandó volt hozzájárulni, a t. Ház pe­dig olyként szavazta meg, hogy az önkéntes biztositás korhatára 50 év helyett 55 év legyen. Tehát szükség van arra, hogy a 16. §-ban. ez a kitétel 50-ről 55-re változtatta»sék át. (He­lyeslés.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az elő­adó ur által beterjesztett bizottsági javasla­tot elfogadni 1 ? Igen, vagy nemi? (Igen.) A Ház az előadó ur által beterjesztett bizottsági ja­vaslatot elfogadta. Most pedig következik a törvényjavaslat­nak harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a törvényjavaslatot har­madszori szövegben felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a javas­latot J: Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e az imént olvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadta s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Napirend szerint következik Pa­kots József képviselő ur mentelmi jogának megsértése tárgyában a mentelmi bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása. Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni; a szó az előadó urat megilleti. Rubinek István előadó: T. Képviselőház! Mint a mentelmi bizottság előadója, termé­szetszerűleg kénytelen vagyok fentartani a mentelmi bizottság jelentését és kénytelen va­gyok ahhoz ragaszkodni. Tekintettel azonban arra, hogy magam iis meggyőződtem arról, hogy a Ház, eddigi gyakorlatának Zsitvay t. képviselőtársam indítványa teljesen és min­denben megfelel, nincs elvi kifogásom az el­len, hogy Zsitvay t. képviselőtársam indít­ványa elfogadtassák. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lé­vén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Bródy Ernő: A kérdés feltevéséhez kérek szót.) A képviselő urat a szó megilleti. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Kérem a ha­tározatképesség megállapítását. Elnök: Minthogy a Ház nyilvánvalóan ha­tározatképtelen, az ülést 10 percre felfüg­gesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a határozathozatal Pákots Jó­zsef képviselő ur mentelmi ügyében. Mielőtt erre áttérnénk, meg kell említe­nem a t. Háznak, hogy a szóban levő jelentés­nek folyó évi március 9-iki ülésünkön való tár­gyalása során Zsitvay Tibor képviselő ur egy indítványt adott be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezt az indítványt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): »Inditvá­8. ülése 1928 június 16-án, szombaton. nyozom, hogy a mentelmi bizottság javaslatá­ban előforduló e szavak helyett »a megtorló lépéseket tegye meg«, a következő kifejezés tétessék: »az ügyet vizsgálja meg és az intéz­kedéséről tegyen a Háznak haladéktalanul je­lentést.« Elnök: T. Ház! Zsitvay Tibor képviselő urnák ez, az indítványa a mentelmi bizottság javaslatával ellentétben áll, ezt az indítványt tehát a bizottság javaslatával szembeállítva bocsátom szavazás alá. Kérdezem: méltóztatnak-e a mentelmi bi- . zottság javaslatát elfogadni, szemben Zsitvay Tibor képviselő ur indítványával, igen, vagy nem? (Nem!) Ennélfogva tehát a Ház a men­telmi bizottság javaslatát nem fogadta el és igy Zsitvay Tibor képviselő ur indítványát jelentem ki elfogadottnak. Napirend szerint következik az Országos Pénzügyi Tanács megszüntetéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Temesváry Imre előadó: T. Ház! Az ország­nak a háború és a forradalmak után bekövet­kezett rendkivül súlyos pénzügyi helyzetében az első nemzetgyűlés az 1921 : V. tc.-kel megal­kotta az úgynevezett Pénzügyi Tanácsot. En­nek az intézménynek egyik célja az volt, hogy az akkori pénzügyminister által előterjesztett és az állam pénzügyeinek rendezése szempont­jából szükségessé vált törvényeknek, valamint a vagyonváltságról szóló törvényeknek végre­hajtásánál a pénzügyi kormányzat mellé egy olyan pártatlan szerv alakíttassák, amely a pénzügyministernek e nagyfontosságú kérdé­sek keresztülvitelében segítségére szolgál. (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) A vagyonváltságról szóló 1921 : XV. és XLV. te. ugyanis a magángazdasági életbe olyan mélyen nyúlt bele, hogy ezeknek az intéz­kedéseknek végrehajtását nem lehetett kizáró­lag a pénzügyi kormányzatra avagy pedig a közigazgatási bíróságra bízni, már azért sem, mert hiszen ezeknek a kérdéseknek elbírálásá­nál sok esetben méltányossági álláspontra kel­lett helyezkedni. Második célja a Pénzügyi Tanács megala­kításának az volt, hogy az ország pénzügyei­nek rendezésénél és az ezekre vonatkozó törvé­nyeknek végrehajtásánál a pénzügyministert, az akkori pénzügyi kormányzatot támogassák a magyar állam közéletében szereplő olyan sze­mélyek, akik ezekben a kérdésekben teljes jár­tassággal birnak. Tudvalévő, hogy a vagyon­váltságtörvényre felépített szanálás abban az időben eredményre nem vezetett. Ennek követ­keztében szükséges volt, hogy az államháztar­tás hiányai fedezetlen bankjegyekkel elégíttes­senek ki és igy a Pénzügyi Tanácsra ruházta­tott az a feladat, hogy időnkint az Állami Jegyintézetből a szükséges összegeket felvegye és meghatározza azokat az összegeket, amelyek az államháztartás egyensúlybahozatalára min­denkor szükségesek. Már az eredeti törvény ezt a Pénzügyi Tanácsot ideiglenes jellegűnek deklarálta és ki volt mondva, hogy amidőn annak szükségessége tovább már fenn nem fo­rog, ez önmagától meg fog szűnni. A Pénzügyi Tanács maga kimondotta egyik ülésén már 1923 végén, hogy többé nincsen szükség a Pénz­ügyi Tanács működésére. Kállay Tibor pénz­ügyminister szintén magáévá tette ezt a felfo­gást, különösen akkor, amikor már megindul­tak az eljárások a külföldi kölcsön felvétele és a szanálási törvény megalkotása iránt, amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom