Képviselőházi napló, 1927. XIII. kötet • 1928. május 21. - 1928. június 12.

Ülésnapok - 1927-184

428 Az országgyűlés képviselőházának társaim alaposan megvitatták és megvilágították ezt a kérdést. Én kizárólag a biztositottak, az iparforgalmi népesség egészségügye szempontjából nézem ezt a kérdést. Én minden prevenciót haszontalannak és eredménytelennek látok a törvényjavaslatnak ama rendelkezése miatt, amely a mezőgazdasági népességet kizárja a biztosításból. Tudjuk, hogy, sajnos, a mezőgazdasági falusi lakosság tuberkulotikus halandósága sokkal nagyobb, mint a városi lakosságé, neki sem kórháza, sem orvosi ellátása, sem az anyáknak a szülés körül megfelelő ellátása nincsen, a munkabér nem olyan, hogy abból a maga és családja egészségére megfelelő módon költekezhetne, úgyhogy amikor az iparforgalmi népesség és a mezőgazdasági lakosság között állandó kicserélődés van jelen, amikor állandó összeköttetés van a falu és a város között, — amelyet szerintem senkinek kifogásolni nem kell és nem is szabad, elvégre nem mondhatjuk, hogy a város és a falu teljesen szakadjanak el egymástól, bármennyire propagálják ezt az eszmét egyesek — ha tehát ez az állandó összeköttetés, kicserélődés megmarad, akkor ennek a következménye lesz, hogy az intézmény által propagált, megteremtett és forszirozott tempóban megcsinált prevenció mindig ujabb és ujabb ellátatlan tömeget kap, amellyel megbirkózni nem tud, és kizár olyan tömeget, amely újólag csak a legszerencsétlenebb rokkantsági esetek bekövetkezését jelenti, nem pedig az ideális öregségét. A törvényjavaslatnak egész szellemét, összes intencióit tulajdonképen felboritjuk tehát azzal, ha a mezőgazdasági lakosságot a biztositási kötelezettségből kihagyjuk. Igaz, hogy elfogadtunk előbb egy határozati javaslatot, amely egy éven belül óhajtja ezt a kérdést rendezni, de nekem szomorú mementó áll előttem: amikor 1927-ben a munkásbiztositó törvényt tárgyaltuk, beszéltünk arról is, hogy 21 évvel azelőtt, 1907 januárban elfogadott az akkori parlament egy javaslatot a mezőgazdasági munkásság betegség esetére szóló kötelező biztosításáról és az még most, tehát 21 év múlva sincs megvalósítva, ugy hogy bármennyire örülnék ennek a most elfogadott határozati javaslatnak, örömömet nagyon alaposan lerontja ennek a határozati javaslatnak sorsára való visszaemlékezés. — Én tehát hozzájárulok Farkas t. képviselőtársam előbb benyújtott határozati javaslatához, ezenkivül anélkül, hogy a mezőgazdasági munkásság kötelező biztositásának nagy elvi kérdését érinteni akarnám, a másik benyújtott javaslatra is felhivom a minister ur figyelmét, mert elvi kérdések érintése nélkül is be kell látni, hogy azok a munkavállalók, akik mezőgazdasági üzemben, nem mezőgazdasági jellegű munkát, hanem ipari munkát, vagy iroda jellegű munkát végeznek, azok tulaj donképen egészen ártatlanul kerülnek abba a helyzetbe, hogy őket a mezőgazdasági lakossággal, a mezőgazdasági munkássággal egy kalap alá vonják. Például csak egy egész kirívó eseteket említve, vannak a nagybankoknak nagy mezőgazdasági üzemei, bérletei, és odalent ezeknek irodai alkalmazottai és ipari munkát végző alkalmazottai, akik a törvény szerint biztosításra nem kötelezettek. Ezek időközönkint a bank vagy vállalat központjából lerendeltetnek ujabb munkahelyükre, ahol, mivel az üzem mezőgazdasági természetű, biztositási kötelezettség alá nem esnek, és már az előzőleg biztosítás alá esett esztendőket elveszíthetik azáltal, hogy így törekedik az alól a vállalkozó, a munkáltató kibújni. Én tehát azt hiszem, hogy ha a másik kérdésben, ahol egy nagy elvi kérdésről van szó, a minister ur el is zárkózik ennek a határozati javaslatnak elfogadásától, ennél a második kérdésnél, ahol nem elvi kérdés184. ülése 1928 június 12-én, hedden, rol van szó, hanem csak egy gyakorlati kérdésről* őmaga sem fogja feleslegesnek tartani ennek a szakasznak ilyen módon való megváltoztatását. Elnök : Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan szólni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister : T. Ház ! Én a magam részéről legnagyobb mértékben méltányolom azokat az indító okokat, amelyek t. képviselőtársaimat arra indítják, hogy ilyirányú javaslatokat nyújtsanak be, Azontan, mint minden egyes alkalommal, amikor a gondolat felvetődött, voltam bátor mondani, most is azt hangsúlyozom, hogy teljesen feleslegesnek tartanám, ha a Ház most foglalkoznék e törvényjavaslat kapcsán a mezőgazdasági rétegek biztositásának kérdésével, mert hiszen készülőben van egy kimerítő javaslat. (Esztergályos János : De miért osztályozzuk az ország dolgozó népét !) Épen ezért t. Ház, kérnem kell, hogy méltóztassék ezt a határozati javaslatot mellőzni. Végre is nem lehet egy ilyen fontos kérdést incidentaliter megoldani : ne méltóztassék azt gondolni, hogy egy ilyen határozati javaslat elfogadásával meg lehetne ezt e törvény keretében oldani. (Esztergályos János : Miért?) Nagy előmunkálatok kellenek hozzá, statisztikai adatok, külön számítás, minden. Nagyon kérem tehát, mélóztassék a benyújtott határozati javaslatot mellőzni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A második szakaszt bekezdésenként fogom szavazás alá bocsátani. A második szakasz első bekezdésének eredeti szövegével szemben áll Farkas István képviselő urnák módosító indítványa- Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegében fogadni el szemben Farkas képviselő ur módosító indítványával ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadiák el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség ! A Ház az eredeti szöveget fogadja el és Farkas képviselő ur indítványát mellőzi. A második bekezdés eredeti szövegével szemben szintén Farkas István képviselő ur indítványa áll. Kérdem a t. Házat, méltóztatnake a második bekezdést eredeti szövegében fogadni el szemben Farkas képviső ur indítványával (Igen !£NemJJ. Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el, ezáltal Farkas képviselő ur módosító indítványa elesett. A harmadik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 3. §.-t.) Elnök: Kivan valaki szólni? Gubicza Ferenc jegyző : Györki Imre ! Györki Imre : Bármennyire is reménytelen" nek látszik az, hogy a javaslat javitását célzó indítványainkat és módosításainkat keresztül lehetne vinni, mégsem mondok le arról a reményről, hogy hátha időközben egyes javaslataink keresztülmeonek, amelyekkel igyekezünk legalább a dolgozók részére részben szélesbiteni a törvény kereteit, részben pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a törvény alapján fognak majd valamikor az alkalmazottak és biztositottak kapni, valahogy feljavítani. Ezen paragrafust, amely tulajdonképen a biztosítás körébe bevont alkalmazottak kategóriáját állapítja meg, a magam részéről szűknek tartom s szükségesnek tartanám olyan rendelkezés felvételét, amelyben kimondatnék, hogy az öregség, rokkantság,, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításra kötelezettek mindazok, akik munkabérért, javadalmazásért dolgoznak, Amikor ezt a javaslatomat megteszem, előttem