Képviselőházi napló, 1927. XIV. kötet • 1928. június 13. - 1928. július 04.

Ülésnapok - 1927-185

4 Az országgyűlés képviselőházának Az 5. §. második bekezdése a törvényjavaslat 5. §-ának eredeti szövege lenne. Elnök: Kivan még- valaki szólni? Ha nem kivan senki sem. szólni, az 5. §-ra nézve a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Azt a gondolatot, amelyet a 4. §-nál voltam bátor felvetni, ilyen módon biztosítani lehet az 5. §. megváltoztatásával. A lényeg abban, amit az előadó ur szíves volt előterjeszteni az, hogy az a gondolat, amelyet a .megelőző szakasznál emiitettünk, uj szöveg alakjában legyen a mostani csak egy bekezdésből álló 5. §-nak első bekezdése és az 5. $. második bekezdése legyen az 5. §. mostani szövege, úgyhogy tisztelettel kérném ilyen módon határozathozatalt. Elnök: Következik a határozathozatal. Az 5. Vt nem támadták meg, azt tehát a Ház elfogadta. Kérdem azonban, méltóztatik-e az előadó ur pótlását az 5. §-hoz elfogadni? (Igen!) Ugy látom, a Ház a pótlást egyhangúlag elfogadta. Következik a 6. §. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! A 6. §-hoz bátorkodom három módosítást beterjeszteni. Az egyik a következőkép szól (olvassa): »A bizteisitásra kötelezettek a tanoncok, gyakornokok és általában más olyan egyének is, akik kiképzésük fejében javadalom nélkül vagy a szokásosnál csekélyebb javadalmazásért dolgoznak vagy kiképeztetésükért munkaadójuknak díjat fizetnek.« Második módosításom a 6. § uj második bekezdéseként a következő (olvassa): »Az előző bekezdésben felsoroltak járuléka, ha azok javadalmazást nem kapnak, vagy javadalmazásuk a heti 8 pengőt nem haladja meg, teljes egészében a munkaadót terheli és a munkaadó a biztosítottakról annak megtérítését nem követelheti.« Harmadik módosító indítványom az, hogy a második bekezdés utolsóelőtti sorában »rendeleti szabályozását« szavak után a következők beiktatását javasolom (olvassa): » ... e törvény hatályba lépése után legkésőbb hat hónap múlva...« T. Képviselőház! Ez^ a szakasz meglehetősen nagy igazságtalanságot tartalmaz és azt hiszem, hogy ellenkezik a szociális alapelvekkel. Azok a gyakornokok és volontőrök tudniillik, akik fizetést nem kapnak, igy kiesnek a biztosításból, ami egyrészt igazságtalan, másrészt alkalmat ad arra, hogy a munkaadók ezt a szakaszt kihasználják és kiszélesítsék a fizetésnélküli munkakört. Hogy tudniillik szabaduljanak a szociális terhektől és ne kelljen járulékokat fizetniök, á gyakornokoktól, tanoncoktól és egyéb ilyen kezdő mukásoktó' meg fogják tagadni a bért, és tekintettel arra, hogy ma is rossz elhelyezkedési lehetőségek vannak, — és rossz konjunktúra idején r tág tere nyilik az ilyen visszaéléseknek — egészen bizonyos, hogy nemcsak nagy réteg fog kiesni a biztosítás köréből, hanem a munkaadók egyenesen meg fogják tagadni ilyen fiatal munkásoktól a bért, bér nélkül fogják őket alkalmazni és csak azzal a feltétellel fogják őket munkába fogadni, ha beleegyeznek abba, hogy bér nélkül, tehát ingyen munkát szolgáltassanak a munkaadónak. Azt hiszem, hogy semmi különösebb célja nincs az eredeti szakasz megtartásának. Itten 185. ülése 1928 június 13-án, szerdán. nem látok egyebet, mint talán elnézést a szövegezők részéről. Talán nem gondoltak erre a messzebbmenő konzekvenciára és igy maradt benn ez a rendelkezés. Ez a rendelkezés, azt hiszem, igazán nem érinti a matematikai bázist, vagy ha érinti, csak javára szolgál, ha minden tanonc után a munkaadó megfizeti a járulékokat. Tisztelettel kérem ennek a három javaslatnak elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 6. §-hoz benyújtott javaslataink a munkásság érdekeit kívánják szolgálni, a szakasz eredeti szövegezése pedig a munkáltatók érdekeit kívánja előbbrevinni, megvédeni. Ha ezt a két gazdasági tényezőt figyelembevesszük, meg kell állapitanunk, hogy a gyöngébb fél a konkrét esetben a munkásság, a munkáltató pedig a gazdaságilag erősebb fél, a kormányzatnak pedig szerintünk mégis csak az volna elsősorban feladata, hogy ott, ahol megvan a lehetőség, a gyöngébb felet támogassa akkor, amikor szociális intézményeket életrekelt. A tanonc, a gyakornok, ha fizetést, vagy ellátást kap is, akkor is szűkös viszonyok között kénytelen élni és egyedül abból meg sem élhetne, ha nem a szülő házában volna, ha azok támogatását nélkülözné. Kik a tanoncok és a legtöbb esetben a gyakornokok is? Olyan sízegény szülők gyermekei, akik azért adják sok esetben időelőtt tanoncnak gyermekeiket — a tanonckérdés, sajnos, Magyarországon még nincs szabályozva, hiszen 10—12 éves korii tanoncokat is találunk több szakmában — mert nem képesek őket megfelelően iskoláztatni és igy a gyermekeket időelőtt küldik a műhelybe, a gyárba. Egésss sora van iá szakmáknak, ahol ma túltengés van. Ha a munkásság szervezete abban a szakmában nem tud ellentállni annak az óriási kínálatnak, amely egyes szakmákban a tamoncfelvéte] dolgában mutatkozik, akkor bizony — tapasztaljuk — az, a szakma megérzi azt az egészségtelen helyzetet, amely ezáltaj abban a szakmában előáll Ha most még kedvezni kívánunk azoknak a munkáltatóknak, akik gyakornokot vagy tanoncot csak azért vesznek fel, mert a proletárgyermekeknek szülője még fizetés, ellátás nélkül iü odaadja gyermekét, csakhogy elhelyezhesse, akkor ebben aa esetben a munkáltató még jaizt a benét is élvezi, hogy neki ezeket az illetékeket aa öregségi és rokkantsági biztolsitásria nem kelj megűzetnie. Ea olyan kedvezmény, amelyet az erősebb félnek a gyöngébbel szemben megadni abszolúte nem indokolt. Aa ehhea a szakaszhoz benyújtott harm>adil? javaslat azt kívánja, hogy amennyiben a második bekezdésben, amely többek között azt mondja, hogy: »...a népjóléti minister a kereskedelmi ministériel egyetértve, rendelettel szabályozza...« megállapittassék a terminus, hogy tudniillik ez legkésőbben hat hónap alatt történjék. Ez szintén olyan szerény kívánságunk, hogy nem hiszem, hogy a népjóléti minister ur ea elől el fog zárkózni. Épen ezért én szintén elfogadásra ajánlom ezeket a javaslatokat. Elnök: Szólásra következik? Gubieza Ferenc jegyző: Kéthly Anna! Kétîiïy Anna: T. Képviselőház! Az ingyentanoncok és gyakornokok biztositásmentessé.aénél nem árt, ha rámutatunk arra is, hogy milyen fiatal, serdületlen gyermekek vannak alkalmazva, mint fizetéstelen tanoncok. A leg-